aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: a dán lány [the danish girl] (2015) Richter Viktor
2016. január 25. 22:39:11

Kategória: film 4 komment

 - SPOILERMENTES -

A múlt század húszas éveinek koppenhágai művészköreiben szolid ismertségnek örvendő házaspár, Einar (Eddie Redmayne) és Greta Wegener (Alicia Vikander) élete a festészet körül forog. Kiegyensúlyozottságot sugalló, szeretetteljes és gyengéd párkapcsolatuk megváltozását egy ártatlannak tűnő momentum indítja el, mikor is Gerda késésben lévő modellje helyett Einar női ruhát ölt magára, hogy felesége segítségére legyen.

danish001.jpg

A játéknak induló hóbort akkor fordul komolyabbra, amikor a nőnek öltözött és sminkelt Einar elhűlve tapasztalja, hogy heves udvarlást vált ki a vele egykorú Henrikből (Ben Whishaw). Ettől a pillanattól kezd ébredezni a férfitestbe zárt Lili Elbe, egyúttal pedig Gerda is érzékeli a házasságában megjelenő törést.

A David Ebershoff azonos című regénye alapján készült A dán lány központi témája nem a férfiként született Lili szenvedései és "kiszabadulása", hanem egy egymással meghitt viszonyban lévő pár életének válsága. Ezenfelül természetesen villanásnyi pillanatfelvételt mellékel a közel száz évvel ezelőtti társadalmi szemléletről, illetve kóstolót ad abból is, hogyan éli meg a férfi a nővé alakulás folyamatát. A centrumba helyezett házassági krízis okán a film egyrészt elkerüli a patetikus hangnem buktatóját, másrészt Einar Lilivé való transzformációját főként Gerda szemszögéből láttatja.

danish002.jpg

A festőnő által a testileg-lelkileg átformálódó társa iránt érzett, feltétel nélküli szerelem és kitartó odaadás így válik a történet mozgatórugójává. Ez ha szokatlan húzás is az alkotók részéről, de mindenképpen helyes döntés: Alicia Vikander alakítása lényegesen sokszínűbb és hitelesebb, mint Eddie Redmayne-é – olyannyira, hogy a színésznőt megérdemelten jelölték emiatt Oscar-díjra. Míg Gerda minden mozdulata és gesztusa valós személyként mutatja meg őt a vásznon, addig Einar (és leginkább Lili is) gyakorta kifejezéstelen tekintettel, lemondóan bámul a külvilágba, amitől perszónája színpadiassá, egyszersmind szürkévé válik.

Elképzelhető, hogy színészi játékában Redmayne ezzel a psziché mélyében zajló megrázó változásokat akarta kifejezni, de nem sikerült meggyőznie arról, hogy amit látunk, az a karakterben lépésről-lépésre háttérbe szoruló, majd szertefoszló maszkulin ego, illetve az ezzel párhuzamban kibontakozó feminin lélek: számomra egy férfi maradt, aki szeret nőnek öltözni. Emellett vannak jól eltalált, vagy éppen megkapó pillanatai, ilyen pl. a párizsi parkban játszódó jelenet, vagy amikor Lili a női gesztusokat igyekszik megtanulni, de ezek sajnos a kivételek az unalmasra fazonírozott figura művészies szenvelgésében.

danish003.jpg

Mindenképpen szót érdemelnek még a díszletek és a kosztümök, a filmben ugyanis hangsúlyos szerephez jutnak a ruhák, illetve az öltözködés ceremóniája. Jelmezfronton a tervezők mindent elkövettek, hogy a női ruhatárat kellékeivel együtt látványossá és vonzóvá tegyék, amit a dekoratív és szemgyönyörködtető darabokkal sikerült is elérniük. A kulisszák szintén kiválóak, mert nemcsak a kékes árnyalatokkal felfestett Koppenhága, de a meleget sugárzó, barnásan megrajzolt Párizs képei is karakteresek, így a markáns külső és belső terek remek atmoszférateremtő elemként működnek.

A király beszédéhez hasonlóan Tom Hooper legutóbbi munkájának sikeréhez minden adott: figyelemfelkeltő téma, látványos beállítások, kitűnő színészek, illetve egy tehetséges rendező. A direktor azonban ahelyett, hogy a téma átgondolására sarkalló, (szó szerint) összetett lelkű főszereplőjét hangsúlyossá tevő alkotást készített volna el, inkább egy simulékonyabb, kockázatmentes biopic leforgatásának útját választotta. Ezzel eltompította Einar/Lili drámáját, és egy meghökkentően izgalmas portré helyett "csak" egy átlagosan jó művészi-életrajzi filmet kaptunk, melynek zárótanulsága – "mindent elérhetsz és akárki lehetsz, ha a végsőkig kitartó vagy" – enyhén szólva is tankönyv- és tanmeseízű. A dán lány kifejezett érdeme és nyertese viszont Alicia Vikander, aki az emancipált és erős Gerda életszerű megformálásával egyértelműen a színészet magasabb osztályába lépett. Ebből a szemszögből nézve valójában mindegy, hogy megkapja-e a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, vagy sem.

Kövess minket facebookon és twitteren!

the_danish_girl_magyar_poszter_a.jpg

Címkék

kritika drama universal romance biopic ben whishaw tom hooper eddie redmayne 7csillagos uip duna film alicia vikander matthias schoenaerts

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr678305326

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TomPowell25 2016.01.25. 23:34:15

Nekem személy szerint Redmayne játékával sem volt bajom. A mindenség elméletében mesterkéltebbnek és távolságtartóbbnak tartottam a figurát (utóbbi igaz Hawking karakteréből is fakadt), pedig ott se volt rossz, de bántóan az Oscarra hajtott az egész karakter és itt is egyértelműen erről van szó, mégis mind Einart/Lilit, mind az alakítást modorosabbnak, ugyanakkor komplexebbnek találtam. Vikanderrel alkotott párosuk a film legerősebb része, amely külön-külön is érdekes, de együtt igazán: egy olyan sajátos kapcsolati háromszög, amelyben csak ketten vesznek részt. Viszont valóban Vikander helyzete annyiban hálásabb, hogy a hasonló filmek nem nagyon foglalkoznak azzal, hogy a másik fél ezt hogy éli meg, pláne ha még az se adatik meg neki, hogy odébb álljon egy ilyen szituációban.

butch2038 2016.01.26. 10:20:28

Hatásvadász, fárasztó, modoros, "Oscar-filmnek" szánták.

kescefko19 2016.01.26. 14:11:29

@butch2038: EZ jellemző a rendező utolsó 3 filmjére. Király beszéde, Nyomorultak, A dán lány

butch2038 2016.01.26. 21:24:59

@kescefko19: jogos, csak itt most tényleg nagyon szájbarágósan tolták. Az első kettő pedig stílusosabb is volt.

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása