Elérkeztünk egy "papírforma-bontogató" félév végéhez, ami sok meglepetést és sok változást hozott. Már rég belekényelmesedtünk abba a rutinba, hogy az évnek ez az a szakasza, amikor a Pixar új bemutatójával a 90+ pontos filmek mezejére lépünk. Idén nem így lett. Ahhoz is hozzászoktunk, hogy a nyár a box office világával ellentétben a minőség terén nem sok vizet zavar. Eddig minden egyes pozitív fogadtatásban részesült filmre jutott öt kritikusok rémálma; idén ez is másképpen alakult. Ennek eredménye, hogy a június hat 70+ pontos filmmel ajándékozta meg az igényesebb szórakozásra vágyókat, úgyhogy a múlt hónapban betelt toplistán kialakult tumultusból hatan is kiestek (Cedar Rapids, Forráskód, Kung Fu Panda 2, X-Men: Az elsők, Submarine, A Better Life), miközben a bekerülési határ 77,7-re nőtt. Március-április magasságában még elégedetlenkedtem, azóta viszont már felbukkant pár név, akikre biztosan számíthatunk az év végi díjszezonban, amely listát az első nyári hónap megtoldotta még két jelentkezővel.
Ilyesmikről lesz szó a tovább mögött, és persze ott tekinthető meg a szokásos havi toplista is az aktuális állásokkal. (A kattintás után minden kép mérete megnövelhető egy újabb kattintással.)
Elérkeztünk egy "papírforma-bontogató" félév végéhez, ami sok meglepetést és sok változást hozott. Már rég belekényelmesedtünk abba a rutinba, hogy az évnek ez az a szakasza, amikor a Pixar új bemutatójával a 90+ pontos filmek mezejére lépünk. Idén nem így lett. Ahhoz is hozzászoktunk, hogy a nyár a box office világával ellentétben a minőség terén nem sok vizet zavar. Eddig minden egyes pozitív fogadtatásban részesült filmre jutott öt kritikusok rémálma; idén ez is másképpen alakult. Ennek eredménye, hogy a június hat 70+ pontos filmmel ajándékozta meg az igényesebb szórakozásra vágyókat, úgyhogy a múlt hónapban betelt toplistán kialakult tumultusból hatan is kiestek (Cedar Rapids, Forráskód, Kung Fu Panda 2, X-Men: Az elsők, Submarine, A Better Life), miközben a bekerülési határ 77,7-re nőtt. Március-április magasságában még elégedetlenkedtem, azóta viszont már felbukkant pár név, akikre biztosan számíthatunk az év végi díjszezonban, amely listát az első nyári hónap megtoldotta még két jelentkezővel.
Mielőtt azonban rátérek az új belépőkre, időzzünk el egy kicsit a mostanában bevezetett akadémiai szabálymódosításon, ami megszüntette a legjobb film kategóriába választható filmek fix számát. A bejelentésre sokan világvégét kiáltottak - és a kis filmek eltűnését az Oscar versenyből. Utóbbit kötve hiszem, hiszen a független filmek világából érkezett új CEO (Dawn Hudson) ebbe sosem ment volna bele, ráadásul ha visszatekintünk az öt jelöltes korszakra, ott is minden évben találunk minimum egy kis költségvetésű, néha egészen aprócska filmet. De összességében sem dőlt össze a világ, sőt, talán még némi támpontot is nyújtott ezzel az Akadémia. Hiszen egy olyan évben, amikor egy vagy esetleg két film nagyon elhúz (ergo elhappolja az első helyes szavazatok nagyobb százalékát), akkor kevesebb jelölt lesz, míg egy jobban kiegyensúlyozott évben több. Persze a gyakorlatban még nem láttuk ezt, de számításaim szerint már a jelöltek száma indikálja majd, hogy az éllovas mennyire éllovas.
És akkor vissza a filmekre. Mint mondtam, a havi hat darab 70-es átlag fölött végzett filmből három már nem fért be a top tízbe. Ezek közül egyedül az A Better Life-ról szólnék pár szót, mert a The Hollywood Reporter szakértője olyan vehemensen állítja, hogy Oscar-alapanyag, hogy muszáj róla megemlékezni pár szóban. Szegény bevándorlók, az apa törekvései hogy a fia jó úton maradjon - tényleg oszkárosan hangzik. Ráadásul ez Los Angeles-ben maga a valóság, úgyhogy egy kis marketinggel tényleg rá lehetne vezetni az akadémiai tagok egy részét, á la Ütközések.
Az A Better Life-nál azért én nagyobb esélyt adnék a hónap abszolút feel-good mozijának, különösen a mellékszereplőjének. Christopher Plummer több mint ötven éve van a szakmában, és bár sosem volt valami nagy közönségmágnes, az évtizedek alatt tekintélyt szerzett magának. Az Akadémia pedig szereti, ha tisztelettel adózhat a filmvilág nagy öregei előtt, főleg ha azok karrierjük legjobbját nyújtják. És márpedig ha hinni lehet a híreknek, Plummer vitalitása betölti a vásznat. Ezen túl a téma is hálás, ráadásul nem elcsépelt; legalábbis most egy film sem ugrik be, amiben valaki 80 évesen jelentette volna be felnőtt fiának, hogy meleg.
De még mielőtt belemennénk a melegek és az Oscar sokat emlegetett kapcsolatába gyorsan megjegyzem, hogy a Beginners fő szála egy heteroszexuális kapcsolat szárba szökkenésének története, amihez a meleg apuka asszisztál.
Amilyen biztos vagyok Plummer sikerében (talán csak Woody Allenében vagyok biztosabb jelen pillanatban), annyira vagyok bizonytalan a Super 8-cal kapcsolatban. Pedig sokak szerint nem kéne, mert valószínűleg az Abrams-Spielberg duó filmje az egyetlen esély, hogy nagy nyári film kerüljön a szórásba. A bajom nem is ezzel van, mert ha valami, akkor a Super 8 megcsinálhatja, és meg is érdemelné (jobban mint az elmúlt évekből akármelyik blockbuster). Csakhogy ilyesmiből egy, maximum kettő szokott áthaladni a célvonalon, és nekem most van egy olyan sanda gyanúm, hogy az év végére időzített másik Spielberg nagyfilm (War Horse) Scorsese mester új filmjével (Hugo Cabret) karöltve elorozza előle ezt a helyet. Különösebben nem lennék meglepve, főleg ha számításba vesszük az Akadémia viszonyát a sci-fi műfajhoz. A technikai kategóriákban viszont nem lesz gond, ott úgyis nagyobb súlya van a jó kritikának mint a tényleges technikai megoldásoknak.
És végül jöjjön egy mozi, amiről ha valaki hallott már, nyugodtan tűzze ki a kettes számú "Oscar Watcher" érdemérmet. Egy icipici angol vígjátékról van szó, aminek még forgatókönyve sincs, hiszen a két főszereplő improvizálta az egészet - a jelek szerint kirobbanó sikerrel. Az Anglia legjobb éttermeiben tett humorban bővelkedő körút levette lábáról az amerikai kritikusokat, amit majd leginkább az Independent Spirit Awards környékén kamatoztathat Steve Coogan, de arra is jó esély van, hogy a BAFTA-díjátadón is ott csücsüljön rendezőjével együtt, aki majd a legjobb brit filmnek járó elismerés várományosa lehet. És mivel mi (legálisan) maximum ennyire kerülhetünk kapcsolatba ezzel a filmmel, nézzétek meg a trailert és nevessetek:
És végül jöjjön a szokásos táblázat, ami - elnézve a közelgő felhozatalt - talán két hónapig is így maradhat. Azért bízzunk a legjobbakban; jó lenne ha nem csak ősszel kerülnénk 85+ fölé.
Magyarázat:
A lista az Egyesült Államokban bemutatott egész estés, angol nyelvű játékfilmeket tartalmazza, amik a kritikusoknál minimum 7/10-es eredményt értek el.
Az egyes gyűjtőoldalak eltérő átlagolása miatt a négy legnagyobb eredményeit átlagoltam a tisztább kép miatt.
A Rotten Tomatoes adatai közül a Top Critics kritikai átlagát vettem figyelembe.
Az IMDb és az aeonflux értékelései tájékoztató jellegűek, az átlagba nem számítottam be őket.
Az oldalon található tartalmak kizárólag
