a film, ami egyesek szerint még a no country for old mennél is jobb. nos, a párhuzamot előtte sem értettem, de most így utólag se nagyon. oké, azon kívül, hogy mindkét filmet oscarra jelölték nem sok közös van bennük.

az első negyed óra bámulatosan szép és még izgalmas is, bárcsak ilyen lenne a film egésze. aztán ahogy kibontakozik a sztori, és megismerem a karaktereket, úgy kezd egyre érdektelenebbé válni az egész. először olajat keresnek, hát megtalálják. ki kell termelni, hát kitermelik. el kell szállítani, építenek hozzá vezetéket. és ennyi a történet. mást nem sikerül kihozni belőle.

daniel day-lewis, a method acting császára most is kitesz magáért, daniel plainview és hentes bill valahol rokon lelkek lehetnek… és mégis, a fickó reakciói kiszámíthatóak, mint ahogy a film fordulatai is. nem értem, miért fecséreltek jó harminc percet egy olyan, távoli rokonos fordulatra, amit már a dallasban is elsütöttek úgy tizenöt évvel ezelőtt*. a there will be blood nem más, mint egy újabb aviator, csak ezúttal paul thomas andersontól és nem martytól. újabb film egy gátlástalan bunkóról, aki ugyan gazdagságot és jólétet hoz, de mást nem. ezzel a filmmel nálam pta tényleg lépett egyet: ígéretes tehetségből nagypapás, kimért rendező lett. jobban állt neki a punch drunk love vagy a boogie nights.

SPOILER!

talán még abban hasonlít a film a no country for old menre, hogy a there will be blood sem kínál optimista végkicsengést (na jó, az is valami, hogy a film szerint elvileg negyvenes, de csak tizenkilencnek kinéző paul dano megkapja, ami neki jár :). a rendesen elkapkodott finálé ugyanolyan pesszimista, mégis üresebb és szájbarágósabb. sok hűhó semmiért feelingem van.

* amikor is egy fazon a halottnak hitt jock ewingnak adta ki magát, és még elli elhitte neki. persze minden épeszű ember nem.