aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: bobby deerfield (1977) Kovács Erzsébet
2013. szeptember 18. 21:33:20

Kategória: film 36 komment

Ron Howard friss filmjének premierje óta egymást érik a nosztalgikus esszék a biztonsági játékká vált Forma 1 régi szép napjairól, amikor még kisiklott a gumi, reccsent az acél, lángolt a benzin, és a nagyszerű halált keresték az újkor homéroszi hősei/a japán cseresznyevirág-esztétika nyugati követői (tetszőleges válasz aláhúzandó, az esszéíró személyes műveltsége és ízlése szerint). 1976-ban, négy évvel Jackie Stewart legutóbbi, a biztonságosabb autóversenyzésért meghirdetett bojkottja után Bernie Ecclestone áldását adta, hogy Sydney Pollack embere felvegye az az évi versenyeken James Hunt és mások (például Carlos Pace és Tom Pryce) száguldását. A következő évben moziba került filmben hallani, ahogy bemondják Niki Lauda nevét, miközben Al Pacino (azazhogy a fiktív Bobby Deerfield) beül a Brabham-kocsiba és farkasszemet néz az idő előtti halállal (a forgatókönyv alapjául szolgáló, egy autóversenyző és egy rejtélyes fiatal nő románcát ecsetelő Remarque-regény eredeti címe szerint az Ég nem kivételezik senkivel). Majd elfelejtettem: a stáblistán Carlos Pace és Tom Pryce neve mellett kereszt van.

deerfield.jpg

Azért várj egy kicsit, még ne hívd át a haverokat azonnal! A mikrós popcorn is maradjon csak a konyhaszekrényben, amíg meg nem beszéled életed párjával, hogy mit szólna egy romantikus filmhez ma este. Ugyan a hetvenes években Hollywood éppen csak kezdett azzá a nézői igényeket kiszolgáló gépezetté válni, amilyennek ma ismerjük, a Bobby Deerfield mégis majdnem úgy működik, mint egy jól fejlett randifilm. A fiúk örömmel nyugtázhatják a tényt, hogy a versenyjelenetek az autóversenyzőkkel, a kocsikkal, a nézőkkel (meg a hetvenes évek élére vasalt trapéznadrágjaival, magas sarkú férficipőivel, lenőtt frizuráival) egyetemben olyannyira igaziak, mintha csak egy fiktív történettel felturbózott korabeli dokumentumfilmet (vagy tévéközvetítést) néznének a hetvenhatos szezon versenyeiről. (Nem esküszöm meg rá, de mintha még Lauda kocsiját is láttam volna elsuhanni.) A lányok ellenben elgyönyörködhetnek egy szomorkás, lassú tempójú szerelmesfilmben, ahol a legszebb éveiben járó Al Pacino még nem emeli fel a hangját, hanem beszédes pillantásokkal, félénk félmosollyal udvarol a főhősnőnek Európa híres-nevezetes üdülőhelyein.

Mondom, majdnem úgy működik, mint egy romantikus film. Mert azt azért nem feltétlen javasolnám, hogy első randira olyan filmet válassz, ami az elmúlásról szól. Hasonlíthatnám Huszárik Szindbádjához, de Pollack filmjében a német gyógyfürdő sápadt narancsának nincs olyan felkavaró íze, mint a velős húslevesnek, és nem is a szépségekre történő emlékezés adja meg az élet misztikus lényegét. Hasonlíthatnám Antonioni filmjeihez is, de itt a "gazdag emberek problémái", a hétköznapi, anyagi gondok alóli mentesség és a James Bond által is frekventált üdülőhelyek luxusának korlátlan élvezete nem arra szolgál, hogy felmutassa a mindennapok átható ürességét és egzisztenciális unalmát, hanem mélabús töprengésre ad okot afelett a cizellálatlan tény felett, hogy az élet minden öröme elenyészik egyszer.

És hasonlíthatnám a Varázshegyhez is, de Remarque nem Thomas Mann, így hát metafizikus felismerésekre se számítsunk a halál szoros közelségében eltöltött időből. Pollack filmje lassú és nem menő, mint amilyen igazában lehetett a hetvenes évek annak, aki benne élt. Pacino visszafogott játéka mintha bele se merne gondolni abba, milyen lenne, ha egy nap az ő kocsija törne ki lángokban úgy, mint versenytársának a balesetében, amelynek miértjére keresi a választ. Pedig az a Carlos Pace volt a dublőre a pályán.

Végső soron mégiscsak retró szerelmesfilm ez, ahol az európai felső középosztály autóversenyeinek és üdülőhelyeinek színes és realisztikus díszletei között játssza el, helyenként zavarba ejtő közvetlenséggel, Pacino és Marthe Keller azt az idillt, amely (színészbetegség) a forgatáson kívülre is átszivárgott. Az azóta eltelt harmincegynéhány évben nagyrészt csendesen elfelejtődött ez a mozi (mint ahogy Ridley Scottot és Russell Crowe-t sem a Bor, mámor, Provence miatt fogják emlegetni), de azt a talán nem is olyan keveset, amit a fiúk és a lányok találhatnak benne, megadja a film. Meg egy félig-meddig váratlan Mae West-megszemélyesítést Pacinótól. És Bernie Ecclestone-nak hála, a filmtörténet tán legpofátlanabb (de helyénvaló) Martini-reklámját.

bobby deerfield.jpg

Címkék

kritika sport 5csillagos al pacino romance sydney pollack

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr975514591

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

isvaen 2013.09.18. 22:21:12

Pacino értékelhető nagy játékfilmes filmográfiájából (értd ez alatt: a Chinese Coffee-ig bezárólag) két mozit ki nem állhatok: madárijesztő és ez. egyik borzalmasabb mint a másik. persze, 2000 óta nála brand lett a semmitmondó, ostoba figurák megformálása a vásznon (mert a tv-ben azért még kiváló: lásd Angyalok Amerikában, Dr. Halál), de ez a kettő messze a legborzasztóbb. sztem.

Wintermoots (törölt) 2013.09.18. 22:40:54

valamiért nem is tudtam, hogy ez a film létezik, mindenesetre eléggé európai filmnek tűnik:). sok benne az autós jelenet?

Kovács Erzsébet 2013.09.18. 22:43:02

@isvaen: Hát nem is azt írtam, hogy felérne mondjuk a Sebhelyesarcúval. :-) (Én meg valamiért a sokak által ajnározott Carlito útját nem bírom.)

Wintermoots (törölt) 2013.09.18. 22:43:41

@isvaen:

azért szomorú, hogy az általad említett időszakban négy arany málnára jelölték, pedig kiváló színész. lehet hogy már csak tévében kellett volna játszania, a mozit meg hanyagolni.

isvaen 2013.09.18. 22:56:24

@Kovács Erzsébet: ahogy egy jegyszedő barátom mondta: abban pacino ripacsabb, mint öt másik. igaz. de neki elszabottul jól áll ez a ripacskodás. és imádom a filmet. végvárival, vagy eredeti nyelven, bárhogy megnézem, amikor megy vhol. a carlitotól a hideg kiráz - a koncepció és a sterilsége első sorban - , de nem unalmas, van íve, csak hát nem olyan jó, mint a könyv. sztem-

isvaen 2013.09.18. 23:01:38

@Wintermoots: 4 málna? chaplin, hitchcock, welles meg csak karrierjük alkonyán lett megszórva díjakkal. al "korszakos" filmjei közül (igen, még az amerika fegyverben is) bármelyik sztem felér 20 másik mai ostoba popcorn, cgi, 3d, 4d-s mozival. mert nekem senki ne mondja, hogy dicaprio, wahlberg, damon, affleck, stb jobb, hitelesebb, mint mondjuk al a pánik a tű parkban-jában, a serpicoban, etc...

Kovács Erzsébet 2013.09.18. 23:02:49

@isvaen: Na de, ami a megmagyarázhatatlan, érthetetlen, irracionális és illogikus rettenet, az a Jack és Jill.

isvaen 2013.09.18. 23:03:48

@Wintermoots: ez a film abban a korban készült, amikor minden usa film európai akart lenni :o) válaszolva kérdésre: sztem autósport ügyileg semmit nem hagysz ki, ha ezt nem nézed meg - jó, maguk a kocsik miatt talán érdemes, de mint filmélmény...

isvaen 2013.09.18. 23:04:39

@Kovács Erzsébet: az nálam már tiltólistán van, ergo tilos a reklámnál többet néznem belőle. persze, magyarázat van rá: p-é-n-z.

Wintermoots (törölt) 2013.09.18. 23:15:49

@isvaen:

igen, a hetvenes évek volt talán az egyetlen igazán kiemelkedő évtized az amerikai filmgyártásban, persze jó filmek készülnek minden évtizedben.
azért kérdeztem, mert ha sok benne a forma-1, akkor nem igazán érdekel,nem rajongok érte.

Kovács Erzsébet 2013.09.18. 23:15:54

@isvaen: Á, azt nem hinném. Nemcsak nála, egyik hosszabb időn át befutott hollywoodi hírességnél sem. Szerintem inkább elirigyelhette a régi vetélytárstól, hogy sok-sok híres drámai szerep után kipróbálta magát vígjátéki szerepben. Bár ne a szegény ember Ben Stillerét választotta volna.
Azért egy jelenetet még nyugodtan megnézhetsz belőle: azt, amelyikben stickballt játszanak Jill-lel. A poént nem lövöm le.@Wintermoots: Nemcsak a kocsik, a versenyzők miatt is. Egy jelenetben komolyan elgondolkodtam, hogy nem annak a szegény Pace-nek (vagy Pryce-nak) a halálát látom-e.

Wintermoots (törölt) 2013.09.18. 23:27:19

@Kovács Erzsébet:

(a nagy nap című remekműről is emlékezzünk meg, ahol kollegája, de niro látható. semmi értelmét nem látom, hogy ilyen kaliberű színészek járassák magukat)

bár nem tudom ki az a pace, de úgy döntöttem, nem fogom látni azt a jelenetet:)

isvaen 2013.09.18. 23:51:20

@Kovács Erzsébet: az a ben stiller adam sandler :d tudom, nincs sok különbség, de adjuk meg ami királyé :D

isvaen 2013.09.18. 23:52:29

@Wintermoots: én az egész filmet megvetem, szóval tőlem jó szót nem fogsz olvasni erről.. :o)

Kovács Erzsébet 2013.09.18. 23:59:22

@isvaen: _A szegény ember_ Ben Stillere.
Miért veted meg? Csak kíváncsi vagyok. (Valószínűleg szigorúbb vagy, mint én.)

nikodémus 2013.09.19. 06:14:54

Nocsak. Amikor számbavettem a Rush lehetséges előzményeit, eszembe se jutott ez a film, köszi a tippet.

isvaen 2013.09.19. 11:07:59

@Kovács Erzsébet: mert nézőként nem bírom, amikor egy alapvetően pénzorientált gépezet megpróbál művészkedni, elmélyülni és hiteles lenni és eladni nekem valami giccses semmit. ez a film hiteltelen, hamis, hazug és kong az ürességtől. kb ennyi :o) és hiába próbál európai lenni, képtelen rá, mert ezek alapvetően értéktelen értékek közt szocializálódtak. szóval cska futnak utánunk, és ez látszik is ezen a filmen. bezzeg egy torinói ló!!!! na az már valami :o)))

Kovács Erzsébet 2013.09.19. 11:30:19

@isvaen: Attól, hogy nem tud Szindbád-, Varázshegy-, vagy Antonioni-film lenni, még egyáltalán nem érdektelen. Néha a visszhangtalan kis filmek többet elmondanak egy korszakról, mint a saját világot teremtő, zseniális kultfilmek. Ha ezt a filmet mondjuk Aronofsky csinálta volna ma (igen, a Forrásra gondolok), engem is idegesítene. De mint kordokumentum (ez volt a Forma 1 a veszélyes időkben; így képzelték el akkor az "európai", a komoly, elmélyült filmet; ilyenek voltak az üdülőhelyek, amelyekkel a Bond-filmek operáltak) nagyon is érdekes. Az elmélyülés nem hiteles benne (és ez a rendező meg a forgatókönyvíró hibája), de a díszletek, a világ a legutolsó parfümösüvegig az.

isvaen 2013.09.19. 11:51:05

antonioni a világ egyik legtúlértékeltebb, túlrajongott filmrendezője - hála a sok BTK-nak. nem a kisfilmezértelnézem érzéssel van a bajom, hanem hogy ez a film rossz - dacára a korhű, hiteles környezetnek

Wintermoots (törölt) 2013.09.19. 11:52:54

@Kovács Erzsébet:

azért részben ironikusan írta szerintem, nem teljesen komolyan gondolja, lsd. a torinói ló említését, elvégre annyira különböző filmek:)

Wintermoots (törölt) 2013.09.19. 11:56:26

@isvaen:

sok BTK???
(amúgy ezt minden rendezőről elmondják, ha rákeresel mondjuk "most overrated+ bármelyik nagy rendező neve, akkor találni fogsz olyat, aki ezt írja.)

isvaen 2013.09.19. 12:10:29

@Wintermoots: bölcsésztudományi kar. tudod, van egy olyan réteg, melynek még egy 1snittben felvett, 25 percig csöpögő vízcsap mint a világ egzisztencialista szubsztanciája jelenik meg. igen, nekik tök jók ezek a filmek. én 2 éve vagyok forradalomban néhány tanárral akik arról akarnak meggyőzni hogy a Blow-Up nem egy blöff, hanem mély filozofikus műremek... eddig nem sikerült. a bad grandpa az igazi kult, nem ez a bobby nobody. azért mert régi, nem kult, mr. grandpa az kult

Wintermoots (törölt) 2013.09.19. 12:17:08

@isvaen:

filmvilag.hu/cikk.php?cikk_id=9158

antonioni mint a modern film megteremtője.(kovács andrás bálint írása)
"A Nagyítás a modern művész parabolája, aki elvesztette kapcsolatát a „való világgal”, amennyiben ennek a kifejezésnek még van értelme, és azt keresi, miben lelheti meg saját önkifejezésének szerepét. De a Nagyítás nem igazi Antonioni-film, hanem egy jól megfilmesített Cortázar-novella. Nincs meg benne az, ami az igazi nagy Antonioni-filmek erejét adja."

isvaen 2013.09.19. 12:48:00

@Kovács Erzsébet: sajnos. és sikerült az egyetlen helyet kifognom - visszajelzésekből -, ahol godard-ra és antonionira mint istenre tekintenek. borzasztó. bár, ahogy hallom, pesten tarr- és tarkovszkij-felekezet van túlnyomó részben.

Kovács Erzsébet 2013.09.19. 13:11:34

@isvaen: Én lelkes amatőr vagyok, de a saját szakomon magam is sokszor szembesültem már vele, hogy a tanárok csak azokat az eszméket tartják egyedül üdvözítőnek, amelyek a saját pályakezdésükkor voltak újak, divatosak stb.
A modern művészettel kapcsolatban egyszer hallottam valamit, amit sajnos nem nagyon szoktak hangoztatni. Az egyik egyetemi magyartanárom magyarázta el, hogy ezek a művek nem úgy funkcionálnak, mint a régi megszokottak. Ezek nem allegóriák, nincs mögöttes tartalom, külső forma, amit lehámozol, hogy az elrejtett jelentéshez juss. Csak annyi van, amennyit a vásznon látsz. Nem csoda, hogy annyira odavoltak ezek az emberek a zenért. Annak, hogy "egy tenyér, ha csattan", mennyi értelme van? Az értelmetlenségével vesz rá, hogy hasson rád. Na, hát a Nagyítás is ilyen. Felesleges filozofálni rajta, és ebben az értelemben csakugyan egy zseniális blöff.
Én egyébként bírom Antonionit (főleg a színes dolgait), Tarkovszkijt is. Godard-nak van pár kultikus és sok nézhetetlenül rettenetes dolga. Csak a bálványimádást nem bírom. :-)

Wintermoots (törölt) 2013.09.19. 13:21:24

@Kovács Erzsébet:

(a bölcsészkarok rossz hatással lehetnek az ember lelki egészségére, csak ezt a mellékhatást nem írják ki weboldalaikra:) )

és vannak olyanok, akik, mivel a modern-posztmodern művészet mint újdonság lényegében már véget ért, kétségbeesnek, mert hát az újabb filmek nem tűnnek igazán eredetinek: szinte bármelyik fogásra, témára, megközelítésmódra rámondható, hogy ezt már láttuk x-nél vagy y-nál.
így aztán marad a régiekhez menekülés, vagy mester faragása néhány kortárs filmrendezőből, emiatt meg mások lesznek kiakadva, hogy "te jó ég, hát miért sztároljátok ennyire ezt a középszerű alakot?!":)

isvaen 2013.09.19. 13:27:56

@Kovács Erzsébet: ezt mentalitást a legjobban egy órán elhangzott beszélgetéssel tudom szemléltetni:

előzmény: a tanárnő váltig állítottam hogy a Made In Hollywood olyan, mint az apja hatvanas évekbeli filmjei, lásd magánbeszélgetés.

- khöm. szóval kedves tanárnő, a magánbeszélgetés 1974-es. a godfather 2 forgatása közben párhuzamosan lett vágva. és murch miatt lett, az ami.
- nem, az a film biztos hatvanas évek vége. látszik coppola személyes látásmódja, az a szerzői attitűd, blablabla
- nem tanárnő. az 1974-es. arany pálmát is kapott cannes-ban. -hát jó. de akkor is olyan művészi.
- aham. és attól sofia filmje is jó? mert szerintem dögunalmas és közhelyes.
- nem, az egy mestermű. mintha az apja csinálta volna.

tiszta monty python...

Kovács Erzsébet 2013.09.19. 13:38:42

@isvaen: Nyugodj meg, a következő tanárgarnitúrát (azaz a mi nemzedékünkből kikerülőt) is ósdinak fogják tartani a tanítványai (a következő következő nemzedék). :-)
Én csak a Lost in Translationt láttam, de az valami csodálatosan női film.

isvaen 2013.09.19. 13:42:02

@Kovács Erzsébet: a mi nemzedékünk tanárgarnitúrája... khöm... hol, mikor? ki? :o)

Kovács Erzsébet 2013.09.19. 13:46:27

@isvaen: Hát kb. úgy húsz-harminc év múlva (de mi azt már nem fogjuk látni)...

Wintermoots (törölt) 2013.09.19. 14:03:19

@isvaen:

lehet hog arra gondolt, hogy mindkét film valamilyen módon antonionira épít. a made in hollywood akkor tetszik, ha magával ragad a hangulata, ha nem, akkor talán végig sem nézi a néző. eredetiség nincs benne, szerintem.

isvaen 2013.09.19. 14:12:00

@Wintermoots: a made in H. azért szar, mert üres. értem az alapkoncepcióját, hogy egy színész milyen semmilyen egy gépezetben, arctalan és tengő-lengő, de antonioni nem erről beszélt, és a stílusa is más.

Wintermoots (törölt) 2013.09.19. 14:54:30

@isvaen:

hát persze hogy üres, hiszen az ürességről szól!:)
ez persze már ezerszer lerágott csont...

Wintermoots (törölt) 2013.09.19. 15:00:59

@Wintermoots:

(kérdés persze az is, antonioni miről beszél. saját bevallása szerint sohasem volt rendezői programja, egyszerűen megfigyelte a valóságot, ábrázolt valamit és ennyi. ez valamennyire egybevág kovács andrás értelmezésével, ami a linkelt szövegben olvasható)

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása