Részemről hiányolom: - The Ring - The Hills Have Eyes - The Evil Dead (önmagában az is egy remake) - Evil Dead II (nem igaz, hogy csak az első 10 perc remake: kvázi az egész film az) - Invasion of the Body Snatchers / The Body Snachers (ezt kihagyni...)

az evil dead minek a remake-je?

közben megtaláltam, tárgytalan.

Szégyen, de még nem láttam az első helyezetteket, már csak ezért megérte megnézni a videót :)

2-3: Itt meg is tekinthető (legalábbis az első fele): http://www.youtube.com/watch?v=BIrAqCYdQNM

(várom az ostorokat) Texas Chainsaw Massacre Remake konkrétan a kedvenc horrorfilmem, hiába fikázza mindenki. A Dawn of the Dead remake-kel együtt szerintem messze felülmúlja az eredetiket. Az eredeti TCM mondjuk a maga módján hibái ellenére még elég hangulatos, de az eredeti Holtak Hajnala szerintem egy vicc. Minden tekintetben rosszabb, mint a remake. És most nem csak a mai szemmel bénának tűnő effektek miatt mondom, de egyszerűen ott nem stimmelt semmi. Borzasztó színészek, a zombik nevetségesek (félre lehetett őket lökni. El sem hiszem, hogy hogyan sikerült ott embereknek meghalni), unalmas és a vége gyalázat.

Az összeállítás meghozta a kedvemet a Massza remakehez, kár, hogy már sehol se lehet beszerezni!

7. Ha ez segít valamit - ha nem történt azóta utánnyomás, akkor az ausztrál, a német és az olasz változat lemeze megegyezik az egykori magyar kiadással.

Szimpatikus hapsi a hangja alapján. Néhány megjegyzés: ritkán szoktam ömlengeni, de amikor teszem, azt komolyan gondolom: a Savini-féle Night of the Living Dead nemcsak az egyik legjobb remake, nemcsak az egyik legjobb horror, de az egyik legjobb film is, melyet valaha láttam. Millió és millió gondolatom támad közben és utána és állandóan drukkolok azoknak, akik két perc múlva úgyse élik túl. A The Texas Chainsaw Massacre szerintem abban lett bivalyerős, hogy hihetetlenül működőképes karaktereket hozott létre, de megőrizte az eredeti változat legjobb fogásait. A The Blob láttán nagyot néztem, hisz talán sosem láttam még "leg-"listán, de van benne valami - izgalmas és tempós darab ötletes effektekkel, és bizony nagyon-nagyon nyolcvanas. A The Fly kapcsán Cronenberg ugyebár totálisan újraértelmezte a történetet, művét sokkal inkább nagyra tartom, mint amennyire szeretem, de bizonyos mesterfogásai nagyon is közel állnak hozzám, a helye valóban a legjobbak közt van. A House of Wax-nél az első másodpercben hatalmasat tágult a pupillám (na kinek nem:D), és bár szeretem a Vincent Price filmet, a legeslegjobbak közé nem sorolnám - nem azért, mert gond lenne vele, csupán vetélytársai hamarabb kiérdemelnék az előkelő helyet. Meglepő választás az első helyezett, egy barátom mondta anno, próbáljam ki, a sötét, fagyos téli vasárnap estéken dobjak be egy Hammer filmet, annál nincs is jobb. Annyi bizonyos, hogy amelyhez szerencsém volt, az szívvel-lélekkel készült, néha meglepően brutális (olykor akkorákat döfnek, hogy csak nézek), stílusos és erős atmoszférájú darabok. A The Ring hiánya valóban meglepő, de most olyat mondok, amin lehet, magam is meglepődök, aztán lehet vele vitatkozni. Gore Verbinski filmje nekem a legutóbbi (kb. fél éves) megtekintéskor mutatta meg magát: az volt az érzésem, hogy már nem is horrort nézek, helyette láttam egy jól megszerkesztett drámát, mely az egymástól való elidegenedésről szól, értve ezalatt a panelházban összezárt szomszédokat, de a családon belül élőket is. Nem figyelünk oda egymásra, nem tartjuk fontosnak a másik szempontjait, mondanivalóját az életünkben, és csak akkor figyelünk oda (elvesztegetett, sekélyesen élt) életünk fontos momentumaira, amikor rá vagyunk kényszerítve - ha rádöbbenünk, hogy meg fogunk halni, akkor próbáljuk menteni, ami menthető, és akkor fedezzük fel, hogy "nincs elég idő a halálunkig". Írhatnám itt éjfélig, de nekem a 2002-es változat elsősorban egy családi dráma, globális szintre is vetítve.

Ja igen, még egy hiány: Werner Herzog Nosferatuja az egyik kedvenc filmem. Oké, a sok hüledezős-tocsogós mellett talán sokára ugrik be az embernek, mint horror, de megvan a maga hatása.

6. A Holtak hajnala kapcsán számomra az volt a legerősebb felismerés annak irányába, micsoda pofátlanul jó filmet láttam, amikor felfedeztem, hogy így harminciksz évvel később a helyi plázában tulajdonképpen ugyanezeket a karaktereket látom, csak modernebb és kevésbé kócos frizurával, rendezettebb öltözékben és kevesebb kék púderrel az orcákon. :)

@creeper: Nem csak szimpatikus a fickó, hatalmas filmrajongó is. Menj fel a Cinemassacre.com oldalra és fenn keress rá Movie REviews-ra. Nagyon szórakoztatóak és információkkal teli (pl Ed Wood-a-thon). Utóbbi években ráadásul minden októberben Halloweenra való ráhangolás jegyében (Monster Madness) minden októberi nap megjelentetett egy horrorfilm bemutatót. Hol ismertek, hol teljesen trash műfaj Zseniális a fickó, gyakorlatilag minden projektje aranyat ér

12: Ő volt a te nagy példaképed, nem igaz? :)

13: Volt? :D Direkt nem említettem a játékos dolgait, mert itt irreleváns. Majd később azért írhatnál egy kritikát az Angry Video Game Nerd filmjéről, ha kész lesz ;)

6: Az eredeti Dawn of the Deadet nem is értettem, miért tartják olyan nagyra. A Night of the Living Deadhez képest nevetségesen szar. Aztán megtudtam, hogy a "rendezői változat" egy fércmunka volt, hogy időben elkészüljenek, utólag megvágták jobbra, arra még kíváncsi vagyok. De azon túl, hogy remekül parodizálja a plázába járókat, meg van egy fantasztikusan erőszakos bevezető jelenetsora (a zombiirtó kommandósokat kár lett volna kihagyni), nem sok erényét láttam. 9: Nekem az amerikai The Ring 2 vége nagyon tetszett, mert a megoldásnál már kiiktatták az ijesztgetős faktort, már csak és kizárólag dráma van. (A japán Ringu 2 pedig tök fura. Az első fele ijesztő, de az a medencés kísérlet egyszerűen idétlen.))

6, 15: Srácok, egy kis olvasnivaló: http://aeonflux.freeblog.hu/archives/2011/10/30/kritika_holtak_hajnala_dawn_of_the_dead_1978/ Az eredeti Dawn több, mint egy zombihorror. Mi több, már horrornak se igazán nevezném: inkább szatíra, annak viszont eléggé jövőbe látó.

16: Oké, a plázábajárók olyanok, mint a zombik, felfogtam. És ezután? Ennyi az egész? Attól még, hogy két órán át sulykolja ugyanezt, nem lesz jobb. Az sokkal igényesebb társadalomkritika volt, ami a film első jeleneteiben történt, ahogyan egyes intézmények félig meddig működnek, de már kezdenek lebomlani. (Konkrétan, ahogyan szökdösnek a riporterek a tévéből.) Ezután két órán át azt bámulni, ahogyan a csapat berendezkedik, és éli az életét a plázában, dögunalom. (Ja, persze, higgyem is el, hogy 0 feszültség van a 2 pasi + 1 nő kombinációban, főleg, hogy a kevésbé izmosabbé a nő.) Amúgy nekem a remake se tetszett. Annál kevés hatásvadászabb baromság van, mint amikor azzal szórakoznak, hogy egy terhes nővel történik valami groteszk szörnyűség. (No, nem mintha nem történhetne, de általában, amikor ilyet írnak egy filmbe, az kb. olyan, mint amikor a dedós Móricka valami nagyon durvát akar, és ez az első, ami eszébe jut.) Ennél egyébként még a Left 4 Dead 2 is jobban kezelte a plázazombik témáját (nyilván a Dawn hatására, de mégis jobban). Ahogy besétáltam ott a plázába, és láttam a zombikat, rögtön elnevettem magam, nem kellett várni, amíg valami bölcselkedő főszereplő bele nem erőlteti a képbe a mondanivalót.