Csaknem két esztendeje annak, hogy először jelent meg ez az exkluzív cikk a blogon. Az apropót az Avatar hatalmas sikere szolgáltatta, nevezetesen az egymilliós nézőszám meghódítása. Akkor a jóslat az volt, hogy a rendszerváltozástól számított időszak második legnézettebbje válik James Cameron filmjéből, ám nyolc hónappal később arról számoltunk be az InterCom sajtóhíre nyomán, hogy a film bizony elsőséget szerzett, leszorítva a több mint tíz éven át uralkodó Star Wars I. rész: Baljós árnyakat. És el is értünk annak okához, miért is vetünk ismételt pillantást a 30 legnézettebb filmre: George Lucas mozija ugyanis a jövő héten lehetőséget kap rá, hogy visszahódítsa az aranyérmet, ráadásul a Titanic is ismét versenybe száll áprilisban. A két évvel ezelőtti cikk kicsit átdolgozott, bővített és frissített változata, mondhatni: remake-je következik.

Csak itt, csak a blog olvasói előtt feltárul a kendőzetlen igazság: mely filmeket látták a legtöbben Magyarországon 1990 óta. De csak sorjában: miért is ezen évszámbeli megkötés?

Az Avatar rendkívüli sikere kapcsán többször felmerült az a kérdéskör, ami a korábbi filmek az újdonsült blockbusterekhez való mérésének tényezőit taglalja. Először is ott van a megkerülhetetlen jegyár-növekedés, ami még a górcső alá vett két évtizedben is szakadékszerű különbségeket jelent. Ha pedig még visszább tekerünk az időben, akkor arra is választ kapunk, miért nem lehet (vagy inkább érdemes) a rendszerváltozás előtt bemutatott filmeket egy kalap alá venni az azóta eltelt időszak termésével – nézők száma tekintetében sem. Egyrészt –és ez még világos is mindenki előtt– jelentősen kevesebb házon belüli és kívüli elfoglaltságot talált magának a magyar ember még az 1980-as évtizedben is, egyebek mellett a lassan bekúszó technológiai fejlesztések és az érezhető állami korlátozások végett. És ez utóbbiból következik a lényeg, vagyis a filmkínálat kérdése. Ahogy még manapság is a kommunista berendezkedésű országokban (például Kínában, ahol 20 film körüli az éves hollywoodi kvóta), a nyugati, azaz amerikai filmek messze kisebb számban szerepeltek a műsorban, márpedig a magyar ember már akkor is ezekre volt a legkíváncsibb. Így eshetett meg, hogy a kínálat irányított a mai kereslet-központúság helyett, s így válik érthetővé, hogy miért is születtek olyan fenemód nagy nézőszámok huszonöt-harminc évvel korábban.

A tendencia a következő: míg 1961-ben mindössze 7 amerikai filmet vettek meg hazai forgalmazásra (ebből is 1 dokumentumfilm és 2 rajzfilm), addig húsz évvel később, vagyis 1981-ben már 19 produkció jött a tengerentúlról. Még mindig nem nagy szám. A 19 filmből 17 több mint százezer látogatót vonzott, míg a nézőkre erőltetett 38 szovjet alkotásból mindössze 10 teljesítette ezt a határt. Ezek az arányok az évtized közepéig közel változatlanok maradtak, míg 1987-ben már azonos számú amerikai és szovjet mű került terítékre (szám szerint 34). A helycserére a következő esztendőben került sor, amikor is az amerikai bemutatók számának változatlansága mellett csökkent a nagy testvér importja (és közöttük is 0-ra változott a 100 ezer néző felett teljesítők száma). Az igazi fordulat azonban természetesen 1989-ben, a politikai mozgolódások, illetve a harmadik magyar köztársaság kikiáltásának évében következett be. Ekkor lépett színre a két mai piacvezető forgalmazó, az InterCom és az akkor még Dunafilmként működő UIP-Duna Film. Az amerikai produkciók száma a magyar piacon ugrásszerűen nőtt 80 fölé, míg a szovjetek megkezdték a kivonulást a maguk 10 bemutatójával. A lavinaszerű hollywoodi kínálat alaposan átalakította az összképet, nagy mértékben visszaszorítva minden más nemzetet. A két stúdiómegállapodás szerint üzemelő forgalmazó igencsak redukálta az addig uralkodó MOKÉP terét, de az állami forgalmazó még ebben az esztendőben is jelentős számú premierrel képviselte magát. Ebben az évben jött létre az Art mozihálózat is, miután megszűnt a filmszínházak normatív támogatása. A nagy érdeklődésre számot tartó címek gazdagsága azonban az, ami gátat szabott a végéhez ért évtized során éves szinten akár féltucatot is meghaladó milliós nézettségű filmeknek, hiszen a túlkínálat megosztott figyelmet szabott az egyes produkcióknak, s kevesebb időt, vetítésszámot hagyott egyébként is csökkenő számú mozik mellett. Mindazonáltal, mai szemmel nézve még 1989-ben is rendkívüli adatok születtek (több mint 15 filmre kelt el félmilliónál is több jegy), amik még ugyanúgy aránytalanul uralnák a listát, mint az 1980-as évek bármely évének élmezőnye. Az új évtizedtől érdemes tehát számítani a kezdetet.

Ám mielőtt a tárgyra térünk, érdemes egy rövid kitekintést tenni a mozik és össznézők számának alakulására. A '80-as évek elején országos szinten több mint 3200 filmszínház üzemelt (543 ezer fős befogadóképesség mellett), ami az évtized folyamán nem változott jelentősen; minden esztendőben százas nagyságrendet tett ki az újonnan nyitott és bezárt mozik száma is. 1988-ban, a változás küszöbén süllyedt 3000 alá a teátrumok mennyisége, 1990-ben pedig már 2000 alatt volt a számuk. Egy évvel később ez is csaknem felére csökkent, s az 1990-es dekád közepén torpant meg, majd kezdett kisebb növekedésbe a mutató. 1998-ban, mikor az első multiplex mozik már több mint egy éve működtek, 628 filmszínház üzemelt az országban, 121 ezer férőhellyel. Ma állandó jelleggel kevesebb mint 70 mozi végzi tevékenységét. Az 1960-as évek derekán Budapesten 216 filmszínház működött, az 1970-es évek elején már csak 159, ami azonban hellyel-közzel tartani tudta magát még egy évtizeddel később is. 2012-ben a fővárosban 22 mozi található, aminek kevesebb mint fele az Art mozihálózat tagja. A nézőszámok alakulása éves szinten szintén drasztikus csökkenésbe kezdett a rendszerváltozást követően: 1990-ben 35,8 millió fő fordult meg a jegypénztáraknál, egy évvel később pedig már csak 21,7 millió – ez még mindig kétszerese az amúgy növekményt mutató 2009-es eredménynek. A nézőszám-csökkenést a multiplex mozik térnyerése szüntette meg 1997-ben ideiglenesen, hogy aztán ismét lejtmenetbe kapcsoljon. Tavaly, azaz 2011-ben nálunk is az amerikaihoz hasonló visszalépés volt tapasztalható: Budapesten 1996 óta először csökkent az eladott jegyek száma 6 millió alá, míg országosan a kritikus 10 millió alá süllyedt.

És most, hogy megkaptuk a szükséges háttérismereteket, következzen Magyarország 30 legnézettebb filmje 1990 óta!

#30 Tango és Cash (Tango & Cash)
nézőszám: 635 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1990. május 10.
A '80-as évek második és a '90-es évek első felében A feláldozhatók szereplőgárdája jelentette a szórakozás netovábbját a hazai közönségnek. Az akciófilmek éppen annyira népszerű és tévedhetetlen sikerek voltak, mint amennyire ma nem azok, de hogy Stallone, Schwarzenegger, Van Damme, Seagal vagy Willis volt-e a legnagyobb húzónév, azon órákig lehetne vitatkozni. Öt hónappal amerikai premierjét követően szambázott be a hazai mozikba Andrej Koncsalovszkij a problémás munkálatokat végül átvészelő akció-vígjátéka, ami otthonában tisztességes kört futott, de olyan, már-már kultikus státusba nem emelkedett talán sehol, mint nálunk. Meglehet, a pénzromlás sem öltött ilyen méreteket: ami akkor 34 millió forintos bevételt jelentett, ma már több mint 800 millióra lenne lefordítható. Stallone a '90-es évek végéig népszerű maradt (még azok után is, hogy kiderült: Rambo, az egy buzi), majd megannyi kudarc után nálunk is rehabilitálta magát 2010-ben.

#29 Az istenek a fejükre estek 2. (The Gods Must Be Crazy II)
nézőszám: 649 ezer
forgalmazó: Mokép
mozistart: 1990. május 24.
Igazi kakukk, avagy strucctojása a listának ez a botswanai–dél-afrikai vígjáték, ami egyetlen nem amerikai vagy magyar filmként szerepel a listán, továbbá az egyetlen, amit nem az InterCom vagy a UIP forgalmazott (hanem a Mokép). A szertelen komédiázás az erőszakos akciókhoz hasonlóan igencsak vonzó ajánlat volt annak idején idehaza, nem is csoda, hogy e sajátos, később még jócskán bővült széria első része egymilliónál is több magyart érdekelt 1985-ben. A második rész elmaradása e jelentős határtól szembeötlő, de ilyen nagy számoknál és az erőteljesen kibővült kínálat mellett bocsánatos, s persze nem egyedi esetről volt szó azon években, amikor a folytatások hasonló jelenséget jelentettek, mint manapság a 3D-s bemutatók: jöttek ész nélkül, egy sorozaton belül több is egy évben (Rendőrakadémia, Vissza a jövőbe).

#28 Jégkorszak 3.: A dinók hajnala (Ice Age: Dawn of the Dinosaurs)
nézőszám: 657 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2009. július 1.
A Fox jó helyre tapintott 2002-ben a Jégkorszakkal, ami még a teljesen számítógéppel animált filmek egyik első jelentkezője volt. A folytatásokkal elsősorban nemzetközileg vált igazán nagy durranássá a három (majd egyre több) ősi állat története, így idehaza is, ahol 2009-ben a térhatás még annyit nyomott a latba, hogy a trilógia legnézettebbje vált A dinók hajnalából. Ma a Jégkorszak ezzel bizonyos szempontból stabilabbá vált, mint a Shrek, s jelen pillanatban a Madagaszkárral karöltve jelentik a biztos pontot az animációs palettán Magyarországon. Mindkét széria új résszel bővül 2012-ben: a Vándorló kontinens számára magasan a léc; figyelembe véve az előzmények tendenciáit és a 3D erejének halványulását, azt lehet mondani, a nyári filmkínálattól függ, hogy eljut-e ilyen magaslatokba.

#27 Vaklárma (See No Evil, Hear No Evil)
nézőszám: 658 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1990. február 15.
Gene Wilder és Richard Pryor duóját vakon követte a hazai közönség a Száguldás gyilkosságokkaltól egészen utolsó közös munkájukig. A Vaklárma Az istenek a fejükre estek 2.-höz hasonló pályát futott be 1990-ben, nyomatékosítva a vígjátékok máig jelentős szerepét a hazaiak ízlésében, ha műfajokról van szó.

#26 Szellemirtók 2. (Ghostbusters II)
nézőszám: 659 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1990. január 18.
Kevesebb mint egy év eltéréssel prezentálta a forgalmazó a ma már egyfajta klasszikusként hivatkozott Szellemirtókat és folytatását. Ennek ellenére –vagy éppen ezért– a második epizód volt nyerőbb, ha nem is sokkal, s egyébként szereztek egy jó pontot a magyarok azzal, hogy mindkét rész az élmezőnyben végzett a maga évében: nemzetközileg ugyanis a ma fellelhető adatok alapján nem aratott akkora sikert, mint amilyet manapság tulajdonítanánk egy trükkökkel teli nyári mozinak. Kérdés, mire lesz képes a tervbe vett harmadik epizód. Vajon emlékszik-e még a magyar közönség arra, kit kell hívni, ha?

#25 A miniszter félrelép
nézőszám: 662 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1997. december 11.
Mindmáig a legsikeresebb magyar film szerepét tölti be Kern András és Koltai Róbert rendezése, az azonos című színdarab adaptációja, és a hazai produkciók háza táján manapság végbemenő tendenciák ismeretében még csak szikrányi esély sincs rá, hogy ez valaha is megváltozzon. 1997 egyébként jó éve volt a hazai produkcióknak: az előző év végéről átnyúló Honfoglalás és a februári Csinibaba is félmillió eladott jegy fölé küzdötte magát, mielőtt Andy Vajna amerikai recepttel, de magyar ízzel készült bohózata a karácsonyi szezon slágere lett. Attól kezdve a december közepe hagyományosan a nagyobb közönségre számot tartó hazai alkotások idejévé vált; legutóbb az S.O.S. Love! próbált akkor szerencsét, hiábavalóan.

#24 Mátrix: Újratöltve (The Matrix Reloaded)
nézőszám: 671 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2003. május 22.
Már az ezredforduló kapujában érkezett első rész is sokak tudatát felszabadította; hosszú hónapokig tanyázott a top 10-ben, mígnem megközelítette a 600 ezer nézőt. Az effajta filmjelenségek azonban rendre nagyobb tömegeket szólítanak csatába a második fordulóban, s nem volt ez másképp a 2003-as nyári évad legnagyobb slágerével sem, ráadásul –szemben az észak-amerikai helyzettel– ezúttal is hosszasan volt maradása a nézettségi lista élmezőnyében. Nyerő receptet követve tornázta magát feljebb és feljebb: még több akció, még több elmélkedés, még több Smith ügynök = még több néző. A trilógia záródarabja már csak valamivel több, mint fele ennyi embert mozgatott meg, illeszkedve a nemzetközi forgatókönyvhöz.

#23 Harry Potter és a Titok Kamrája (Harry Potter and the Chamber of Secrets)
nézőszám: 675 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2002. december 5.
A varázslók leghíresebbike második kalandjában félelmetesebb ellenfelekkel nézett farkasszemet, mint előzőleg, így a legkisebbek jobban is tették, hogy otthon maradtak: az óriásgyíkokkal és óriáspókokkal csak A bölcsek köve nézőinek kétharmada vette fel a harcot. Annak ellenére, hogy az első részt övező felhajtásra, s nem magára a filmre hallgató nézők elpártoltak, A Titkok Kamrája szilárdan a második legnézettebb maradt a nyolc Potter-film közül. A tendencia a továbbiakban változatos volt, de még a legkevésbé népszerű epizód (A Halál ereklyéi 1. rész) is több mint 410 ezer magyart érdekelt. Az egy évtizeden átívelő sorozat határozott emelkedéssel búcsúzott (A Halál ereklyéi 2. rész: 500 ezer néző) s ha figyelmen kívül hagyjuk az első rész újszerűségének a nézettségre való hatását, akkor nagyjából konzisztens sikertörténetként könyvelhetjük el a kis túlélő itteni szereplését.

#22 A múmia (The Mummy)
nézőszám: 690 ezer
forgalmazó: UIP
mozistart: 1999. június 24.
Az időszámítás előtti második évezred legátkozottabb teremtménye az időszámítás szerinti második évezred végének egyik legmarkánsabb filmsikerében kelt új életre. Köszönhetően az akkor még a nyári szezonban sem túl gyakori trükkparádénak, az egyiptomi kiruccanásra meglepően sokan fizettek be. Nem csoda, hogy az amúgy szintén taroló második rész nem tudott a nyomába érni, a harmadik epizód pedig tovább szélesítette a szakadékot, mindazonáltal 2008 egyik legkedveltebb filmje volt a jegyeladások alapján – ahogy A Skorpiókirály is derekasan helytállt magyar berkekben. Egyértelmű tehát, hogy a hazai nézők szeretik az egzotikus, nagyívű kalandokat.

#21 A Gyűrűk Ura: A két torony (The Lord of the Rings: The Two Towers)
nézőszám: 709 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2003. január 9.
Ha kalandról és nagyszabásúságról van szó, akkor Tolkien művének mozgóképes adaptációja első helyet érdemel. Három éven át határozta meg a hazai januári forgalmat a trilógia, amelynek középső része vonzotta a legkevesebb érdeklődőt, mindazonáltal 700 ezer néző azért cseppet sem kevés, hiszen ennyi emberrel egy perc alatt győzelmet lehetne aratni a Helm-szurdokban az orkok felett.

#20 Star Wars III. rész: A Sith-ek bosszúja (Star Wars: Episode III - Revenge of the Sith)
nézőszám: 714 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2005. május 19.
Még egy trilógia, ami meghatározta az újkori mozizást Magyarországon. A Star Wars-széria befejező akkordja ugyan csak az utolsó helyet csípte meg az összes között, a fentihez hasonlóan a legnagyobb túlzással sem lehet több mint 700 ezer eladott jegyre bármilyen módon is sereghajtóként tekinteni. Pláne úgy, ha azóta is tartja a hazai nyitányrekordokat.

#19 A Gyűrűk Ura: A király visszatér (The Lord of the Rings: The Return of the King)
nézőszám: 728 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2004. január 8.
Ismételten egy feledhetetlen konklúzió: a 11 Oscar-díjas filmalkotás, harcba hívva az ország minden lelkét, méltó zárásként javított az ereszkedő középső fejezet nézettségén, noha az első résztől csaknem olyan távolság választja el, mint a Völgyzugolyt és Mordort.

#18 Harmadik Shrek (Shrek the Third)
nézőszám: 740 ezer
forgalmazó: UIP
mozistart: 2007. június 14.
A popkultúrába nagy lábakkal betrappoló, már-már túlszerepeltetett ogre még a harmadik kalandra is tartogatott annyi szuszt, hogy A Gyűrűk Ura- és Star Wars-filmeket nyomjon le. A már 3D-vel felszerelt negyedik rész visszavett egy határozott lépést, de még úgy is évének leglátogatottabbja lett.

#17 Gladiátor (Gladiator)
nézőszám: 746 ezer
forgalmazó: UIP
mozistart: 2000. május 18.
A kardos-szandálos filmek új életre hívója a magyar piacra mély benyomást tett: másfél hónapig őrizte a vezető pozíciót a nézettségi listán, olyan szilárdan, ahogy a Római Birodalom állt fénykorában. Az ókori mozik (Trója, Mennyei királyság, Nagy Sándor, a hódító) mindegyike bottal üthette Ridley Scott filmjének nyomát, de kétség kívül, élvezték sikerének utóhatását, s későbbi munkáinak nézettsége alapján Russell Crowe-t is megkedvelte a hazai közönség – mégis el kellett telnie még pár évnek, hogy május havára blockbustereknek igazán alkalmas időszakként tekintsenek a hollywoodi stúdiók/hazai forgalmazók.

#16 A Flintstone család (The Flintstones)
nézőszám: 746 ezer
forgalmazó: UIP
mozistart: 1994. szeptember 15.
Subidubidú! A kiváltképp erős 1994-es év gyümölcsöző termésének egyike az idehaza –nem kis részt fordítójának leleményessége révén– hajdan oly népszerű rajzfilmsorozat élőszereplős filmváltozata. A több tucat forgatókönyvíró munkáját igénybe vevő vígjáték mai ésszel felfoghatatlan magasságokba jutott, de meg kell jegyezni, akkoriban még nem halmozták úgy el családi mozikkal a nagyérdeműt, mint manapság, és módfelett több hétvégi matinéelőadás járulhatott hozzá eme terebélyes számhoz. De persze, Frédi és Béni a maga jogán is nagyot durrant.

#15 Az elveszett világ: Jurassic Park (The Lost World: Jurassic Park)
nézőszám: 757 ezer
forgalmazó: UIP
mozistart: 1997. szeptember 25.
A dinoszauruszok 65 millió évvel kipusztulásuk után uralmuk alá hajtották a világ mozijait, nem is egyszer. Bár második nekifutásra világszerte kevesebbet markoltak a bontószauruszok, nálunk azért még egész sokan kívántak repetát – 1997 legeredményesebb versenyzőjévé téve e folytatást.

#14 Shrek 2. (Shrek 2)
nézőszám: 771 ezer
forgalmazó: UIP
mozistart: 2004. július 1.
Bár mocsárral csak elvétve szolgálhattunk Shreknek itt a Kárpát-medencében, azért alaposan megvetette lábát már első bevetése során is. A mesevilág renegátja azonban jócskán rálicitált mindenre a folytatással, olyan poénokkal, amiktől biztosan nem maradt száraz Pinokkió alsóneműje. Titka nem volt más, minthogy a felnőtteket is ugyanannyira, ha nem jobban szórakoztatta el, mint a gyerekeket; nem meglepő tehát, hogy a tévés sugárzások alkalmával főműsoridőben találkozhatunk vele. Csak pár ezer nézőn múlott, hogy nem lett a lista leglátogatottabb animációs filmje a Shrek 2.-ből – egy 2004-es filmtől az nem semmi.

#13 Mamma Mia!
nézőszám: 774 ezer
forgalmazó: UIP
mozistart: 2008. július 17.
Még most is hallani az ABBA fülbemászó nótáit, úgy megrengette a hazai mozitermek falait a sikeres musicalből készült annál is sikeresebb film. A 2008-as év leglehengerlőbb teljesítménye a sok folytatás-blockbustert megszégyenítő módon egy könnyed nyári produkcióé lett, ismét a lemezeladási listák élére repítve a svéd formációt. Sikerének kulcsmozzanatai már el is hangzottak: sikeres musical, fülbemászó nóták, könnyedség, nyár.

#12 Az oroszlánkirály (The Lion King)
nézőszám: 775 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1994. december 1.
A már említett 1994-es esztendőben a legnagyobb felhajtás a Disney-rajzfilmek történetének legeredményesebb bemutatóját övezte. Miközben szóltak a Hans Zimmer, Elton John és Tim Rice tehetségét dicsérő dallamok, Szimba, az oroszlán elfoglalta az őt megillető helyet a trónszirten és a nézettségi listán egyaránt. Ha idehaza nem spórolják meg a 3D-s bemutatót, akár több hellyel feljebb is juthatott volna.

#11 A függetlenség napja (Independence Day)
nézőszám: 778 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1996. október 24.
1996 leghangosabb filmjére úgy özönlött a világ összes nemzetének, így a magyarnak is minden moziba járó polgára, mintha a Fehér Házon és az Empire State Buildingen kívül bármit is fenyegettek volna az idegenek. Az addigi legközelibb, legambiciózusabb, legjobban bereklámozott és persze leglátványosabb idegeninváziós film élményének elsajátítását már az újonnan megnyíló, első multiplex mozi (Hollywood Multiplex a Duna Plazában) is segítette. Roland Emmerich azóta is igyekszik megismételni a bravúrt egyre nagyobb spektrumú pusztításokkal, de semmi sem fogható ahhoz, ahogy Will Smith behúz E.T.-nek.

#10 Terminátor 2.: Az ítélet napja (Terminator 2: Judgment Day)
nézőszám: 786 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1991. augusztus 16.
Mi sem bizonyítja jobban a nagyképűnek ható állítást, miszerint valaki a világ királya, minthogy három teljesen eltérő (értsd: tartalmuk nem függ össze) produkcióval képviselteti magát a legnézettebb filmek magyar listáján. James Cameron első költségvetés-megújító (102 millió dollár 1991-ben!), több mint húsz esztendős, de egy napot sem öregedett munkája ugyan elmaradt kicsit a nálunk három évvel korábban bemutatott első résztől, a folytatásokra szédítő magaslatról tekint le, az Osztrák Tölgy pedig csak egyetlen szerepével ért el itthon nagyobb népszerűséget. Abban úgy hívták, Julius Benedict.

#9 Nicsak, ki beszél még! (Look Who's Talking Too)
nézőszám: 802 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1991. március 22.
Hiába, a komédiák jelentették és jelentik a legegyértelműbb kikapcsolódást, így méregdrága, három- meg két és félórás produkciók ide vagy oda, a beszélő kisbabáknak is megvan a maguk helye a nagyok között.

#8 A Gyűrűk Ura: A Gyűrű Szövetsége (The Lord of the Rings: The Fellowship of the Ring)
nézőszám: 805 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2002. január 10.
Semmi sem fogható ahhoz, mint mikor egy nagy kaland elkezdődik. Míg amerikai embertársaink közül évről-évre többeket szólított meg Peter Jackson alkotása, addig mi már elsőre teljes létszámmal felsorakoztunk, s bár kiváltak a szövetségből jó néhányan az újabb epizódok alkalmával, ez mit sem változtat a tényen, miszerint A Gyűrűk Ura a magyarok egyik legkedvesebb filmje, úgy, ahogy van. Ennek szellemében tekintsünk A hobbit: Váratlan utazás elébe.

#7 Star Wars II. rész: A klónok támadása (Star Wars: Episode II - Attack of the Clones)
nézőszám: 812 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2002. május 16.
Ami a kedvenceket illeti, a Csillagok háborújának is bérelt helye van a honiak szívében. Az új trilógia középső darabja már rutinból támadta be a toplisták legmagasabb pozícióit, s végül a(z) (szűkített) all-time első tíz helyezettje közé repült, sebesebben, mint egy tatooine-i landspeeder.

#6 Jurassic Park
nézőszám: 950 ezer
forgalmazó: UIP
mozistart: 1993. szeptember 24.
Kihaltak, de 1993-ban mégsem volt náluk legnépszerűbb lény a földön. Dinoszaurusz és ember találkozásának elképzelése mindenkit a mozik felé irányított, számos jegybevételi rekordot és jó eséllyel játékdinó-eladási csúcsot is generálva. Nálunk egyetlen nap alatt 46 ezren látták, s a nagy magasságok és a mainál módfelett csekélyebb prolongálási esélyek ellenére hétről hétre csak finoman csökkent a nézettsége. Röviden: évtizedre szóló eseményfilm volt.

#5 Titanic
nézőszám: 1 millió 20 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1998. január 22.
Újfent Cameron. A Titanic valami olyasmit vitt véghez 12 évvel ezelőtt, amit minden ember, aki nyomon követi a box office eseményeit, csak egyszer láthat életében. Legalábbis úgy tűnt akkor, mígnem a direktor úr új filmmel rukkolt elő. Az Avatar menetelése persze cseppet sem kisebbítette a 11 Oscar-díjas produkció érdemeit, amire nyolctól nyolcvan éves korig mindenki befizetett, noha nálunk a bevételi mellett nézőszámbeli fölényre is szert tett a 2009-es trónkövetelő. Mégsem érdemes azokkal vitába szállni, akik azt állítják: az álmok hajóját semmi sem süllyesztheti el – pláne úgy, hogy idén ismét kihajózik, méghozzá 3D-ben.

#4 Harry Potter és a bölcsek köve (Harry Potter and the Sorcerer's Stone)
nézőszám: 1 millió 34 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2001. december 13.
A kisfiú, aki nagy tetteket hajtott végre. Csaknem tíz éven át állandó szereplő volt a moziműsorban Harry Potter, s bár az első rész utolérhetetlen távolságba helyezte magát, a további epizódoknak sikerült tartaniuk egy bizonyos szintet, ami éppen elég volt hozzá, hogy mindig az év legnagyobb mozis eseményei között tartsák számon a fiatal varázsló érkezését. Hiánya alaposan érzékelhető lesz az elkövetkezendő évek összesített nézettségi adatain, de ne feledjük, hogy eddig csupán egyetlen részt játszottak a mozik 3D-ben!

#3 Nicsak, ki beszél! (Look Who's Talking)
nézőszám: 1 millió 62 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1990. április 12.
Nocsak, ki van itt! Igen, ismét az a helyzet, hogy az első része a trilógiának az, ami vitte a pálmát. A tengerentúli közönség is nagyon ráharapott a magvas gondolatainak hangot adó bébire, persze 1990-ben még nem lehetett túl sok párhuzamot vonni egy-egy produkció ottani és itteni sikere között. Amy Heckerling filmjének elég volt a komikus alapötlet, hogy egy életre bebetonozza magát az ambiciózus blockbusterek közé itt, Magyarországon.

#2 Star Wars I. rész: Baljós árnyak (Star Wars: Episode I - The Phantom Menace)
nézőszám: 1 millió 196 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 1999. szeptember 16.
Réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban...de hisz tudja ezt mindenki. Alig múlt tíz esztendeje, hogy George Lucas a vártnál is vártabb alkotása elérte a hazai filmszínházakat, már nem kevés hírrel az oldalán, amik a különböző bevételi sikerekről regéltek. Már az amerikai premiert megelőző hónapokban sem szólt másról a fáma: kígyózó sorok a pénztáraknál hetekkel a bemutató előtt, és így tovább. A Star Wars-őrület, mert nem kevesebbről volt szó, a tetőfokára hágott: egyetlen hét alatt 300 ezren járták meg a filmet vetítő mozikat Magyarországon, és az érdeklődés hasonló tempóban apadt csupán, mint a közelmúltban az Avatar esetében. Az erő azonban éppen csak addig volt a Baljós árnyakkal, hiszen 2010 októberében át kellett engednie a dobogó legfelső fokát a Na'viknak. A különbség ugyanakkor nem jelentős: 2012 februárjában a Jedik esélyt kapnak, hogy visszaszerezzék, amit elveszítettek. Minden bizonnyal sikerrel járnak.

#1 Avatar
nézőszám: 1 millió 217 ezer
forgalmazó: InterCom
mozistart: 2009. december 17.
A legfrissebb belépőként James Cameron filmje nyomban az első helyet célozta meg, ami tíz hónapon át tartó erőfeszítéseket vett igénybe. Ebben rendkívüli segítséget nyújtott a 3D-s élmény, amit azóta is keresnek a nézők az újabb aspiránsokban. Az Avatar sikeréhez persze nem lett volna elegendő a térhatás: a fantasztikus helyszínen játszódó történet, az epikus elbeszélés és a jól időzített premier mind hozzájárultak ahhoz, hogy a direktor úr megismételje tizenkét évvel korábbi bravúrját, s ez az azóta eltelt idő szülte változások ismeretében még inkább elismerésre méltó. De vajon lappang-e annyi a filmben, hogy egyszer a jövőben ismét birokra keljen a Baljós árnyakkal?