ghost world (2000). totálisan elbaszott emberkék szánalmas szocializálódási kísérletéről szól daniel clowes sápatag képregénye, amely sem pozitívabb, mint a belőle készült film (a rendező terry zwigoff, aki később a bad santával szakított nagyot). a ghost world lehangoló kicsengése ellenére (vagy talán ennek köszönhetően) rendesen fertőz cinizmussal, de a vihogás maximum az átlagemberek stupiditásának szól. főhőse egy tinihez mérten fuldokol a valós és vélt problémáiban. hormonális gondok, beilleszkedési kényszer versenyez a különcködési ösztönnel, enid (thora birch) a lelki disszonanciát szélsőséges szarkazmussal oldja, ami túl nehéz egy ilyen fiatal testhez. hogy saját problémái elől meneküljön, inkább felkarolja az esetlen seymourt (steve buscemi: zseniális!), hogy aztán teljes szívéből irigyelje azt, amit a férfi elért, s végül elvegyen tőle mindent, amit talán már nem is ő épített. todd solondz kábultsága köszön vissza a múltba menekülő klinikai esetek szövevényesnek éppenséggel nem mondható kalandjaiban. közel sem olyan vidám, mint a napoleon dynamite, de jóval magvasabb.
Címkék