aeon flux

ready for the action now, danger boy?

szókátrány: az én amerikám/ölésre ítélve/post mortem Németh Barna
2011. november 27. 07:38:49

Kategória: 4 komment

Amerika-ellenesség és -imádat, indulatok, forradalom, megszállottság, ösztönök és hideg és hó és halál – ezt kínálja a bevizsgált hármas.

Az én Amerikám (My America): Sokak szerint a dokumentumfilm feladata, hogy objektíven tájékoztasson egy témáról. Nos, Hegedűs Péter ezt teszi: objektíven tájékoztat arról, hogy mit gondol ő Amerikáról és mindarról, ami befolyásolja a szuperhatalomhoz fűződő viszonyát. Akárcsak Michael Moore, ő is mindvégig jelen van, már a címben jelezvén, hogy ez most önmagáról fog szólni. Nincs is ezzel semmi baj, főleg hogy az Egyesült Államokról mindenkinek megvan a maga véleménye – Hegedűs pedig sok véleményt közvetít. Mindeközben rájön, hogy miért nem működőképes az a világkép, amit húsz évvel ezelőtt Stallone és Schwarzenegger plántált a kiskölykökbe, és hogy Amerika nem fogja mindenki igényét kielégíteni, még a saját polgáraiét sem. De ami a legfontosabb: rájön, hogy dokumentumfilmesként sok emberhez eljuthat az üzenete – ami legközelebb talán összeszedettebb és szórakoztatóbb lesz.

Ölésre ítélve (Essential Killing): Foglyul ejtenek egy tálib katonát, majd Európába szállítják, ahol egy autóbaleset következtében kiszabadul – bele a fagyos télbe, nyakában egy sereg üldözővel. A kissé félrevezető magyar címmel ellentétben nem egy látványos akciókra kihegyezett filmről van szó. Az Ölésre ítélve sokkal inkább a túlélésről szól, egy ember küzdelméről ember, állat és természet ellen, melynek minden képkockájából süt a nyerseség és az indulat. A rendező biztos kézzel prezentálja ezt az elemi erőt, melyben kitűnő partnerre talált Vincent Gallo személyében. A színész alaposan túltett önmagán ebben a minden színész rémálma szerepben, ahol alig van interakció más emberekkel, és a főhős száját egy szó sem hagyja el. Kár, hogy a rendező nem bízott benne eléggé, és amikor ez az egész film ordít a húsba vágó csendért, akkor is zajong. Hol helikopter neszez, hol kutyafalka csahol, hol hosszú perceken keresztül tartó zihálás keveredik valami kakofón zenével. A film második felére aztán összeáll történet, kép és a csend – de még ez a nyers líraiság sem tudja feledtetni az első félidő bosszantó hibáját.

Post mortem (Santiago '73): Film a halálról és a halál utáni létről egy főszereplővel, akit nem csak körbevesz a halál (egy hullaházban dolgozik, és az aktuálpolitikai helyzet ontja a halottakat), de önmaga sem él igazán. Érdekes téma érdekes karakterekkel, kár hogy az egészből majdnem semmi nem lett. Sokan Tarr Bélát és más, hasonló látásmódú rendezőket emlegettek a Post mortem kapcsán, csakhogy Pablo Larraínból hiányzik a bátorság és néhány kiválóan komponált jelenettől eltekintve a vizuális érzék is. A fojtogató légkör helyett lagymatag unalom telepedik a nézőre, amiből csak a hullákkal teli kórházban önmagából kivetkező ápolónő nagyjelenete és a finálé erőteljes képsora rángat ki; csakhogy ez édeskevés.

Címkék

kritika dokumentumfilm 4csillagos drama documentary eurocinema kritika szokatrany 7csillagos 6csillagos artfilm

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr434541105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_1068 2011.11.27. 08:47:20

Ebben az Essential Killingben ugye van egy bizonyos anyatejes jelenet is? Egyébként ha van olyan színész, akit messzire kerülök, az Vincent Gallo, nem kis észben a The Brown Bunny miatt. :)

Ismeretlen_180758 2011.11.27. 09:07:50

Igen, van benne. Arról már én is hallottam előtte és féltem, hogy milyen lesz. De valahogy odaillett, az is olyan ösztönösen jött. Kicsit olyan, mint amikor egy természetfilmben valami szörnyű történik egy helyes kis állattal, a stáb meg csak áll és nézi. Először mérges vagy, de azért tudod, hogy annak ez a rendje. Lehet, hogy hülye hasonlat, de remélem érthető:) Gallót én sem tartottam valami sokra (bár nem láttam túl sok mindenben!), de ezt most nagyon passzolt hozzá. A film meg sokkal jobb mint a Brown Bunny és kevésbé kiakasztó:)

Ismeretlen_1068 2011.11.27. 09:11:24

2: No, ezért nem nézek természetfilmeket sem, mert sokszor öncélúnak érzem az állatvilágban zajló mészárlás kendőzetlen bemutatását. No persze, biztosan csak én vagyok túlságosan érzékeny. :)

Ismeretlen_180758 2011.11.27. 09:54:09

3: Nem öncélú, csak nem szívesen látunk ilyesmit. És ezzel szerintem majdnem mindenki így van:)

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása