Az egy mondatban összefoglalható, szakmai körökben "high concept" néven futó tartalom nyilvánvalóvá teszi ("meg kell állítani egy szökevényvonatot, ami robbanékony anyagot szállít"), hogy Tony Scotték a SPEED babérjaira hajtottak - s a film nem is rest kimeríteni a 90-as évek akciófilmes kliséit az olyan apróságoktól kezdve, mint a golfozás közben megzavart, döntéskényszerbe hozott államfő három másodperce az olyan egész estés közhelyekig, mint a ravasz vén róka utolsó nagy melóján.
A gond ott leledzik, hogy az UNSTOPPABLE inkább a SPEED 2-höz áll közelebb, és hozzá hasonló módon ez is dramaturgiai szempontból teljesen mellékes akciózöngékkel próbálja feldúsítani azt a cselekményt, ami igazából holtan érkezett, hisz egy vonat addig megy a sínen, amíg meg nem áll. És ha a Tony Scott-tól megszokott (bár az átlagoshoz képest kevésbé epilepsziás) vágástechnikát és a robajokat lehámozzuk, azon kapjuk magunkat, hogy a két főhős a film 85%-ában egy mozdonyban ül és magánéleti problémákat vitat meg. Más esetben ez is lehet érdekfeszítő, de nem egy akciófilmben.