ocean's 13 (2007). először azt hittem, csak al pacinót sajnálom, hisz magára hagyatottan ücsörgött hipermegalomán kaszinójának trónszobájában, parancsokat osztogatott, beszólásokat intézett és a gyémántjait simogatta. de leginkább csak rácsodálkozott a történésekre. eszébe sem jutott volna, hogy bármit is tegyen ellenük. gondolom, ő is látta danny ocean előző két kalandját: az elsőt, amiben a legnagyobb izgalmat egy lemerült ceruzaelem okozta és a másodikat, amit sem a rendező, sem a színészei nem értették, de szartak rá, hisz jól elvoltak. így aztán pacino beérte azzal, hogy scorsese-rossztevő plakát-paródiája legyen.

de nem őt sajnáltam leginkább, hanem a dicső 11-et, amely majd összetörte magát, hogy szignifikáns tennivalóra leljen a vásznon, miközben cool maradjon, mint a jéghideg beöntés. bámulatos hatékonysággal dolgozik ocean és csapata, mindenre van egy ötletük, ám ez a flottság már inkább hat rutinnak, nem pedig laza profizmusnak. ezzel a gonosz nottinghami bíró (jelen esetben las vegasi kaszinómágnás) is tisztában lehet, hisz csak tessék-lássék bálványozza védelmi rendszerét, messziről látszik rajta, hogy már rég beletörődött sorsába, meg hát ő is olvasta a forgatókönyv végét.

steven soderbergh sosem vitatta azt, hogy a filmje azon kevés utolsó hollywoodi dinoszauruszok egyike, melyet a sztárjelenlét ad el: és a csillagok már az előző filmekben is szép táncot lejtettek, dimenziót viszont csak akkor növesztettek, mikor a glitteres bugi koedukált lett. a harmadik részben linusnak (matt damon) gyűlik meg a baja a szebbik nemmel, ezúttal inkább irónia, semmint hormonok által vezérelve; a többiek pedig elvannak: viszik a bankot és mosolyognak hozzá.

a második rész nehézkes túlírtsága szerencsére hiányzik a harmadik eresztésből, de az egyszerűsítési elvnek az első film rafináltsága is áldozatul esett: ugyanakkor soderbergh sem nagyon cserélgeti az effektusokat, amiért vállveregetés jár. és mielőtt ától cetig végigdzsalnék a stáblistán, csak annyit mondok: az ocean's 13 profin összerakott munka, színtiszta nyár esti szórakozás. ...igen, ehhez hasonló közheklyekkel tudnám csak összefoglalni, amit láttam, hisz izgalommentes könnyedsége és bájosan bugyuta humora (a két ophrás poén büntetően jó) pillanatok alatt a fejembe szállt, eloszlatva azt a szomorúságot, melyet a hányavetiség okozott. abba pedig inkább bele sem gondolok, hogy ez a rengeteg tehetséges arc mennyivel értelmesebb dolgokkal is tölthetné idejét, hisz a moziba ölt két órát - és a 9 eurós árat - én sem éreztem pazarlásnak. (trailer)