a nagy szökés. miközben a filmnézős bandát búcsúztattam, mogyoró meglépett. a hiányát azonnal észrevettem, de azt hittem, a lakásban talált menedéket, hisz a rejtőzködés a vérében van. csupán azért volt gyanús a bujkálás, mert semmi oka nem volt rá: ő volt az est királynője, babusgatták, szerették, imádták - pedig jó bűzöseket fingott. :) azt már sejti, hogy a hálószoba számára tiltott terület, de még így is fel tudja találni magát. hívtam, szólongattam, nem akart előkerülni. féltem, hogy kiszökött a lépcsőházba. ott is szólongattam, de semmi reakció. eljött hát az ideje annak, hogy felforgassam a bútorokat, benézzek valamennyi lyukba, s nem találtam sehol. akkor csak kint lehet. cipőt fel, irány a lépcsőház. három emelettel lejebb találtam meg egy rakat újság rejtekében. jól be volt tojva, így amikor csúnyán ráripakodtam (akkor már én is rendesen beparáztam), szinte felmászott a falra, úgy megrémült. de megvan, az a lényeg. hazafelé menet még kapott a fejére szidalmat és kopit egyaránt, de nem túl haragtartó, mert két perc zsörtölődést követően már jött is udavarolni. hajnali fél kettőkor jobb programot is el tudok képzelni, mint a macska kergetése, de képtelen vagyok rá haragudni. kis hülye. :)