hostel (2005). hogy mondjak is valami jót: nem eli roth filmje a legundorítóbb, legnézhetetlenebb mocsok, ami hostel* névre hallgat... de közel jár hozzá. berreg a láncfűrész, kerreg a fúró, de a trancsír teljesen hidegen hagy, ugyanis 1. általában a kamera látószögén kívül történik, vagy pedig nagyon-nagyon sötétben, 2. eli roth egy pillanatnyi feszültséget sem képes a filmjébe vinni, az csak úgy folydogál előre egyik teljesen hiteltelen szituációtól a másikig. vicces a modern szlovákiát úgy látni, mintha egy harmincas években készült universal-horrorból másolták volna ki. ezt a filmet a marketingkampány (lásd plakátokat) és quentin tarantino neve adta el. eli roth pedig hiába hitegetett mindenkit az interjúkban, hogy ennél durvábbat még nem láttunk. tessék szépen befogni.
*oké-oké, ennek a filmnek hotel a címe, de úgy akartam ezt az intrót...