me and you and everyone we know (2005). díjeső cannes-ban és a sundance-en. tulajdonképpen elég nehéz meghatározni azt, mit is akart ez a film mondani. kapcsolatok végéről és kezdetéről mesélt lábujjhegyen, suttogó hangon. titkos perverziókról, ezek felvállalásáról és elutasításáról, a digitális kor torzultságáról, hangokról, melyek nem találtak fülekre, meg nem értett művészekről... életekről, rólad, rólam, s mindenkiről, akit ismerünk. aham. talán csak azt sajnálom, hogy miranda july egy kicsit túl bő gatyát húzott az amúgy formás gyermekre: kissé jobban is összeszedhette volna a gondolatait, mert a szanaszét gurult a sok érték, és nem kell annyira majmolni p.t.andersont sem.
2005. október 01. 20:41:34
Kategória: Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr384533791
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.