szókátrány. filmekről röviden.
my super ex-girlfriend (2006). uma thurman nyurga fején gyülekeznek a ráncok, luke wilson pedig jól meghízott. ilyen és ehhez hasonlóan maradandó élményeket szerzett az egykoron szebb napokat látott ivan reitman vígjátéka, amelyben több a speciális effektus, mint a kémia, ugyanakkor itt-ott egészen szórakoztató.
point blank (1967). eat this, mel gibson. a payback bemutatója környékén kevesen tudták, hogy a film alapjául szolgáló, the hunter névre hallgató donald e. westlake-regényt egyszer már feldolgozták, méghozzá lee marvin márványporlasztó performaszával. lehet, hogy a frizurája szar, de a figura olyan kemény, hogy láttán még dirty harry is olmot fingana ijedtében. john boorman filmje kissé szürreálisan indult, aztán előkerültek a tökös srácok, s én meg kaptam a pofámba egy kőkemény leckét, hogy kell akciófilmet csinálni.
sunset blvd. (1950). film-noirba oltott, majd a zsánertől sietősen elhajló hollywoodi szatíra a legfájóbb fajtából. billy wilder zseniálisan megírt filmjében a legtöbben magukat játsszák. norma desmond, azaz gloria swanson, a hangosfilm miatt tönkrement némafilmsztár keserű, de iróniát sem nélkülöző elégiát zeng egy letűnt korról és saját fiatalságáról. "norma, you used to be big." "i am big! it's the pictures that got smaller."
the guardian (2006). kevin costner öregedő vízimentőt alakít, míg ashton kutcher nagymellényű utódjelöltjét. ők ketten tucatjával mentik ki az embereket a vízből, de bármenyire küzdenek - nyekeregnek és henteregnek, nevetnek és rezegnek -, arra nem képesek, hogy ezt a poros panelfilmet megmentsék a középszertől.
le salaire de la peur (1953). henri-georges clouzot filmjében két nitroglicerinnel megpakolt kamion indul életveszélyes útra, a kormánynál eldobható hősök, akik előtt először a pénz, később a puszta túlélés lebeg. minden idők legjobb akciófilmjének tartják, ám a bemutatása óta eltelt bő fél évszázad erősen meglátszik rajta. azóta egy-két dolog átértékelődött filmvásznon innen és túl egyaránt: a férfiak több gerincet növesztettek (na jó, ez leginkább a celluloidra jellemző :), a nők pedig megtanultak borotválkozni.
my summer of love (2004). ez most már hivatalos: szerelmes vagyok emily bluntba. pedig hidegvérű, számító és szívtelen. vonzerejének sem a bigott hívő, sem a kemény vidéki csajszi nem tud ellenállni. természetesen. pawel pawlikowski filmje nem markol sokat, de pont ez az egyik legfőbb erénye: kellően visszafogott ahhoz, hogy elkönyveljem újabb céltalan leszbifilmként, s simán megúszom azokat a vádakat, hogy csak emily cickóit akartam látni. (pedig de. :)