Most függetlenül ettől a poszttól, de pont múlt héten gondolkoztam el rajta, hogy a poszterek, meg az albumborítók az utóbbi években mennyire elmentek sötétbe, illetve feketébe. De még az olyan műfajúak is, amiben ez amúgy nem lenne jellemző. Mindenesetre érdekelne, hogy ez tényleg valami trend mostanában, vagy csak én képzelem be magamnak, azáltal, hogy rákoncentráltam? :)

Mármint sötét tónusúak vagy sötét hangulatúak lettek?

Sötét tónusúak. Nem tudom mennyire számít jó példának az, ha most belinkelem annak az öt zenei albumnak a borítójából készített mozaikképet, amit idén Grammy-re jelöltek Az Év Albuma kategóriában, de azért megteszem. :) http://kepfeltoltes.hu/120217/Grammy_albums_www.kepfeltoltes.hu_.jpg Ezek közül ugye csupán egy az, amelyik egyértelműen világos színekkel készült, a többi mind fekete vagy minimum erősen sötétbe hajló (Rihanna albumán ugye a bordó a hangsúlyos). És ugyanezt figyeltem meg mozifilmek plakátjai esetében is. Most ahhoz nincs kedvem készíteni egy ugyanilyen képet, de kábé egy héttel ezelőtt például gyorsan végigpásztáztam az Aeon Flux első 2-3 oldalát, és nagyon kevés kivételtől eltekintve csak sötét tónusú borítókat és posztereket láttam. Tudom, ez nyilvánvaló, hogy nem egy eléggé nagy minta ahhoz, hogy következtetéseket vonjak le, de nekem úgy tűnik, mintha most ez lenne a legerősebb irányzat a grafikában. Ahogy a 80-as évek közepén például minden színes és rikító volt, mint a búcsúban, most meg a fekete, illetve a fekete-fehér különböző árnyalatai uralkodnak és szerintem ez mostanában csúcsosodik ráadásul. Vagy lehetséges lenne, hogy ez csak a képzelet játéka tőlem? :)

3: Őszintén, nekem ez nem tűnt fel. Tény, hogy a thrillereket és horrorokat a sötét színek jellemzik (mondjuk az oldal tetején épp láthatsz egy friss ellenpéldát), de a romantikus filmek, vígjátékok, gyerekfilmek továbbra is megmaradtak a fehér/piros/tarkabarka felállásnál.

4: Én viszont pont hogy mást látok a blog első pár oldalán. Rise of The Guardians, Torrente 4, Seeking a Friend for The End of The World, de még a Hugo magyar plakátja is félig (az eredetiről nem is beszélve), teljesen a sötét színek felé hajlik. És akkor ott vannak még a thiller/horror - vígjáték/romantikus végletek közt elhelyezkedő, ebből kifolyólag elméletben plakátilag szabadabban értelmezhető műfajok, mint például az akció vagy az életrajzi filmek. És ha megnézed, hogy előbbiből például milyen képeket közölt a blog, az utóbbi egy-két napban (Safa House, The Bourne Legacy) vagy utóbbihoz milyen plakátok készültek tavaly (The Iron Lady, My Week with Marily, J. Edgar), bizony ezek teljesen sötétek vagy fekete-fehérek. Nyilván van ellenpélda is, de szerintem ez most tendencia. :)