Mielőtt jön Cannes az első igazi nehézbombázókkal és mielőtt jön a Bosszúállók, hogy (előre láthatóan) átrendezze a listát, nézzük meg mi a helyzet most... mert helyzet van.

Mielőtt jön Cannes az első igazi nehézbombázókkal és mielőtt jön a Bosszúállók, hogy (előre láthatóan) átrendezze a listát, nézzük meg mi a helyzet most... mert helyzet van.

A helyzet pedig az, hogy Joss Whedon neve nem csak a Marvel szuperhőseinek összetoborozása révén került elő, hanem öt fiatal kapcsán is, akiket ez a jóember zavart a vadonba, hogy ott mindenféle csúnya dolgok történjenek velük. Egy ilyen felütéstől mindenki ásítórohamot kapna, de az alkotók óvatosságra intettek. Ez most valami más lesz, ígérték, a nép meg legyintett, na ja. Aztán eljött a címében is klisés The Cabin in the Woods premierje és vele együtt a nagy koppanás. „Szórakoztató kirakós játék”, „évtizedek óta a legértelmesebb amerikai horrorfilm”, „ezt a zsánert így még nem láttad”, „nem minden idők legjobb horrorja, de a zseniális szóval kacérkodok”, „a legötletesebb erdei horror a Gonosz halott óta” - ilyen és ehhez hasonló véleményeket vetettek papírra Amerika vezető kritikusai, a Lionsgate pedig a nem várt sarokból kapott egy presztízsfilmet. A díjszezon tekintetében, különösen az Oscar-kapcsán senki ne ringassa magát hiú reményekbe, viszont ha hozzávesszük, hogy Whedon még az év egyik legjobb fogadtatásban részesült dokumentumfilmjében (Comic-Con Episode IV: A Fan's Hope, r.: Morgan Spurlock) is részt vett, talán nem túl légből kapott dolog kijelenteni, a neve ott fog lebegni a kritikusok és az írók előtt, amikor eljön az összegzés ideje.

Következő a sorban az Aardman legújabb animációs filmje, de ebben semmi meglepő nincsen. A stúdió mindig jól teljesít a kritikusoknál, de a díjszezonra valahogy elfogy a lelkesedés. Mondjuk a Disney/Pixar és a Dreamworks uralta szakmai szervezetek sűrűjében nem csoda, hogy a Sony nem fektet túl nagy energiát egy-egy kampányba (lásd Karácsony Artúr esete). Ez persze semmit nem változtat a tényen, hogy a Kalózok! A kétballábas banda a tavalyi mezőnyben második lett volna, de valószínűleg egy dobogós helyhez idén is elég lesz ez az átlag.

Végül, de nem utolsó sorban egy már korábban emlegetett film gyűjtött be megfelelő számú pozitív kritikát. Az idei első összesítésben szenteltem pár szót az Új-zélandi Taika Waititi (aki egyébként Oscar-jelölt és még a Zöld Lámpásban is játszott) filmjéről, amelyben egy 11 éves Michael Jackson-rajongó kisfiú kap esélyt, hogy megismerje édesapját, aki egy évekkel ezelőtt eltemetett pénzeszsák miatt tér vissza. A nemes egyszerűséggel csak Boy címet viselő film már nyert egy kisebb díjat Berlinben, egy nagyobbat az Amerikai Filmintézet fesztiválján és bemutatták Sundance-ben is. Box office szempontból nem sok vizet zavar, de terjed a jó híre és Hollywoodnak megint alkalma lesz lecsapni egy külföldi rendezőre. Reméljük jól használják majd.