Ugyan a zene ezen az oldalon általában csak vendégszereplő, de ugyanúgy részese az életemnek, mint ahogy a játékfilmek többségének is az, és hogy folytassam ezt az akadozó analógiát: a zenei ízlésem is legalább annyira kakofón, mint a filmes, szóval tessék parancsolni, szerintem ez volt a tíz legjobb dal idén.

10. Casualties of Cool - Flight

A kanadai, többnyire progresszív rockban utazó Devin Townsend koncepciós albuma a country és a chill out sajátos keveréke, melyet Ché Aimee Dorval angyali hangja lő fel a sztratoszférába. Nehéz volt választani a Daddy és a Flight közül, de aztán 3:00 környékén győzött az utóbbi.

9. Foo Fighters - Something From Nothing

A Foo új albuma nyolc különböző amerikai nagyvárosban került rögzítésre: albumindító, egyben első kislemezdalukat Chicagóban vették fel (a Cheap Trick gitárosával, Rick Nielsennel közösen), és abszolút lehengerelt, mennyire jól ível a QotSA-t idéző lefojtott riffektől az őrjöngésig.

8. Faith No More - Motherfucker

Az év egyik legnagyobb zenei eseménye volt, mikor a FNM bejelentette, hogy kb. ezer év után új albumon kezdett el dolgozni (amely jövő áprilisban jelenik meg), minek örömére ki is adtak egy új single-t, amely a tőlük elvárhatóan "úriasan őrült". Jobb lesz, ha felveszed a telefont.

7. Noisia - Running Blind

A Purpose EP keretében megjelent Running Blind igazi darkstep csoda, melyben a holland banda (hál'istennek) félretette a zajos tekergetést, hogy egy egyszerű, letisztult, energikus pörgéssel bizonyítsák, hogy van még erő a dnb-ben.

6. Pulled Apart by Horses - Lizard Baby

A grundge nem halt meg! Igaz, hogy a leedsi banda a legkevésbé ebben a műfajban utazik, ám az alábbi - piszok erős - nóta azt sugallja, mintha Kurt Cobain hirtelen kiállt volna a világ elé, hogy bejelentse, csak viccelt 20 éve.

5. Dark Sky - Silent Fall

A Moderat most egy kicsit visszavonul, de oda se neki, itt van nekem a brit Dark Sky, amely szintén a Monkeytown (a Modeselektor kiadója) holdudvarából érkezett (és szilveszter előtt egy nappal fel is lépnek itthon, csak szólok), hogy tovább vigye a lángot ezzel a gyönyörű nótával.

4. Royal Blood - Little Monster

A kéttagú RB-t sok helyütt az év felfedezettjeiként kántálják (self titled, kitűnő dalokkal rendesen megszórt debütáló albumuk első helyen nyitott az angol albumlistán, ami igen menő dolog egy most alakult bandától), és nem is véletlenül: elképesztő, hogy Mike Kerr mit képes kihozni egyetlen gitárból, és nem mellesleg bitang jó műfaji esszenciát szállítanak a rock majd minden ágazatából merítve.

3. Amplifier - Open Up

Ugyan a manchesteri bandát elsősorban pszichedelikus és "space rock" vonulattal társítják, legújabb albumuk mégis igazi vegyesfelvágott (még valami Madnesst idéző ökörködés is van rajta), melyből ez a stoner rock nóta ragadott meg leginkább, de ez valami hipnotikus módon.

2. Girls in Hawaii - Rorschach

Két, egyenként ötven forintos méretű vízhólyaggal a talpamon, elég nyomott hangulatban érkeztem a GiH szigetes koncertjére, melyet a messze földön hírhedt A38-as sátorban tartottak, ám azon kaptam magam, hogy egyre magasabbra szárnyalok, és hát a Rorschach refrénjének felcsendülésekor már a sátrat is kifejeltem.

1. Extrawelt & Dominic Eulberg - A Little Further

Ezek a hamburgiak egyszerűen nem tudnak hibázni: évről évre, újra meg újra bebizonyítják, hogy az elektronikus tánczenei színtéren mindenki messze-messze le van maradva hozzájuk képest, ráadásnak idén megjelent új EP-jüket Dominik Eulberggel közösen gyártották, szóval előre sejthető volt, hogy valami szépet ütnek össze üstjükben, és lőn. 3:07-nél készülj a mennybemenetelre. (Bónuszként egy alternatív változat.)