kicsit félek. pontosabban meg vagyok rémülve. kapaszkodom még, de már csúszik a kezem. hogy a francba erősítsek a tartáson, amikor nincs már lökés? na szóval most épp a fogyókúráról beszélek. * röhögés * kösz, baszd meg, de tényleg. kellenek statisztikák? menjén norbihoz, jó eséllyel te is dagadt vagy. a lényeg a lényeg: az elmúlt bő három hónapban olyan teljesítményt értem el, amire eddig még soha nem volt példa. pontosabban egyszer, bő 15 évvel ezelőtt igen, s mint akkor, most is egy nő volt az ugródeszka*. persze, akkoriban még kispöcs voltam, s jól pofára estem, amiből aztán kétszeres újraépítkezés lett (azóta meg háromszoros-négyszeres). na, most tartok ott, hogy megint elkezdhetnék építkezni, senki nem akadályozhat meg benne, maximum jómagam. képes vagyok rá? most épp nem tudom. bevállaltam a 90 napos cuccot, méghozzá lenyűgöző eredménnyel. magam se gondoltam volna, hogy ennyire hatásos lehet, ha jól csinálom: lement 30 kiló. persze, a diéta mellett elkezdtem tornázni és úszni is, sőt picit futottam is, csakhogy szétment tőle a lábam. szarul. mostanában visszaesett a dolog intenzitása: már a diétának vége, letelt a 90 nap: újabb kapaszkodóval kevesebb, én pedig sokszor elcsábulok, az idő pedig szar az úszáshoz. a kedvem meg a béka feneke alatt, rángatom magam ide-oda, bazzeg, a végén még szétszakadok. szóval, valamit tenni kéne, mert most stagnálok, aztán hamarosan azon kapom magam, hogy ismét építkezem. na de most ideje ebédet csinálni, MUHAHAH.

*ugródeszka volt, de nem egyedüli ok. szar dolog, ha az ember kövér, állandó hazugság az életed, kerülöd a tükröket, mint egy vámpír, kapkodod a levegőt, izzadsz, nem férsz el sehol, nem férsz bele semmibe, s az emberek már ránézésre gyűlölnek. a tököm tele lett mindezzel, de rendesen. lehet, inkább kihagyom az ebédet? :) drukkolj, bazzeg.