Hogy a címben megjelölt talányra reagáljak: leginkább Spike Jonze fejében vannak vad dolgok. Kaotikus, esetleges, önző gondolatok - csak úgy, mint főszereplője buksijában, aki képzeletbeli világba menekül a mindennapok kirekesztettségéből, hogy aztán odaát tanulja meg értékelni a valóság biztonságát. Vagy valami ilyesmi. Konkrétan nem értettem ezt a filmet, mármint azt, hogy miért úgy mesél, ahogy; a dialógusoknak, eseményeknek miért nincs kvázi értelme, végső soron pedig miért jön ki egy százszor elmesélt tanulságsztori ebből a kétségkívül szépen fényképezett (és megénekelt), de nehezen szerethető összevisszaságból.
*egyperces filmkritikák a megemlékezés oltárán.