Semmiképp. Ez nem jelenti azt, hogy a Tom Cruise közreműködésével készült poszt-apokaliptikus design sci-fit nem kéne rendesen vállon veregetni azért, amiért a látványelemeken túl még sztorit is szállított, méghozzá nem is akármilyet - ahogy azt írtam -: a legjobbat a Mátrix óta, szigorúan annak hókusz-pókuszokkal teli világában maradva, ami nem jelenti azt, hogy a Feledés hősei is keleti filozófia és harcművészetek útján juttatják érvényre jogaikat, de innentől kezdve spoileres lesz minden, az alábbi gondolatok, és a kommentek is, úgyhogy tudod, mi a dolgod.
A filmben fokozatosan kiderül, hogy Jak egy kozmikus szélhámossághoz asszisztál: egy könyörtelen gép szolgálatában áll, melynek célja, hogy kizsákmányolja világunkat. Á, szóval az ember tudtán kívül egy mesterséges létforma szolgája, és miközben a maga kis mikrokozmoszában boldogan elvan, addig valójában a teljes pusztuláshoz asszisztál. A Mátrix-analógia itt nem áll meg, hisz Neóhoz hasonlóan Jak (Cruise) is érzi, hogy valami nem gömbölyű, és hogy, hogy nem, egy afro-amerikai mentor segít felnyitni a szemét, hogy felvegye a harcot a gép rémuralma ellen.
Viszont a Mátrixszal szemben a Feledésnek az a legnagyobb baja, hogy mindez ott van Jak orra előtt, de valahogy nem akarózik neki kutatni a megfejtést, miközben meg állandóan a horizontot lesi. Példának okáért nehezen tudom elhinni azt, hogy az ilyen-olyan álcák mögé rejtőző ellenállást éveken át földönkívülieknek nézte, csak mert esetenként laposkúszásban közlekednek, buckalakó siasok hordanak, és kódolt üzeneteket küldenek egymásnak. A rendezés és a vágás persze eleinte úgy mutatja be őket, mint valami négy lábon rohangászó robotkutyákat, no de maradjatok már, ilyet egy ember miért tenne, főleg miután rádöbben, hogy a klónozott Jak talán már kezd kiszakadni a gép uralma alól?
Itt is érzek némi zavart: nem egészen értem, hol végződik a gép befolyása és hol kezdődik az emberi lélek Jakben. A film elején egészen úgy tűnik, hogy Jack és társa, Vica teljesen hétköznapi tulajdonságokkal, érzelmekkel, értelemmel, vágyakkal és álmokkal felvértezett ember, s mint minden ember, ők is esendők, tele vannak kérdésekkel, és elég nagy hibaszázalékkal tehetik a dolgukat. Ugyanakkor a nagy háborút megélt Morgan Freeman arról beszél, hogy régebben Jakből több ezer példány jött a Földre, hogy az első nagy csapást túlélőket levadássza. Akkoriban még biztosan máshogy volt programozva, különben miért tett volna ilyet? Nem nézhette mindet földönkívülinek, magát meg egy igen termékeny anya ikreinek egyikének. És ha a Föld felett levegő rombuszizé (jaj, hogy is hívták?) nem csak klónozni tudta Jaket, de programozni is, akkor később miért engedte el a kezét? Miért gyártott neki meséket arról, hogy a Föld elpusztult, a túlélők a Titánra menekültek, meg ilyenek? Maradhatott volna ő is ugyanolyan robot, mint azok a drónok, amiket menedzselt.
Kérdezheted, hogy ha ennyi kérdésem van, akkor miért dicsérem a sztorit. Azért, mert baromi jó az ötlet, remek a levezetés, hálás a lezárás, érzelmileg is kielégítő, ugyanakkor a fenti dolgokra igazán oda lehetett volna figyelni, mert azt is neccesnek érzem, hogy Morgan Freeman elkapja Jaket, aztán útjára engedi, hogy maga fedezze fel az igazságot (és így egy csomó random dolognak teszi ki, melyek egytől-egyig megakadályozhatnák abban, hogy ezt a felfedezést megtegye), mikor akár meg is mutathatná neki azt (tessék, fiam, látod azt a manust ott? hát nem tök ugyanúgy néz ki, mint te? mit szólsz ehhez?). A forgatókönyvnek keresnie kellett volna egy magyarázatot arra, hogy Jaknek miért egyedül kell bejárnia ezt az utat, mert annyi nem elég, hogy "ha elmondtam volna, őrültnek néztél volna".
És hasonló ilyen tüske Julia leszállóegységének fekete doboza is, minek megszerzéséért hőseink elég nagy kockázatot vállalnak... hogy aztán elfelejtsék meghallgatni, mi van rajta, csak mert egészen véletlenül alapjaiban rengetné meg a világukat. Kell egy félperces megoldás erre a problémára? Kód védi a fekete doboz anyagát, és X idő kell arra, hogy feltörje. Tessék. Nos, te hogy vélekedsz?