Szigorúan felületes megközelítésben az aktuális francia brutálhorror nem több a manapság egyre érdektelenebb tortúrafilmek (bennfentesebb nevükön: gornók) és már régóta cikinek számító ázsiai szellemesdik vérbő keverékénél, amely elsősorban kíméletlenségével sokkolja a nézőt, másodsorban pedig idegélező kamerakezelésével, ám az explicit vérontásból végül egy figyelemre méltó történet áll össze.
Csak legyen hozzá türelmed és elég erős kötélből font idegzeted, hogy kivárd.
Nem kívánok túlzottan a megoldás mélyére ásni (esetleg a kommentekben), ezt az élményt inkább meghagyom nektek, de elképesztő narratív fordulatra senki se számítson: a meglepetés inkább érzelmi síkon jelentkezik, hisz az első egy óra alapján megbotránkozással vegyes megkönnyebbüléssel számoltam, mint ilyen filmeknél általában ("hú, ez durva volt, de jó, hogy vége..."), ehelyett olyan lehangoltság és szomorúság lett osztályrészem, melyet kevés nagy hollywoodi dráma képes kiváltani.
Azt hiszem, jó kezekben lesz a HELLRAISER remake.
Az oldalon található tartalmak kizárólag
