Eddig se volt kismiska, de tegnap jól megcombosodott. Megyünk?

Eddig se volt kismiska, de tegnap jól megcombosodott. Megyünk?
Az új előzetes alapján az Up inkább tűnik Disneynek, mint Pixarnak: tőlem egy fél mosolyra futotta. (itt HD-ben)
Szokták mondani, hogy a foci a nép sportja, na de ez azért mégis túlzás... ráadásul teljesen szabályos.
Azok az egyorrúak, akik hidegrázást kapnak a BOURNE-filmektől, már most csikorgathatják a fogukat: Abrams az új STAR TREK moziban himbálni fogja a kamerát, ami egy sci-fi esetében még merőben új dolog (úgy általában már kezd elcsépelt lenni), amúgy nem rossz trailer, csak mintha Spock nem is nagyon játszana a filmben... Aki szerint Chris Pine pedig csak egy tejfeles szájú hülyegyerek, annak ajánlanám a SMOKIN' ACES c. (egyébként elég rossz) filmet.
Ha lehet tippelni, akkor az új Jarmusch-mozi köéppontjában ismét egy brgyilkos története áll, habár ez az előzetesből nem derül ki. Tilda Swintonnak jól áll a fehér haj: végre valami, ami világosabb abőrénél. Apropó Jarmusch, apropó bérgyilkos: említettem már, hogy újra megjelenik DVD-n a GHOST DOG, s végre normális kiadásban?
Mikor a fogselyem használata extrém méreteket ölt.
Borongós hangulatú az új előzetes, tetszik nagyon, még a végén a filmet is sikerül jól összerakni.
Egy rossz szó nem érheti az év eddigi box office-eredményeit, hiszen a decembernél is nagyobb összegeket hozó január és a rekorder február együtt már 1,78 milliárd dollárt termelt 2009 számlájára, derül ki a Box Office Mojo februári számvetéséből. A március ráadásul mindig fellendülést hoz a két téli hónap után, úgyhogy az elvárások igazán magasak a tavasz első négy hetével szemben. A komoly ambíciók elérésében segít az igen népszerű számítógép-animációs és képregény-adaptációs műfaj, de a Disney is előrukkol szokásos tavaszkezdő gépezetével. Sci-fi, horror, vígjáték, akció, családi kaland, felnőtt krimi színesíti a még így sem túlzottan széles választékot. A bevételi sorrend alakulhat akár a következőképpen is.
10. THE HAUNTING IN CONNECTICUT
Az elmúlt kétszáz év során elég sűrűn ütötte fel a fejét valamiféle ijesztgető jelenlét Amerika szerte a hiedelmek szerint, s ezen esetekről szép sorjában film is készül. A 2006-ban játszott AN AMERICAN HAUNTING hozzánk még el sem ért (mondjuk lett volna rá ideje), s most itt az újabb kísértethistória, amit az elsőfilmes Peter Cornwell jegyez. A történet két szóban összefoglalható, a korhatár ifjúságbarát, a költségvetés vélhetően aprópénz volt, s csak remélni lehet, hogy a Lionsgate e számukra vészterhes időkben nem bukik nagyot a marketingbe fektetett összegekből. Az alacsony profilú horror 15-20 millió dollárra tűnik hivatottnak a süllyesztő előtt.
9. MISS MARCH
Nem az egyetlen korhatáros komédia a hónapban a MISS MARCH, amit egy eddig tévés munkákban jeleskedő rendezőpáros (akik egyben a főszerepeket is játsszák) készített. Egyetlen ismert név sincs a stábban, így minden a Fox hatékonyságán múlik, no meg azon, mennyire érdekli a nézőket a sztori. Eszerint egy négy év kómából ébredő srác haverjával az oldalán gimnáziumi szerelme után indul, akiből azóta a Playboy villa lakója lett. Bár A HÁZINYUSZI szép karriert futott be tavaly nyár végén, nem tűnik úgy, hogy bármi jelentősre lenne képes a márciusra halasztott bemutatóval MISS FEBRUARYról változó című produkció.
8. 12 MENET (12 Rounds)
A Fox a 2006-os A TENGERÉSZGYALOGOS harmatos szereplése ellenére ismét bizalmat szavazott John Cenának, a faltól falig pankrátornak, hogy bizonyítsa akcióra termettségét. Ezúttal tapasztalt rendező kezei alatt dolgozik, aki nem más, mint a 2000-es években box office szempontból már teljesen jelentéktelen filmeket készítő Renny Harlin, akinek legutóbbi munkája, a THE CLEANER, még a mozikba se jutott el, Sam Jackson ide vagy oda. A 12 MENET az előzetes alapján egy színtiszta akciófilm, ami biztosan sokak igényeit kielégíti majd, de semmi nem garantálja, hogy 30 milliónál tovább jut a mozis körben.
7. KÉPLET (Know1ng)
REJTÉLYEK SZIGETE, NEXT, VESZÉLYES BANGKOK. Nem csak a főszerepet játszó hajkorona közös ezekben a filmekben, hanem az is, hogy igen rémesen szerepeltek a jegypénztáraknál, ráadásul az újságírók is kritikán alulinak minősítették őket. Folytatja-e a sort a KNOW1NG? Erre jók az esélyek, ugyanakkor a mérsékelt filmkínálat szolgálhat néhány plusz nézővel. A Summit Entertainment tavaly alaposan növelte ázsióját az ALKONYAT sikerével, de persze ez még nem jelenti azt, hogy forgalmazási kvalitásai is megemelkedtek. Alig egy hét és kiderül, helyre tudja-e billenteni Alex Proyas Nicolas Cage renoméját, vagy a színésznek ezentúl már csak A NEMZET ARANYA-folytatásokban lesz érdemes gondolkodnia. A képlet egyelőre azt mutatja, 30-40 milliónál nincs sokkal messzebb az előre tudott világvége. (hazai bemutató: június)
6. AZ UTOLSÓ HÁZ BALRA (The Last House on the Left)
Oh, the horror! Abból sosem elég. Újabb remake-kel gyarapodik a műfaj, ami az idei repertoárban már a negyedik tagot jelenti. A válságos időkben a közönség kellően rá van hangolódva az ilyen filmekre, s mivel mostanra már Jason sem vágja nagyon a fejszéjét senkibe, szabad az út újabb pár tízmillió megszerzésére a januári A TÚLVILÁG SZÜLÖTTÉt is sikerrel levezénylő Universal számára. A producerek között megtalálható Wes Craven neve is, aki ezen a poszton az elmúlt évtizedben csak egy érdemleges projektet dédelgetett, ami a SZIKLÁK SZEME volt. Annak 41 milliós végeredménye benne rejlik AZ UTOLSÓ HÁZ BALRÁban is. (hazai bemutató: június 18.)
5. SPANCSEREK (I Love You, Man)
A 40 ÉVES SZŰZ indította vígjátékfolyam újabb darabját köszönthetjük a DreamWorks produkciójában. Az ismerős arcok ezúttal Paul Rudd, illetve Jason Segel, aki tavaly ilyentájt sikerre vitte a LEPATTINTVÁt. A sajátos történet egy házasodni készülő fickóról (Rudd) szól, aki a tökéletes esküvői tanú keresésére indul. Ezúttal sem a végkifejlet a lényeg, hanem az ahhoz vezető két óra, ami remélhetőleg most sem szűkölködik a jó poénokban. A közönség nagyon egy hullámhosszon van ezekkel az fickókkal, így a már említett 2008-as mű 63 milliója nyugodt szívvel elvárható a SPANCSEREKtől is. (hazai bemutató: április 16.)
4. KETTŐS JÁTÉK (Duplicity)
Clive Owen és Julia Roberts a KÖZELEBB után ismételten együtt játszik, a hangvétel azonban kevésbé drámai, de Tony Gilroytól (aki egyebek mellett AZ ÖRDÖG ÜGYVÉDJE, a TÚSZHARC és a MICHAEL CLAYTON szkriptjéért is felelt) azért nem kell matinéra számítani. A vonzó párost olyan kiváló karakterszínészek egészítik ki, mint Tom Wilkinson és Paul Giamatti. Már e díszes társaság megéri a mozijegy árát, amit feltételezhetően sokan gondolnak így, úgyhogy ha nem is jön be a kritikusoknak a Universal kísérlete, akkor is simán megközelítheti a százmillió dollárt ez a sok fordulatot és 100%-os Julia Roberts-tartalmat ígérő kémtörténet. (hazai bemutató: április 30.)
3. A BOSZORKÁNY-HEGY (Race to Witch Mountain)
The Rock leragadt ott, ahová Schwarzenegger csak átmenetileg merészkedett: a családi vígjátékok ingoványos, de kifizetődő talajára. A pankrátorból lett színész a Disneyvel gyümölcsöző kapcsolatot létesített, hiszen 2007 októberében a GYEREKJÁTÉK című komédia 90 millió dollárig vitte, a meglehetősen ismerős, "apára hirtelen rálőcsölt kisgyerek" alapsztori ellenére. A BOSZORKÁNY-HEGY esetében már jóval érdekfeszítőbb a(z amúgy kölcsönzött) téma, de persze a stúdió ismert korlátain belül. Sci-fivel állunk szemben, melyben Johnson egy sofőrt alakít, akit megint megtalál magának két kölök, akik ráadásul a természetfeletti szüleményei, és el kell érniük a címszereplő helyet, nyomukban egy rakás rosszakaróval, főleg Ciarán Hindsszel. A siker garantált, kár több szót vesztegetni rá. (hazai bemutató: március 26.)
2. WATCHMEN - AZ ŐRZŐK (Watchmen)
Bárhonnan is nézzük, ezt a filmet nem 200 milliós nagyságokra szabták. Gondolhattuk ezt a 300-ról is, de a különbség jól érzékelhető: míg Zack Snyder előző munkája széles közönséget meg tudott szólítani történelmi akció/kalandfilm mivoltával (sokak előtt egyúttal képregény-adaptáció minőségét is leplezve), addig Moore és Gibbons gyermekének mozgóképes verziója kifejezetten a képregény-kedvelőkre számíthat. Szerencsés időpontban és körülmények között kerül azonban a mozikba, s ez megnövelte a feléje támasztható várakozásokat. Két igen kevés vonzó újdonságot kínáló hét után több mint 3500 moziban kezdik el vetíteni vélhetően több mint ötezer kópián, így az átlag- és alkalmi mozinéző figyelmét sem kerülheti el. A 300-at nem-igen fogja megközelíteni semmilyen oldalról sem, de az első hétvégén akár 55-65 millió dollár közötti bevételre is számíthatunk, a vége viszont nem ígérkezik többnek 150 milliónál. És ha az észak-amerikai piac bizonytalan, akkor nemzetközileg a film igazi kemény dió. A legtöbb országban egyszerre mutatja be a Paramount, ahogy nálunk is. Hogy mit várhat a UIP? Nos, összehasonlításképp: a V MINT VÉRBOSSZÚ úgy három éve egyedüli premierként is csupán 5400 nézőt érdekelt a fővárosban az első négy napján, míg a szintén Alan Moore-anyagból forgatott A POKOLBÓLra 7500 jegyet adtak el. Egy 15 ezres hétvége már abszolút jó eredmény lenne AZ ŐRZŐK számára, de könnyen lehet, hogy csak fele ennyien érdeklődnek "minden idők legjobb képregénye" iránt. Persze az is, hogy módfelette többen. (hazai bemutató: március 5.)
1. SZÖRNYEK AZ ŰRLÉNYEK ELLEN (Monsters vs. Aliens)
A DreamWorks soron következő animációs mozija az első film az eddigiek közül, amely szerepelt az éves előzetes 15-ös válogatottja között. Egyértelmű hát, hogy a legnagyobb bevételre a CÁPAMESE és a SHREK 2 egy-egy rendezőjének közös munkája számíthat márciusban. A SZÖRNYEK AZ ŰRLÉNYEK ELLEN egyúttal a stúdió első három dimenziós bemutatója (és innentől mind ilyen lesz), ami csak növeli az amúgy is komoly érdeklődésre számot tartó produkció lehetőségeit. A márciusi nyitóhétvége-rekord (ami a 300 70 milliójához fűződik) azért háborítatlan marad, de végül a 165 milliós költségvetést meghaladó összeget várhatunk. (hazai bemutató: április 2.)
Bár egyelőre csak pletykaszinten mozog a dolog, mindenképp említést érdemel, hiszen már a blu-ray.com is beszámolt róla. A Fox kiszivárogtatott egy kis infót a várva-várt Alien filmek Blu-ray megjelenésével kapcsolatban, miszerint a tengerentúlon még az idén meglenik mind a négy film kedvenc kék formátumunkon, a korábbi változatok összes extrájával + BD exkluzív cuccokkal. A DTS-HD Master Audio hangsávban biztosak lehetünk, egy ütős remasterben pedig bátran reménykedhetünk.
S hogy mi a legjobb az egészben? Mivel a Fox már a hazai BD piacon is jelen van, így némi csúszással minden bizonnyal nálunk is befutnak majd a filmek. Yeah!
Még egy utolsó nagy rácsodálkozás a WOLVERINE-re, mielőtt bekövetkezne a premier (április 30-án). (Itt HD-ben. Bónusz: karakterképek.)
No, nem egy őrült moziproject, hanem valami sokkal jobb.
Spoilermentes kritika, melynek írója megszámlálhatatlan alkalommal olvasta és kívülről ismeri Alan Moore Watchmen című könyvét, de mindent megtett, hogy objektíven álljon hozzá a filmadaptációhoz. Ez sült ki belőle.
Isten áldja Zack Snydert.
Aki egyszer végiglapozta Alan Morre zseniális művét (és járt középiskolába verseket elemezni), az tisztában van vele, micsoda óraműpontossággal felépített csodálatos szerkezetre húzta fel az angol mágus cinikus társadalmi paraboláját, a sokat emlegetett all-american mítosz-dekonstrukciót és a személyes tragédiák már-már bántóan szív- és agyfacsaró sorozatát. Számomra a Watchmen nem lehetett volna az, ami, ha az építőelemek nem így álltak volna össze: a képek és szavak párhuzamai, ellentétei, szimmetriája olyan megingathatatlan, stabil egészt alkot, melyet – akármennyire is próbálta bebizonyítani néhány fanatikus – semmiféle film nem rombolhat le. Még a harmadik világháborút is túlélné.
Zack Snyder kétségkívül tisztában volt ezzel és nem pusztított. Néhány kockát fel kellett áldozni a játékidő oltárán, de a film készítésének menete nagyjából a ctrl+c ctrl+v metódust követte: teljes jelenetek, pontos képek kerültek a papírról a vászonra, az alapanyaghoz való tökéletes hűséggel és tiszteletadással. A film közben azon gondolkodtam, újra akarom-e nézni, és nem tudtam eldönteni. Egy dolog ugyanis soha sem volt kétséges: ez az adaptáció képtelen lett volna túlszárnyalni az eredeti művet, és mi tagadás, pluszt, egyedit képtelen volt adni. Csak meganimálta. Snyder nem pusztít, de nem is épít: nem akart – vagy inkább: nem mert – semmit sem hozzátenni a kanonikus alapanyaghoz, leszámítva persze a film csúcspontjának számító főcím ötlet- és stílustobzódását. Ozymandias a Club 54 előtt pacsizik Jaggerrel és Bowieval, Andy Warhol bemutatja Nite Owl-kollekcióját, a Komédiás célkeresztbe veszi Kennedyt: itt dobogott igazán a film szíve.
Mely gépiesen ugyan, de a többi jelenetben is veri az ütemet, bár néhol jócskán belassítva: a Snyder-féle over-the-top akcióstilisztika üde színfolt a Bourne-filmek koppintásából élő, újításra képtelen műfajban, a Komédiás elleni merénylet és a börtönlázadás egyaránt szájtátásra késztetik az egyszeri mozirajongót, csak néhol bosszantó a Dawn of the Dead és a 300 esetében kevésbé kirívó gore-őrület (igaz, a film kevés jó újításainak egyike ehhez fűződik: a bűnözők cafatokra szakítása kitűnően példázza Dr. Manhattan hozzáállását az emberekhez).
A Watchmen karaktereinek zsenialitása abban rejlik, hogy bár mindegyik leírható egyetlen mondattal vagy jelzővel, mégis órákig elemezhető, komplex jellemrajz épül fel köréjük a képregény 12 fejezetében. A szükséges megkötésekkel ugyan, de a film itt sem vall kudarcot: Rorschach beteges, mégis az igazságot szem előtt tartó fekete-fehér világképe Jackie Earle Haley hátborzongató hangja által a mi szemünkre is ráereszkedik (nem csoda, a könyv legszűkszavúbb karaktere lévén gyakorlatilag minden sorának volt hely a forgatókönyvben), a világ pokla elől kétségbeesetten menekülő Komédiás gyilkos cinizmusa is kézzel fogható, csakúgy, mint Nite Owl egészen szexualitásig terjedő kosztüm- és erőszakfüggősége. Billy Crudup hűvös, érzelemmentes hangja pontosan az, amire a világtól elszakadt Dr. Manhattannek szüksége van, de nagy kár, hogy szinte csak Malin Akerman Silk Spectrejével érintkezik: nem csak a karakter lett csúfosan alulírva (az identitászavaros ostoba fruskából csak szimplán ostoba fruska maradt), de sajnos színésznő se szorult abba a megnyerő latexbe. Az év legrosszabb szexjelenetét pedig megelőlegezem.
A Watchment mindig is megfilmesítethetetlennek tartották, félig jogosan: filmet írni belőle képtelenség. Filmet forgatni azonban jutalommunka. Moore nem csak a történetet és szereplőit dolgozta ki fantasztikus részletességgel, de a könyv képi megoldásai is a vászon után kiáltanak. Hát most oda kerültek, még ha igazi mélység vagy szerzői anyag nélkül is. Nem tudom, egy laikus mit gondolna róla. Nekem működik. Egészen két órán át.
Az ördög vigye Zack Snydert.
Le kell szögeznem, soha nem voltam az a fanatikus típus. A Watchmen azon művek közé tartozik, melyeket hihetetlenül tisztelek és imádok, de ha akartam, mindig is hozzá tudtam állni objektíven. Mikor először kikerült a hír a befejezés megváltoztatásáról, kicsit meglepődtem azon, hogy Snyderék meg merték lépni ezt a rajongók körében felháborodást keltő változtatást, de igazából nem izgattam magam rajta, hiszen könnyedén belátható, a cél más eszközökkel is elérhető. Nem igaz? Nem igaz. Minden racionalitás azt sugallja, hogy az új befejezésnek működnie kell, de egyszerűen nem állja meg a helyét. Nincs hatása, elvész belőle az az abszurd, szürreális, de ebben a világban mégis fájóan igaz lényeg, mely oly ikonikussá tette az évek során. De ám, ennyi baj legyen.
Csak hát van még bukkanó a célegyenesben. Szándékosan nem ejtettem szót eddig Adrian Veidtről. Matthew Goode előtt leborulok: féltem tőle, pillanatok alatt eloszlatta minden kételyem, jó a szerepre. Csak épp a forgatókönyvírók kiherélték a képregény messze legizgalmasabb karakterét. Spoilerek nélkül képtelen lennék kifejteni, mit éreztem akkor, mikor kétdimenziós kirakatbábuvá redukálták ezt a hihetetlenül összetett elmét, majd mikor még fel sem ébredtem a sokkból, azt kellett észrevennem, hogy sorokat, helyzeteket, mondatokat kevertek össze-vissza, mindezt a történet elemi erejének visszavétele és az amerikai közönség kielégítése érdekében. Gumicukor lett a szmájliból.
Mikor kialudtak a teremben a fények, féltem. Miután elkezdődött a film, reméltem. Két órán keresztül faltam a képeket és örültem, hogy bizony, nem szúrták el. Aztán az utolsó fejezet alatt valakit nagyon meg akartam verni. A filmben bebizonyítják, hogy csodák márpedig vannak. Én is ezt tapasztaltam: saját szememmel láttam, miként lehet romba dönteni egy már közel kész várat. Az első két óra , az utolsó fejezettel együtt
.
Jézusom. Valaki adjon két kiszabott nagy sallert Michael Mannek. A COLLATERAL és a MIAMI VICE esetében működött a HD CAM, de mégis, hogy a rákba gondolta azt, hogy ezt egy kosztümös film is elbírja?! Komolyan, mintha valami nagyköltségvetésű amatőrfilm promóját látnám... Már azelőtt lerombolja az illúziókat, mielőtt megszülethettek volna.
Beszélt