csacsi csak ül és vár. csacsi reggel, csacsi délben, csacsi este: ugyanott, ugyanabban a pozícióban. most már közel 24 órája ücsörög a konyhában a kenyeres láda tetején. egyszer lemászott pisilni, kb. háromszor én próbáltam meg lecsalni onnan, kajával egyszer sikerült is, de két perc múlva - tányérját csak megcsócsálva - már vissza is mászott. nem értem, mire fel ez a duzzogás. tegnap megkarmolt, ma reggel megharapott, szóval a kölcsönös kommunikációt minimálisra csökkentettem. vajh mire vár? biztosan nem sejti, hogy még két nap, s végetér ez az önkéntes remetepokol. magában talán arra gondol, hogy mindjárt eljő az apokalipszis négy lovasa, s eltöröl mindent a földről, főleg az én hülye lakásomat, mogyorót és természetesen engem; akkor majd övé lesz a világ. alattomos tekintete ezt sugallja.
Az oldalon található tartalmak kizárólag
