Az Amazon.com pilotjaiban a Wes Anderson-istálló őrültjei kéjelegnek csellistákkal, míg mások a világvégét várják. A britek néhány meghökkentő mesével álltak elő, miközben Kanadából előkerült egy realista-, Angliából pedig egy dokumentarista zsarudráma.

Inside No.9

Emlékszik még valaki a (eleinte) Roald Dahl nevével fémjelzett Meghökkentő mesék című sorozatra? Nos, a hazájában igencsak elismert Steve Pemberton és Reece Shearsmith egész biztosan, mert hogy legújabb közös munkájuk erősen hajaz eme klasszikusra. Ebből már lehet következtetni, hogy az Inside No.9 egy antológia-sorozat, amelynek minden, egymástól független epizódja egy-egy 9-es házszámú lakásban játszódik. Hogy mi bennük a közös? Mindegyikben történik valami meghökkentő, valami, melynek végkimenetelére biztos senki nem számít.

A Szardíniák címet viselő első rész egy eljegyzési buliba kukkant bele, ahol a családfőnek számító öregúr egy régi játékot játszat a vendégekkel: valakinek el kell bújnia, és aki megtalálja, annak el kell rejtőznie mellé. Ez egészen addig megy, amíg az egész kompánia össze nem zsúfolódik egy búvóhelyre, és az öreg rájuk nem talál. Vétek lenne többet elárulnom a sztoriról, amelyet ezúttal a tipikusnak nevezhető brit eleganciával vegyes angol fekete humorral tálaltak, a kor elvárásainak megfelelően kicsit nyersebben mint annak idején. Sem az írói, sem a rendezői munkába nem tudnék nagyon belekötni: ez egy ügyesen levezényelt bevezető epizód volt. A széria sikere így leginkább azon múlik majd, hogy hány ember gyomra veszi be ezt az elegyet, de leginkább hogy mekkora tömegeket sikerül meglepni hétről hétre.

Ami engem illet, jó szájízzel álltam fel utána annak ellenére, hogy akkorát azért nem ütött. De sebaj, mivel itt minden epizód tiszta lappal indul, és mivel az írókban van potenciál, én biztos maradok.

19-2
szereplők: Adrian Holmes, Jared Keesp, Dan Petronijevic, Benz Antoine, Conrad Pla, Maxim Roy

Modtam már, hogy mennyire hiányzik a Drót (The Wire)? Igaz, a 19-2 nem éri el ezt a szintet, de nem véletlenül juttatta eszembe az HBO remekművét. Ha zsarusorozat, akkor az általában csak krimi lehet a következő recepttel: nagy csavarok, akciók, kacifántosan megoldott ügyek, esetleg egy showman, aki elviszi a hátán az egészet. Sőt, néha showman se kell, esetenként elég egy gimmick. Ez nem ilyen sorozat: a 19-2 a rendőrökről szól.

A tizenkilences körzet kettes számú járőrkocsiját egy betöréshez riasztják. A sima ügynek ígérkező rajtaütés tragikus véget ér, és Nick Barron elveszti a társát. Néhány hét kényszerpihenő után visszatér a rendőrség kötelékeibe, de a félresikerült akció emlékképei még mindig megbélyegzik a rendőr mindennapjait, és ez a felettese figyelmét sem kerüli el. A magánéleti- és lelki problémák mellett még az új, egy vidéki kisvárosból felhelyezett társa is nehezíti a helyzetet, aki már az első közös ügyük után a nyakukba zúdít egy vizsgálatot.

Ha valaki egy klasszikus értelemben vett nyomozós sorozatra számít, az csalódni fog. A 19-2 egy realista dráma, ahol nincsenek se látványos ügyek, se semmi hókuszpókusz. Egy betörés, egy piti kis rabló, egy perpatvar a kínai étteremben - a sorozat ilyen hétköznapi eseteket kínál, viszont minden esetben megragadja azt a pluszt, amitől az érdekessé válik. Akárcsak az életben, néha a helyzet humoros oldalát mutatja, néha a bürokratikusat, néha a kicsinyesen emberit, de akármerre is billen a mérleg, a történet mindig emberközeli marad. Ez az emberközeliség adja a legfőbb pluszt, a karakterek hús-vér figurák valós problémákkal egy valós világban.

Suspects
szereplők: Damien Molony, Clare-Hope Ashitey, Fay Ripley, Christian Brassington, Ivana Basic

Ha nem is olyan mértékben mint a 19-2, a brit Suspects sem igazán nevezhető hagyományos krimisorozatnak, még annak ellenére sem, hogy itt egy állandó rendőrgárda deríti majd fel a heti egy bűntényt. Az "egy rész = egy eset" jól bevált formuláján ezúttal azonban csavartak egy kicsit, legalábbis ami az előadásmódot illeti. A klasszikus történetmesélős krimiktől a bűnügyi hírműsorok irányába tolódva, dokumentarista stílusban látjuk az eseményeket.

Ez az alapvetően szenvtelen elbeszélésmód egyrészt azt eredményezi, hogy az emberi tényezőt szinte teljesen kiiktatták a szériából. A nyomozók nem barátkoznak, sem a személyiségükről, sem a hátterükről nem tudunk meg semmit, nincs egy elejtett poén vagy egy együtt érző szó, de ez ugyanúgy igaz a másik oldalt képviselő személyekre is. Eleinte furcsán hat ez az egész, de könnyen meg lehet szokni, pláne hogy nincs is túl sok idő rágódni a problémán, mert a történések hihetetlenül gyors tempóban követik egymást. Mivel a cselekményből kiiktattak mindent, ami nem az üggyel kapcsolatos, még felocsúdni sincs idő két bizonyíték megtalálása vagy a fordulópontok között.

Esztelenül hangzik, de azt kell mondjam, a végeredmény mégsem filmszerűtlen, sőt, a fent leírtak ellenére egy percig sem éreztem úgy, hogy ez nem csak egy krimi. Azt majd mindenki eldönti magának, hogy ez jó vagy sem, számomra van annyira érdekes, hogy maradjak még pár rész erejéig. Ha pedig sikerül érdekes eseteket bemutatniuk (az első epizód eltűnt gyerekes ügye majdnem végig működött, csak a lezárás volt nyögvenyelős), valamint jó és hiteles színészeket találniuk a részenként változó karakterekre (a rendőröket játszó színészek rendben vannak, de az eltűnt kislány egész családja antitalentum volt), akkor talán tovább is. 

Mozart in the Jungle
szereplők: Gael Garcia Bernal, Malcolm McDowell, Saffron Burrows, Lola Kirke

A Jason Schwartzman és Roman Coppola agyából kipattant, de valójában Blair Tindall emlékirataiból táplálkozó Mozart in the Jungle első blikkre olybá tűnik, mintha a Szex és New York lenne zenészekkel, legalábbis a gyártó Amazon ezt a vonalat kívánta erősíteni az olyan hangzatos szlogenekkel, mint a "Sex, Drug and Classical Music".

Az összehasonlítás azonban csak félig igaz. Itt is jelen van a New York-i értelmiség, de míg a hölgyek négyesfogata az élet nagy kérdéseire kereste a választ a maga sajátos módján, addig a Mozart csak egy dekadens művészvilágot fest le. A Nagy Alma filharmonkusainak idős karmestere visszavonultában őrjöng, hogy a helyét egy csodagyerekként aposztrofált yuppie veszi át, miközben a csellista ingázik a magas művészet és az ócska musical között, a fúvósok pedig féktelen bulit tartanak.

Igen, a háttérben Csajkovszkij szól, de az élet nagy kérdései helyett most olyasmikre kapunk választ, hogy a zongorista vagy a hegedűs kefél jobban, vagy hogy mi is az a "gandzsanóm". De hogy ez mégis pokoli szórakoztató lett, az az elsőosztályú alkotógárda érdeme, akik olyan allegro tempót diktálnak, hogy szinte egy szempillantás alatt beszippantott ez a egész, ráadásul még megbotránkozni sem volt időm. Ha az Amazon be akar szállni a nagy Emmy-versenybe a NetFlix mellé, ez a legjobb esélyük.

The After
szereplők: Aldis Hodge, Andrew Howard, Arielle Kebbel, Jamie Kennedy

Az előzetes terv az volt, hogy mindegyik Amazon-pilotról lesz egy-egy rövidebb írás, de ahogy haladtam előre a megtekintéssel, egyre inkább tudatosult bennem a szomorú tény, hogy a Mozartot leszámítva a cég csak a döglött lovat rugdossa. Itt van mindjárt az X-akták szülőatyjának (Chris Carter) új próbálkozása, amely ötven percnyi kínlódás után is csak annyit tud felmutatni, amit még Scully ügynök is porosnak tartana.

A véletlenül(?) egymás mellé sodródott nyolc ember egy beragadt liftben, majd egy alagsori parkolóba zárva éli át az végítélet(?) előszelét. A házon kívüli eseményekről semmit nem tudva igyekszenek kiszabadulni az épületből és az írók által rájuk testált panelekből (az egyikük beteg, ha nem eszik, rosszul lesz, a másik a lányáért aggódik, a harmadik meg egy szökött fegyenc), miközben a világra rászakad az apokalipszis tizenhét kliséje, méghozzá egy teljesen érdektelen, de ami még rosszabb, lélektelen tálalásban.

Komolyan nem értem, hogy egy ilyen témáról, ahol tényleg szabadon szárnyalhatna a fantázia, miért ugyanazok a közhelyek jutnak eszébe minden írónak. Carter sem kivétel ez alól, bár ő a (poszt)apokaliptikus nyúlásokat a Lostból lopott elemekkel vegyíti. Szóval a kérdés nem csak az, hogy mi történt, hanem hogy kik vagyunk és miért mi? A magam részéről egyik válasz hiánya sem okoz majd lelki törést, az azonban érdekelne, hogy akarják ezt eladni hétre hétre olyanoknak, akik az elmúlt húsz évben nem egy barlangban éltek.

További pilotok, kommentár nélkül:

When Calls the Heart  
Bitten 
Bosch
Tough Young Teachers 
The Moodys 
Transparent 
The Rebels 

Az Amazon-sorozatok (Transparent, The Rebels, Mozart in the Jungle, Bosch, The After) pilotja ingyen megtekinthető az Amazon.com oldalon. Néhány másikat is találtok majd, azokról később mi is írunk.