aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: pénzcsináló [moneyball] (2011) Zalaba_Ferenc
2011. december 07. 17:50:15

Kategória: 21 komment

Moneyball, azaz pénzball vagy pénzlabda. Baseball-kifejezés. Egy újfajta játékosállomány-menedzselési stratégiát jelöl, melyet elsőként az Oakland Athletics vezetősége alkalmazott. Alapja egy speciális analízis, melynek lényege a túlértékelt játékosokat eladása és alulértékelt játékosok beszerzése. Segítségével viszonylag alacsony büdzséből egy ütős csapatot lehet összeállítani. Manapság már alig van olyan team - baseballon innen és túl -, amely ne ezt a szemléletet alkalmazná.

Moneyball, azaz Pénzcsináló. Amerikai film. Egészen pontosan az a film, melynek főszerepében Brad Pitt Oscar-díjat fog nyerni.

Moneyball, azaz pénzball vagy pénzlabda. Baseball-kifejezés. Egy újfajta játékosállomány-menedzselési stratégiát jelöl, melyet elsőként az Oakland Athletics vezetősége alkalmazott. Alapja egy speciális analízis, melynek lényege a túlértékelt játékosokat eladása és alulértékelt játékosok beszerzése. Segítségével viszonylag alacsony büdzséből egy ütős csapatot lehet összeállítani. Manapság már alig van olyan team - baseballon innen és túl -, amely ne ezt a szemléletet alkalmazná.

Moneyball, azaz Pénzcsináló. Amerikai film. Egészen pontosan az a film, melynek főszerepében Brad Pitt Oscar-díjat fog nyerni. Nagyon meg lennék lepve, ha ez nem így lenne. No, nem azért, mert Pitt élete legjobbját hozza a fenti stratégiát először alkalmazó Billy Beane szerepében - féltucatnyi olyan karaktert tudnék kirázni a rezüméjéből, amely combosabb, emlékezetesebb és nehezebb volt. De kevés olyan van köztük, aki ennyire univerzális és szerethető.

Billy Beane ugyanis egy igazi all-american-hero. Egy underdog, aki megmutatja, hogy ha megálmodod a magad (amerikai) álmát, és foggal-körömmel ragaszkodsz hozzá, akkor meg is élheted azt - függetlenül attól, hogy honnan jöttél, mekkorára nőttél és mennyire vagy jó. A megfigyelők (sports scoutok) szerint a fiatal Billy Beane kiemelkedően tehetséges baseball-játékos volt - fel is adta egyetemi tanulmányait azért, hogy sportoló lehessen, aztán végül a pályán derült ki, hogy a fürkészek tévedtek. Talán azért lett végül belőle is úgymond tehetségkutató, hogy ezt a hibát kiköszörülje. De valamikor az ezredfordulón már látta magán, hogy ő sem különb kollégáinál: megérzésre, intuícióra alapozott, no meg a létező vagy feltételezett sporttapasztalatra, aztán vagy bejött a számítása, vagy nem. Persze, nem ő lett volna az Oakland Athletics vezető menedzsere, ha rosszul tette volna a dolgát, de akárhány tehetséget is nevelt ki, végül mindet elszipkázták. Ezért aztán stratégiát váltott.

Eme stratégia felfedezéséről, kiépítéséről, bevetéséről, kezdeti bukdácsolásáról és végső nagy győzelméről regél Bennett Miller (Capote) filmje, melynek narratív vázát bárki le tudja fektetni öt perc játékidő után. Nem is abban a cselekményében van a legfőbb ereje, amely némileg túlnyúlik azon, ami perfektnek mondható, nem is Wally Pfister sajátos, a vágókkal együtt élő és lélegző fényképezésében vagy a film varázslatos kis csendes pillanataiban, hanem - és itt jön be a képbe Steve Zaillian és Aaron Sorkin Oscar-díjas kettőse - betonbiztos főhősében és az őt finomhangoló dialógusokban. Továbbá azokban a sorkini sziporkákban, azokban az apró és váratlan humorbombákban, melyek a The West Wing valamennyi figuráját emberivé tették. Példának okáért eddig nem akadt olyan film, melyben Jonah Hillt ennyire lehetett volna komázni (ha egyáltalán...), mégpedig azért, mert végre rájöttek, hogy sokkal szimpatikusabb, ha csak akkor beszél, amikor kérdezik. De nem ez a lényeg.

A lényeg Brad Pitt, aki ugyan nem most először veti be (vagy éppenséggel veti le) a húsz éve makulátlan sármját a nagyobb jó érdekében, de ez az önzetlensége most először sugárzik át teljes gőzzel a vásznon. Ő az, aki megszervezi a csapatot, ő az, aki kezükbe adja a moneyballt, de nem ő az, aki a dicsőséget learatja - olyannyira, hogy soha nem nézi meg a meccseket (azért bele-belesasol), és nincs az az isten, hogy kiüljön a nézőtérre. Valami babona-féleség is akad a dologban, de a lényeg az önfeláldozáson van, ami a szerepét is mozgatja: nincsenek itt nagy kirohanások vagy szónoklatok - vannak helyette apró villanások és kétszavas ide-odaszólogatások. Egy igazi stratégia is így működik, hogy a hallgatófél nem is sejti, hogy épp észt osztanak neki. Pitt nüánszokból, mikroszkopikus gesztusokból építi fel karakterét, és mire a film eléri azt a felét, mikor a történet és a csapat is végre hegymenetbe kapcsol, és emberes tempóban halad a csendes pátosszal teli győzelemig, nem lesz olyan ember a nézőtéren, és tagja a Filmakadémiának, aki ne zárta volna szívébe ezt a csibészt, aki - mint említettem - talán nem élete legjobbját hozza, de a legérettebbet, az biztos.

kövess minket facebookon és twitteren!

Címkék

kritika sport oscar baseball brad pitt drama philip seymour hoffman biopic bennett miller jonah hill 8csillagos

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr434541149

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_1068 2011.12.07. 17:57:24

(Majd figyeljétek meg, hogy ki játssza Beane ex-nejének (Robin Wright) új pasiját, illetve azt, hogy hajszálon múlik, hogy az egyik jelenetet el ne röhögje.)

Ismeretlen_169693 2011.12.07. 18:02:32

Meglepett ez az írás, idén - természetesen Az élet fáján kívül - már nem számítottam sok jóra, de akkor megint megyünk moziba. (Rumnaplóból lesz valami irodalom?)

Ismeretlen_1068 2011.12.07. 18:07:40

2. Nem hinném, ugyanis senki sem látta az aktív hármasból. :(

kekec 2011.12.07. 18:16:06

Meglehetősen "kedvcsinálóra" sikerült az írás, csak az a baj, hogy - természetesen - ezt a filmet sem vetítik hőn szeretett városomban. Minden héten meg ugyebár nem utazgathatok egy-egy mozi kedvéért...

Ismeretlen_1068 2011.12.07. 18:18:29

4: Hát akkor nézd meg ezt is, meg Az élet fáját is. :) Nem fér bele az időbe?

kekec 2011.12.07. 18:21:44

Az időbe sem férne be, és hát egy Malick-film nem az a műfaj, ami után - vagy előtt - teljesen más hangulatú filmet kívánjon az egyszeri néző. Talán, ha sikeres lesz itthon a film és elég hosszú ideig játsszák a mozik, majd sikerül egy közelebbi, pécsi vetítésre leruccanni.

Ismeretlen_1068 2011.12.07. 19:06:42

Ahogy elnézem, mindössze tíz helyen játsszák az egész országban. Kész csoda, hogy az InterCom egyáltalán bemutatja, mivel ez a film nem olyan, mint a The Blind Side, amiben kb. 3% amerikai foci és 97% nagy amerikai családi dráma van, ebben tényleg baseballoznak. Jó mélyre ásnak a sportban, és még használati útmutatót se nagyon adnak hozzá. De persze, ez a film se a baseballról szól. :)

Last 2011.12.07. 20:17:47

Komolyan mondom, ez már a 2. olyan írás, ami után még inkább indukált a moziban való megtekintés! Nagyon remek ez a kritika! Szinte sikítva rohannék a moziba most azonnal! Köszi AE!

Ismeretlen_6782 2011.12.07. 20:36:13

Hát, akkor ez nálam is felkerül a listára, köszi. Nem terveztem, nem vagyok oda a sportfilmekért, mind egy kaptafa, de ilyen szuper kedvcsináló kritikának nem lehet ellenállni. :)

Ismeretlen_1068 2011.12.07. 23:13:21

9: Elég kaptafa ez is, de közben nagyon nem az. :)

Ismeretlen_1068 2011.12.07. 23:13:39

8: Ne sikíts, ez egy csendes film.

Ismeretlen_9654 2011.12.08. 00:32:02

imádom sorkint. szerintem ki kéne adni az elnök emberei teljes szövegkönyvét, mert shakespeare-i, amit művel. ha a színész képes felvenni a ritmusát, márpedig eddig nem volt ezzel gond, akkor mindig valami különleges jön létre. brad pitt pedig végre megérdemelné a szakmai sikert, ráadásul idén egy filmben már biztos, hogy nagyot alakított. sajnos csak jövő héten lesz idő eljutni a moziba.

danzig 2011.12.08. 01:18:38

Majdnem el kezdtem morogni.....hogy oscarek 16 evet kestek ezzel a dijjal Pittnek..amikor a 12ert a tobb ezer masik majom nem adta neki a szobrot. Aztan megneztem hogy ki es miert nyert akkor es szepen elkussoltam :) pechje volt hogy olyan mezonybe kerult....

Ismeretlen_1068 2011.12.08. 07:06:51

13: Ne tudd meg, mennyire mérges voltam anno, hogy nem Pitt nyert... de aztán megnéztem a The Usual Suspectset, és én se morogtam tovább. :)

Ismeretlen_9654 2011.12.08. 10:35:01

valószínűleg én vagyok az egyetlen, aki még nem fejtette meg a közönséges bűnözők titkát. az elmúlt 20 év legnagyobb talánya nekem az a film.

Ismeretlen_1068 2011.12.08. 10:36:24

The Usual Suspects SPOILER! Pszt. Kevin Spacey a rossz fiú. :)

Ismeretlen_9654 2011.12.08. 11:43:24

SPOILER SPOILER SPOILER ez a baj, mindig ő a geci! :)

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu 2011.12.11. 17:29:14

Abszolúte átlagos családi drámás középszernek gondoltam én ezt a filmet és most mindenhonnan a pozitív vélemények áradnak. Úgyhogy eléggé meggyőztek a kritikák, hogy mégiscsak ütős mozi lett ez. Bár ebben az évben sportfilmben a Warriort nem lehet megverni.

Ismeretlen_1068 2011.12.11. 18:40:46

18: Hidd el, hogy a mozikban súlyosan kikapna az is. :(

Gevin · http://mediaviagra.blog.hu 2011.12.13. 00:11:31

19: Nyilvánvalóan, de én most a minőségre céloztam :)

Ismeretlen_112475 2012.02.05. 20:45:38

Puszta kíváncsiságból belehallgattam a szinkronba, vajon mit hoztak ki magyarul Sorkin dialógusaiból. Hatalmas hiba volt. Kb. sírni lenne kedvem. Nem elég, hogy egyetlen, hangsúlyozom egyetlen hang se passzol a színészekhez, akkora ferdítések vannak, amelyeket egy ötödikes kisgyerek se követne el.

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása