szigetnapló 2005. negyedik nap.

talán megsemmisítő horderejű kijelentés lenne azt állítani, hogy az idei sziget (publikuma által) legjobban várt koncert legérdekesebb momentuma egy mikrofonállvány volt, ugyanis azt a bizonyos állványt nem más tervezte, mint h.r.giger, a tojásfejű alien svájci szülőatyja. ellenben a kornról mindent elmond az, hogy cimborámmal a koncert harmadánál egyszerűen ráuntunk a hányaveti zenélgetésre, s kioldalaztunk sörözni. ennyire tanácstalan fellépést már rég nem pipáltam. lehet, hogy a 15 percnyi első szekciót követő 20-25 perces "jam session" egy technikai malőr eredménye volt - először arra tippeltem, hogy az énekes, jonathan davis hangját akarják felturbózni, ugyanis az ügyes keverésnek köszönhetően minden szám úgy szólt, mintha "karaoke remixet" hallanánk. nem tudom, mit műveltek a hangmérnökök, de mikor újra beindult a zene, minden ugyanúgy szólt, mint annak előtte...



talán a tökéletes keverés sem segített volna a korn explicit zúzásra épülő, de alapjában véve primitív és redundáns zenéjén, amit más (sokkal tehetségesebb) zenekaroktól vett kölcsönnótákkal kívántak feldobni: pl. az another brick in the wall-lal a pink floydtól vagy a the one-nal a metallicától. a banda fellépéséről sugárzott a tanácstalanság: nem volt se íve, se sodra, csak úgy volt... az elviselhetetlenség határáig feltorlódott tömeg persze ezt is bekaájálta, de mi ezt már nem vártuk meg, inkább elhatároztuk, hogy a zsombat estét tivornyázással töltjük. az elhatározást tett követte.



az események innentől kezdve kicsit ködösek, de azt est további részében nagyjából a következők történtek: megtippeltük, mennyit keres új péter, próbáltam megmagyarázni egy francia rastának, hogy mi az a francia riviéra, hallottam soltész rezsőt és a "szóljon hangosan az ének"-et, felfedeztem a heineken új üvegdizájnját, megírtam az utasnak, hogy felejtsük el egymást, megjártam a metal hammer sátrat (ahol egy magyar type o negative imitátor banda szerencsétlenkedett), pulykamellet zabáltam, s meglestem dj inket a drum clubban. itt szégyentelenül kevés időt töltöttem, de győzött a fáradtság.



és mindeközben persze ittam és ittam és ittam...