aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: 4 luni, 3 saptamâni si 2 zile #2 Zalaba_Ferenc
2008. december 02. 12:05:57

Kategória: 8 komment

4 hónap, 3 hét és 2 nap. misztikus cím. mégis, mi tart ennyi ideig? mi lehet olyan fontos, amit napi szinten számon kell tartani? pontosan ennyi idő telt el a fogantatás pillanatától kezdve egy abortusz végrehajtásáig. 4 hónap, 3 hét és 2 nap nem más, mint egy létrejött, de ki nem fejlődhetett emberi élet hossza.

cristian mungiu eleve kényes témához nyúlt, helyzetét csak tovább nehezíti, hogy szerzői filmet készített. mindig nagy a kockázata annak, ha a direktor saját forgatókönyvét álmodja vászonra, mert az alapanyag mind tartalmában, mind mondanivalójában megsérülhet, ha nincs a háttérben megfelelő rendezői koncepció.
jelen esetben szerencsére nem ez történt, a román produkció a tökéletesség eleganciájával válik az év legjobb, érzelmileg legfelkavaróbb filmjévé. ennek a kijelentésnek azonban súlyos ára van: a néző lelkének egy piciny darabja, melynek elvesztésére csak a stáblista legördülése utáni rezignáltság emlékeztet.

romániában 1987-et írnak. a ceausescu-rezsim az utolsókat rúgja, de még javában zsigereli a haldokló országot. a pusztulás nyomai a fakó utcákon át, a színtelen lakótömbökön keresztül a zord kollégiumi szobákig mindenhol fellelhetők. az itt élők azonban alkalmazkodtak a nyomorhoz: élnek, éreznek és kihasználják azt a kevés lehetőséget, ami adódik. főszereplőnk, otilia (anamaria marinca) kalauzol minket végig az adott éra jellegzetességein. az egyetemista lány a film expozíciójában még elsősorban reprezentatív célú karakter, az operatőr az ő lába nyomát követve festi le fent boncolt jéghideg, elidegenítő miliőt.
az első pillanatokban nyilvánvalóvá válik, hogy a zsenialitás legalább annyira köszönhető oleg moto bravúros képeinek, mint mungiu bátor rendezésének, és a szikár, sallangmentes forgatókönyvnek. a jelenetek hosszúak, a vágás minimális, és nincsenek fix beállítások sem, így a kamera gyakorlatilag a nővel együtt mozog és lélegzik. az aláfestő zene hiánya tovább hangsúlyozza a fényképezés különlegességét. a cselekmény dokumentarista stílusban, a valóság természetességével bomlik ki, a spontaneitás érzése felismerhetetlenné maszkírozza a filmszerűség jegyeit. az elhangzó mondatok következetesek, de nélkülözik a mesterkéltséget, így a nézőnek végig az az érzése, ő is az események részese.

a bonyodalom megjelenésével az alkotás háromszereplős kamaradrámává alakul. a hotelszobában játszódó snittekben vibrál a feszültség, a zavarba ejtően tökéletes beállítások és párbeszédek hihetetlen érzelmi magaslatokat ostromolnak. a férfi távozását követően otilia karaktere végre igazán hangsúlyossá válik, mivel a film a történteket az ő lelkiállapotának boncolgatásával értékeli. a fényképezés módjának ismeretében ez merész húzásra vall, mert hiteles alakítás hiányában a gondosan felépített realizmus kártyavárként omlik össze.

anamaria marinca játéka azonban döbbenetes: arca olyan, mint egy nyitott könyv. szavak nélkül, a fokozatosság eleganciájával jeleníti meg a megalázottság, és azt övező kétségbe esés minden mozzanatát. film csúcsjelenete egyértelműen a vendégség, melynek 10 percében végig a lány alakja van a középpontban. mindenki kedélyesen beszélget valamiről, míg ő az átélt borzalmak súlya alatt kis híján összeroppan. a sokk következtében otilia minden értéket megkérdőjelez, és még a szeretett férfitól is elmenekül. érzelmi válságát övező bolyongását zaklatott képek festik le, az éjszaka zord sötétjében lemaradozó kamera pedig pattanásig feszíti az aggódó néző idegeit. a nőt egyedül küldetéstudata hozza vissza a valóságba, melynek végül eleget is tesz.

A 4-3-2 hajszálpontos dokumentációja a szocializmus intézményének, mégis mindenki számára tökéletesen átélhető és átérezhető marad. konklúziója impliciten megbújik az ábrázolt szereplők viselkedésében és motivációiban. a lelki törést bemutató zárókép csírájában fojtja el az esetleges feloldozás lehetőségét, így a két nő retinába égő alakja kőkemény rendszerkritikát is megfogalmaz.

Címkék

kritika z drama eurocinema 10csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr774536081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_67082 2008.12.02. 16:08:21

Ne tudom tképp, hogy a fesztiválok nemzetközi zsűrijét mi fogta meg a filmben, de nekünk akik ugyanilyen kék falicsempék között nőttünk fel, ez dokumentum(film): helyzetek, helyek, arcok, jellemek, mondatok, amik mind ismerősek és otthonosak, és olyannyira a világ rendjéhez tartoznak, hogy meglepődni sem lehet semmin. Persze nem könnyű olyan filmet csinálni, aminek a közege és a (film)nyelve olyannyira áttetsző, mintha nem is mediálna néző és történet között. Talán ez a legnagyobb erénye.

Ismeretlen_108973 2008.12.02. 22:25:28

ioa: ae azt boncolgatta, hogy a film tökéletesen filmszerűtlen. én tartom azt, hogy a filmes jegyeket inkább csak elfedik, mert a szerkesztés, a dialógusok következetessége, és a fényképezés hajszálpontos alkalmazása fogyasztható drámát formáznak. én már nem ebben az érában nőttem fel, a történelemkönyvek és szüleim, nagyszüleim elmondása alapján. számomra éppen ezért volt döbbenet látni a megelevenedett miliőt. ilyen "filmekre" igenis szükségünk van. más. tegye fel a kezét, aki szerint működésképtelen a 2. bekezdés. ha összegyűlik 3 ember, kiradírozom. sokat vacilláltam, hogy benne hagyjam-e a végleges verzióban. segítsetek! több lesz nélküle az írás? köszönöm.

Ismeretlen_67082 2008.12.02. 23:29:32

Sztem tképp ugyanazt mondjuk. (Amúgy meg egy kéz a magasban :) )

Ismeretlen_108973 2008.12.02. 23:42:24

pláne, ha sikerül befejezni a mondandómat. :) "én már nem ebben az érában nőttem fel, csupán a történelemkönyvek és szüleim, nagyszüleim elmondása alapján ismerem valamelyest." igen, ugyanazt válaszoltuk, mert pontosan ezen aspektusok fogták meg a fesztiválzsűrit is. meg a forgatókönyv, amint nem lehet fogást találni. nem várok 3-ig.

Ismeretlen_1068 2008.12.03. 08:12:26

z, szerintem ne keverjük össze a szocializmust a kommunista diktatúrával. szoktuk mondani, hogy balkánban élünk, de ha igazi balkánt akartok látni, akkor nézzétek meg a dvd-hez tartozó kisfilmet, a román túrát, melyből kiderül, hogy romániában jelenleg összesen 37 mozi üzemel, vannak olyan faluk, városok, melynek lakói évtizedek óta nem jártak filmszínházban, így aztán úgy érték el, hogy minél többen lássák ezt a filmet, hogy német szponzorok segítségével túráztatták a filmet egy mobil vetítőgép és vászon társaságában. így 17.000 ember láthatta a filmet a román vidéken. értitek, minden idők talán leghíresebb román filmjét...

Ismeretlen_108973 2008.12.03. 09:51:20

igen, ezt akartam elkerülni. javíts ki, ha tévedek. a szocializmus (politikai) ideológiák, eszmék halmaza, ami még xix. századból ered. magánérdekek helyett társadalmi egyenlőségeket hirdet, igazságosan szétosztott anyagi javak...stb. ám az ideológia kifordult önmagából, lévén minden kommunista diktatúra szocializmust hirdetett. manapság már a szó jelentése negatív, mert sok-sok év szenvedése ragadt hozzá. ha bárhol kimondom, mindenki azonnal az előző rendszerre asszociál. a filmben ábrázolt "szocializmus" torz szörnyszülött, ezzé vált az ideológia a század végére. (nem fogalmaztam elég egzaktan.)

Ismeretlen_1068 2008.12.03. 10:29:52

igen, úgy értettem, hogy a szocializmust, mint ideológiát ne keverjük össze a gyakorlati alkalmazásával - a film szerintem ez utóbbit dokumentálja.

Ismeretlen_59128 2009.03.15. 03:05:37

nagyon fasza és igazi JÓ kritika! nagyon egyet értek! nálam 9,5 a film! még jó, hogy nálam vannak fél csillagok is, különben sz*rban lennék. nem tudok rá teljes szível max csillagot adni, de nem is lényegében marad el a TÖKÉLETES filmtől. nehéz ezt magyarázni. inkább azt, hogy jó, hogy így tisztáztátok az utolsó két kommentben: ae-nak és neked van igaza... nem a szocializmus, mint eszme (és igen: ideológia)szülte ezeket a fájó helyzeteket, életeket, sorsokat, nemzeti és egyéni tragédiákat (stb.) de ugyanúgy nem is a kommunizmus. gyűjtőfogalmak mögé vonszolt fájdalmas múlt, szomorú történelem, és mélyen emberi aljasságok és magasságok összessége, és ezek keveréke... nem akarok skatulyázni, mégis ezt teszem. azért fájóan mardos ez a film, mert simán meg is történhetne, akár a szomszédunkban is hasonló. és persze nem az abortuszra gondolok, és nem pont erre a helyzetre, de hasonló és fájó; ilyen szörnyűségek nap mint nap történnek ma is, és nagyon sokaknak van hasonló sors-helyzetben és nem megérdemelten kilátástalan szituációbanj most 2009-ben. sőt :) :( de ez mind csak blabla... a szülinapos asztali jelenet annyira hiteles, életszerű, hogy simán az asztalnál ülök, és nem láttam valóságosabb ünnepi beszélgetős asztalt dokumentum filmben sem. ott érződik, hogy a szereplők tekintettel vannak a jelenlevő kamerának, itt nem. nem is értem hogyan lett megkomponálva a jelenet, mert annyira természetes, de azért érződik a precizitás... (főleg az anyán) ja és imádom a zenétlenséget, és a nagyon sok sötétséget, és a kamera idegbajosságát a film majdnem végénél, pedig ezt általában minden filmben utálni szoktuk. hát ezért jó... a filmnek kivételesen nem az a szerencséje, hogy jó( jó?) a rendezője, hanem az hogy román. (ill. valami ilyesmit akarok mondani, mert ez a rendező ugyanígy - más országból - nudlivá gyúrta volna ezt a cuccot) imádnivalóan ennyi sok Daciát még nem látott egy filmtekercs sem. az utcák meg simán elmennének egy szürke MAI MAGYARORSZÁGI BÁRMELYIK LAKÓTELEPNEK dáciástól, lelombozó hangulattal és sivársággal , fájdalommal együtt...

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása