aeon flux

ready for the action now, danger boy?

lemezkritika: linkin park - living things (2012) Coriolanus
2012. június 30. 16:53:34

Kategória: 21 komment

Miközben tömegek ereszkednek fél térdre egy mókás külsejű srác előtt, akinek belefolyt a kakaója a MacBookjába, és emberek milliói csak olyan underground zenét hajlandóak hallgatni, amelyből még nem készült .torrent végződésű fájl, az ezredforduló idején színre lépett Linkin Park rajongói lassan a társadalom kivetettjei lettek. A napokban Living Things című, ötödik nagylemezükkel jelentkező együttes az elmúlt bő évtizedben volt már minden, csak akasztott ember nem, és ezúttal sem elégedtek meg egy szimpla újrázással.

Miközben tömegek ereszkednek fél térdre egy mókás külsejű srác előtt, akinek belefolyt a kakaója a MacBookjába, és emberek milliói csak olyan  underground zenét hajlandóak hallgatni, amelyből még nem készült .torrent végződésű fájl, az ezredforduló idején színre lépett Linkin Park rajongói lassan a társadalom kivetettjei lettek. A napokban Living Things című, ötödik nagylemezükkel jelentkező együttes az elmúlt bő évtizedben volt már minden, csak akasztott ember nem, és ezúttal sem elégedtek meg egy szimpla újrázással.

A 2000-es Hybrid Theory című lemezzel köztudatba robbant banda úgy gyúrta össze  rapcore és nu metal elemekből álló muzsikáikat, hogy azokat a rádiók is hajlandóak voltak játszani, elég, ha csak az In The End sikerére gondolunk. A zöldfülű banda az elsöprő sikert látván hülye lett volna változtatni a recepten, három évvel később megjelentette Meteora címre hallgató második lemezét, amely szintén szépen teljesített, és nem egy, nem kettő, hanem jó néhány slágert szült. Érezvén, hogy ez a formula harmadik alkalommal már erejét vesztené, a srácok hol Jay-Z társaságában húzták az időt (Collision Course), hol pedig a banda mindenese, Mike Shinoda próbálta ki magát egy másik formáció élén (Fort Minor – The Rising Tied), de végül megszületett a harmadik nagylemez is. A 2007-es Minutes to Midnight rengeteg rajongónál kiverte a biztosítékot, de legalább ennyinél nyitott meg addig zárt ajtókat. Hogy azóta milliók átkozzák és áldják a megjelenés napját, egyetlen embernek köszönhető, az pedig Rick Rubin. A már megjelenésre is különc sikergyáros producer Mike Shinodával karöltve tolta ki a korlátokat, és azóta a csapat minden újabb megmozdulással elhagyja a biztonsági zónát – mindig új irányba.

Ugyan én a Meteorával ismertem meg a csapatot, igazán a Minutes to Midnight volt az, ami miatt azóta is bérelt helyük van a polcomon. Igaz, a 2010-ben megjelent, óriási port kavart A Thousand Suns első (és második) körben még nálam is kiverte a biztosítékot, és ennek nyomát az internet, és egy régebbi blog a mai napig őrzik. Talán pont ettől olyan különleges, hogy azóta a kérdéses lemez a kedvencemmé lépett elő, olyannyira, hogy a viszonylagos kritikai kudarc miatt hátraarcot dobó banda valószínűleg sosem fog újra a fülemnek annyira kedves lemezzel jelentkezni. A napokban megjelent Living Things ezzel együtt nem nyúl vissza a gyökerekhez, nem idézi meg erőltetetten az első két lemezt, amire annyira vágynak rajongók milliói, helyette egy kicsit merít minden eddigiből, és ennek eredménye egy bő fél órás adrenalinbomba, amely helyenként talán megengedi, hogy levegőt vegyél.

A lemez előfutáraként funkcionáló Burn it Down, és az azt követően napvilágot látott Lies Greed Misery tökéletesen előrevetítették, mire számíthat a hallgatóság. Terpeszállós rockzene hangsúlyos gitárral, fülrepesztő dobokkal, töménytelen elektronikával és effekttel. A 12 dalos lemez nagy részében erőteljes tempót diktál, ebben mindenképpen megidézi a debütáló lemezeket, de nem szégyell néha megállni, és eljátszani lágyabb dallamokkal is. Koncepció ezúttal nincs, a koncerteken várhatóan öngyújtógyilkos Castle of Glass után például az a Victimized következik, melynek bő másfél perce alatt atomjaira hullik az egészséges emberi agy, de éles váltások a dalok közben is előfordulnak.

A fújolók kedvenc rigmusai (lagymatag, populáris, mainstream) ezúttal is legfeljebb egy-egy dalra kivetítve állják meg a helyüket, némi erőltetés után. A Living Things az eddigi visszajelzések alapján hatalmas siker, remekül fogy, vezeti a listákat, a rajongók és a kritikusok is jobbára szeretik, a videónapló követői pedig azt is tudják, hogy e mögött elképesztő munka van. Sablon, de tény, hogy aki eddig nem szerette, nem most fogja megszeretni őket, aki eddig szerette, nem most fog tőlük elpártolni. Kevésbé tabudöntögető és merész vállalkozás, mint az A Thousand Suns, de talán a publikum nem is volt még felkészülve egy újabb ekkora váltásra. A Living Things egy kicsit hasonlít az eddigi négy lemezre, de leginkább egy ötödik, önálló darabra, melyben minden rajongó talál magának valami szerethetőt.

Címkék

zene pop rock metal electronic albumkritika coriolanus 8csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr154769645

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_62806 2012.06.30. 18:59:02

Örültem volna, ha magával a lemezzel nem csak egy bekezdésben foglalkozol, mert így továbbra sem tudtam meg, hogy pontosan miért is hülyék a fújolók (jelen!). Ettől függetlenül messze a legösszeszedettebb, legjobb írás, amit valaha LP rajongótól olvastam. :)

Ismeretlen_62806 2012.06.30. 19:00:08

És elnézést, de nem tudom megállni :) http://www.youtube.com/watch?v=JYNRhzX6gw8

Ismeretlen_233610 2012.06.30. 19:09:15

daesu: Oké, akkor a kötelező videó megvolt már a második kommentben, remek... :D Az, hogy csak ennyi rész szól konkrétan az új lemezről, tudatos; inkább kedvcsinálót akartam azoknak, akik még nem vették rá magukat, mintsem konkrétumokkal kibélelt kritikát (lásd a linkelt A Thousand Suns cikket), amit csak azok értenek, akik már kipörgették a lemezt. :) Hogy a fújolók miért hülyék, azt amúgy sem tudnám megfejteni, de egyébként sem állítok ilyet, csak én, mint "rajongó" (ami azért barokkos túlzás, Ákos és Nine Inch Nails esetében megállja helyét, de itt inkább "follower" vagyok) nem értem ezt a nagy ellenszelet. :)

Ismeretlen_597946 2012.06.30. 19:42:00

A LP nem tudja eldönteni, hogy mi legyen. Rocknak/metálnak puha és nyavalygós, a hip-hophoz sok köze nincsen az énekbetéteken kívül (inkább próbálkozások csak) szóval nehéz helyretenni ezt az egészet. Ez akár még jól is elsülhetne, de persze nem. Egy megcsinált über PC zenekar, mulatós, Transformers 8 dalbetét-matéria, stb, stb, stb...

Ismeretlen_62806 2012.06.30. 19:47:26

3: Na de épp ez az, ebben a formában a kritika úgy funkcionál, hogy "aki eddig nem szerette, nem most fogja meghallgatni őket, aki eddig szerette, nem most fog tőlük elpártolni." Ha én annyit olvasok, hogy neked, mint rajongónak ez is tetszik, ez nem fog kedvcsinálóként hatni rám, hiszen ez arra utal, hogy ugyanaz a fantáziátlan, zeneitlen pénzhajhászás ez is, mint számomra az előző két lemez volt (a HT és Meteora kombó a maga műfajában szerintem is jól össze volt rakva), amit az elvakult rajongók ugyanúgy befaltak. Ellenben ha hozol konkrétumként néhány bravúros zenei megoldást vagy érzelemmel és értelemmel játszó koncepció/tematika magyarázatot, akkor sokkal könnyebben meggyőzhetsz arról, hogy érdemes időt áldoznom az albumra.

Ismeretlen_597946 2012.06.30. 19:47:53

Persze mind mások vagyunk és zenét hallgatni jó dolog, stílustól függetlenül, de engem sajnos a LP idegesít és nem bírom végighallgatni, a korábbi soraimat tudd be ennek. Becsüllek érte, hogy te igen (irónia nélkül).

Ismeretlen_62806 2012.06.30. 19:50:25

4: Végülis a nu metal, mint zsáner, alapvetően ezen a hülye rock/metal-hiphop hibriden alapul, szóval ez nem feltétlenül az ő hibájuk, és az első két lemezükön még normálisan, tisztelettudóan tudták csinálni ezt a műfajt. Utána jött a gond, mikor rájöttek, hogy ekkora siker után már nem rizikós hülyének nézni a rajongóikat, és elkezdték futószalagon gyártani a mindenféle zeneiséget vagy gondolatiságot nélkülöző copypaste nótákat.

Ismeretlen_597946 2012.06.30. 19:56:55

4: Ez igaz, csak szerintem is hülye ez a kombó. Persze nyilván sokaknál működik, ha felpuhítanak két stílust és egybegyúrják, mert így már hallgathatónak találják mindkettőt, míg külön-külön soha (a cikkíró kivétel). Nos, nálam egyáltalán nem működik, egyszerűen az én világomban ez így nem fér meg, sőt kifejezetten idegesít, de akinek ez tetszik, hát hajrá.

Ismeretlen_233610 2012.06.30. 20:07:25

daesu: A bevallottan sablonos mondatom arra szól, hogy ez az album pontosan olyan lett, hogy nagyot nem fog lökni egyik táboron sem - ellentétben például az előző kettővel. Ahogy a szavaidból sejtem, te például nem csettintenél elismerősen a lemez végén, de mindenkit arra biztatok, hogy 37 percet nyugodtan szánjon rá az életéből. Ezen kívül azzal tudlak talán "meggyőzni", hogy az elmúlt 48 órában 18-20 alkalommal hallgattam végig a teljes albumot, és a környezetemben mindenki elégedett az anyaggal, pedig nem egy Linkin Park Fan Clubbal élek együtt, hogy csak a páromat és édesanyámat említsem... :) Szerintem pont attól jó, amit csinálnak, mert nem úgy gondolkodnak, mint például frmn a fenti kommentben, nem foglalkoznak azzal, hogy ez most pontosan milyen műfaj, milyen elemekkel. Teljesen irreleváns, jó zenét kell csinálni, és kész. Ez pedig jó zene, mert dinamikus, lüktető, ügyesen felépített, merész, kísérletező, jó témákat még jobb szövegekkel megtámogató produkció. Pop, igen, és az is teljesen nyilvánvaló, hogy a szerződésben szerepel egy gyönyörű összeg, de ettől még nem kell törvényszerűen szarnak lennie. És nem is az. Zenei téren ugyanakkor nem várom el soha, hogy valaki adjon a véleményemre, elsősorban filmbuzi vagyok, azért hordott ide is a szél, de például álmomból felébresztve is tudok folytatni akármilyen Nine Inch Nails számot, mégis kényelmesen elfér ez a két banda (sok más egyébbel együtt, úgy, mint Ákos, White Lies, Hurts, Muse, stb.) az életemben.

Ismeretlen_233610 2012.06.30. 20:10:18

frmn: Hol írtam én olyat, hogy a nu metal vagy a rapcore, mint külön műfaj, hallgatható? :O (Ha csak nem tudsz arról a két és fél hetemről, amikor 14 évesen nem tudtam eldönteni, milyen zenét szeressek, és nu metalt hallgattam, csak már akkor is drága volt az Advil, és kerestem mást.)

Ismeretlen_597946 2012.06.30. 20:30:58

9: A merészt és a kísérletezőt vitatnám. Éppen hogy nagyon is biztosra mennek (gondolj csak arra, hogy már a banda összetételénél milyen marketing-szempontok játszottak szerepet) de azt elismerem, hogy nem is tehetnének mást. Könnyen befogadható zene, egy jól eladható termék, akár a zenekar. Egyenes, kikövezett az útjuk a Transformers soundtrackekre :) 10: Nem írtál ilyet, de óvatos voltam és odaírtam, hogy te kivétel vagy :)

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu 2012.06.30. 20:38:24

Abszolút laikusan kérdezem, mert nem vagyok nagy szakértője a műfajnak, de a Linkin Park nem nu metal-ként indult? Tehát, ha te a Meteora-nál szeretted meg a csapatot - és az még javában taposta a nu-metal műfaját, ha jól emlékszem - most pedig teljesen más irányba mentek el, ha jól veszem ki a szavaidból, de te mégis azt mondod kommentben, hogy a nu metal, mint külön műfaj önmagában hallgathatatlan? Akkor most, hogy van ez? A másik észrevételem/kérdésem, hogy az LP tulajdonképpen a Crazy Town, P.O.D, LP hármas egyedüli túlélője? Csak mivel maga a műfaj eléggé önismétlő, két lemez után kvázi totál átalakították a stílusuk, mert szükség volt rá, ahhoz, hogy megújuljanak, illetve megtartsák a zenéjük színvonalát (?). Belehallgattam a fenti két számba és hát eléggé alkalmazkodtak a mostani zenei trendekhez, ha jól vettem észre. De hát ebben van most pénzt, alkalmazkodni kell (gondolom én). A Hybrid Theory-t és a Meteorát egyébként még én is bírtam, de aztán totál kiestek a látószögemből, plusz elérdektelenedtek a szememben (és persze teljesen mást kezdtem el hallgatni 14 éves koromtól).

Ismeretlen_233610 2012.06.30. 20:44:23

frmn: Vegyük az utolsó 2 albumot; milyen ismert zenekarok tudták sikeresen prezentálni ezt a stílust? Mert én egyről sem tudok, az, hogy elemeiben biztosra megy, és vannak olyan dalok, amik egyenesen mehetnek a rádióba, az tény, de egészében szerintem nem a kikövezett utat járják. (A Transformers soundtrack meg nem szégyen, adtak ők zenét a Medal of Honor és FIFA játékokhoz, most pedig a vámpírokra vadászó Lincoln elnökhöz, nyilván aki fizet, vihet egy kész dalt, nincs ezzel különösebb baj szerintem.) A banda összetételénél pedig nem hiszem, hogy nagyon figyeltek volna a marketing szempontokra, lévén a '90-es évek közepén nagy nehezen összeverődött baráti társaságról van szó. :) És mondom, amikor ilyenek hangzanak el, hogy "könnyen befogadható, eladható", ne egy-egy dalra tessék gondolni, hanem egy egész albumra, és kevésbé ismert dalokra. Mert ha ez lenne az egyetlen szempont, hogy születnek meg olyan dalok, mint a No More Sorrow, a Victimized vagy a Blackout? :)

Ismeretlen_21419 2012.06.30. 23:21:30

"Terpeszállós rockzene hangsúlyos gitárral, fülrepesztő dobokkal, ..." eppen hogy szinte gitart nelkulozo, dobgepes az egesz, sajnos. az elso szam eddig a kedvencem, azon erezni nemi lp gyokeret (ht, m). a victimized-et nem tudom hova tenni, egyszeruen felesleges erolkodes, arcoskodas, ha lehet ezt mondani. az a vizvalaszto, mert az utana kovetkezo szamok mar elegge meh erzest valtanak ki.

Ismeretlen_21419 2012.06.30. 23:27:25

egy masik forumrol egy komment a regi lp utan siroknak, amivel maximalisan egyetertek: "Sajnos még egy HT-t ez a zenekar már nem fog kiadni. Az a lemez olyan érzelmi válságban íródott amibe nem nagyon fognak egyhamar kerülni ezek a zenészek. Rengeteg pénzük és elismerésük van mind a rajongóktól mind a szakmától. Jól élnek és boldogok. Ezekkel az új lemezekkel sok új rajongót szereztek de sok régit veszítettek el. Nekem a HT még mindig egy 10/10-es album amit azóta egy lemezzel sem sikerült megközelíteniük. Talán ha 1 év alatt a zenekar összes tagjának meghalnának a szülei/élettársaik/gyerekük, elvesztenék a vagyonuk 99%-át és fél évig a híd alatt laknának és konzervbabot ennének akkor talán tudnának egy újabb sötét, fájdalmas, érzelmekkel teli albumot írni. Addig várhatóan ez lesz ami most van. Ez a “kísérletezgetünk az elektronikával” kijelentés meg hülyeség. HT nagy része is elektronikai alap volt még is alapmű lett." forras: http://goo.gl/W4h6T

Ismeretlen_87626 2012.07.01. 00:03:02

Egy hete csak ezt az albumot hallgatom. ( Meg tegnapelőtt óta az új Muse számot.) Szerintem minőségi és tudom értékelni, hogy az LP képes változni. Az meg, hogy valamiben pénz van, addig nem nagyon érdekel, amíg a pénzszerzés céljából készült film/zene/akármi minőségi darab. Rohadtul tudok élvezni egy jó mainstream műfaji filmet, és ugyanennyire tudok utálni egy olyat, ami nem jó.Előbbire Avengers, utóbbira TF2 tökéletes példa. Mondjuk ezt úgy mondom, hogy nem érzem úgy, túl mainstream lenne ez az album.

pody 2012.07.01. 17:58:15

Nekem a Linkin Park mindig is egy metalositott Backstreet boys volt :) Ha mar valasztani kell akkor inkabb Korn, vagy Deftones, bar utobbi sose futott be. Mondjuk egyik sem nagy kedvencem, de a Linkin Park sikeret sosem ertettem

Ismeretlen_141758 2012.07.02. 07:57:59

12: "...az LP tulajdonképpen a Crazy Town, P.O.D, LP hármas egyedüli túlélője?" Te most viccelsz? A P.O.D. 1994 óta aktív zenekar, és 2012-ig bezárólag 7(!) stúdiólemezt adtak ki. És most 2012-ben fog kijönni a Murdered love című új korongjuk. Ebből persze igazán sikeres csak az utolsó 4 volt (, mivel a Murdered love-ról még nehéz volna nyilatkozni) és a Satellite az abszolút nagyágyú. Ennek ellenére a többi lemez is hozza a minimum elvárt szintet és az esetek többségében fölötte is teljesít. Én szeretem a P.O.D.-t mindamellett, hogy a szívem 2000 óta egyértelműen a Limp Bizkit-ért dobog.

Ismeretlen_37621 2012.07.02. 15:21:14

nyálas mainstream unalom tévé- és poprajongóknak.. a HT klasszik volt, az M-betűsökön még akadt egy-két húzós szám, most már csak saját magukat másolják, szerintem elég gyengén. az új számok némelyikén énekelhetne a brtiniszpírsz is, vagy akárki, annyira egyedi. "metalositott Backstreet boys" ez tetszik :)) csak most kivették belőle a metált.

Ismeretlen_145118 2012.07.03. 08:00:42

@teodora: igen. Valahol nekem is a klasszikus Ht- után az M-közben vált unalmassá az, amit a srácok csinálnak.

Ismeretlen_53615 2012.07.03. 19:49:52

a "linkinparkjó/linkinparkrossz" vita nekem egy-az-egyben a "metallicajó/metallicarossz" polémiát juttatja az eszembe. mindkét banda esetében erős érzelmi kapcsolatot jelenti a rajongói lét, ezért embere válogatja, hogy kinél melyik lemezig tart az egyik, és melyik lemeznél kezdődik a másik fázis. linkinileg részemről a collison course a "jó" határa, mert odáig hallottam ki belőlük azt, hogy kreatív módon használták fel az ötleteiket/energiáikat. engem ez a produktum már nem érint meg, de másnak nyugodtan lehet tőle karácsonya. (metálosított backstreet boysnak mindig is a crazy townt éreztem.)

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása