Kemény szavak következnek: a Verdák 2. egy nem jó Pixar-film. Vagy ezt már tudjuk?!
Kemény szavak következnek: a Verdák 2. egy nem jó Pixar-film. Vagy ezt már tudjuk?!
Nyilván, hiszen manapság a Rotten Tomatoes a filmek minősége felé érdeklődők szent bibliája, és bizony egy hónappal ezelőtt elkámpicsorodva szembesülhettünk vele, hogy a cég tizenkettedik mozija az első az összes közül, amely nem érdemelt friss besorolást. A helyzet azonban túlzó, hiszen nincs szó kifejezetten rossz filmről, csak hát ugye az előzmények tükrében...szóval olyan ez, mint mikor az aranyérmet nyert magyar olimpikonoktól az ezüstöt már kifejezett kudarcnak tekinti a sajtóvisszhang és a nézőközönség. Nem túl fair hozzáállás.
Az első rész nagy kedvelőjeként be kell látnom azonban, hogy jogos az intelem. A Verdák öt évvel ezelőtt az Amerika-érzés egy szeletének érzékletes közvetítésével, jópofa figuráival, A-ból B-be eljutó főhősével és korántsem új, de mindig szerethető üzenetével nyerte meg magának azokat, akik nyitottak voltak rá. Azzal együtt, hogy felhívta a figyelmet a hagyományok őrzésének fontosságára (vagy inkább érdemességére), s némi kritikát fogalmazott meg a felgyorsult világgal szemben, mivel mégis csak egy versenyautó történetét mesélte el, nagyon is otthonosan mozgott abban a fékeveszett, csillogó-villogó, benzingőzös-kipufogófüstös közegben is, amit szembeállított mindezzel. A folytatásban ez utóbbi világ teljesedik ki, így a száguldás, a cirkusz, a győzelem, de legalábbis a versengés kap főszerepet, az autók lövöldöznek, repkednek és szó szerint verekednek (!), s így a direkt módon ki is mondott tanulságok is jóval nyögvenyelősebbek lesznek: az egyik egy Bud Spencer/Terence Hill-opus eredeti címével egyezik meg, a másikat meg inkább hagyjuk is. A lényeg úgyis: a látvány.
És ebben nincs is hiba. Pazar képeket kapunk, lehengerlő animációval, Tokió, Róma, Párizs és London elevenedik meg háromdimenziótól megfáradt szemeink előtt. Érthető a Föld körüli cselekménybonyolódás, hiszen nem titkoltan a nemzetközi nézők felé nyúl a produkció, ám ezzel a világkiszélesítéssel az egész bizarrabbá is válik, lévén autók népesítik be a planétát, s teljesen emberként viselkednek. Belegondolni is furcsa abba, hogy párkapcsolat létezik gépjárművek között, vagy hogy az ugyancsak arccal rendelkező repülőgép testében autók utaznak...de ha a gyerekközönség ezen nem is akad fenn, hát a helyenként számukra nehezen követhető cselekmény, s a nem ritkán idegen nyelven szóló párbeszédek (olaszul, németül, franciául) alaposan kizökkenthetik őket. Szóval marad nekik: a látvány.
A történet ugyan nem bonyolult (az már az első rész esetében sem volt az), ám az érettebb közönség kezdetben bizakodhat: egy egész pofás kémsztori kezd kibontakozni a nyitó jelenetsorban, melyben James Bondot és Ethan Huntot megszégyenítő módon ereszkedik, lopakodik és old kereket a Michael Caine (magyarul Szersén Gyula) hangján megszólaló új szereplő, Finn McCambridge. Aztán csakhamar kivilágosodik, hogy ez Matuka filmje lesz, aki az előzményben jól illeszkedett Kipufogófürdő lakói közé, ám most biztos próbára teszi sokak szeretetét és idegeit. El kell ismerni azonban, hogy ő volt a logikus választás: Villám McQueen már bejárta a maga útját, sok újdonságot nem nyújthatott volna egy újabb főszerep számára. A kémtörténet mellé kapunk egy tévedések vígjátékát is, ami abból a szempontból kifizetődő, hogy a rengeteg akció mellett nevetni is lehet, tulajdonképpen többször és nyilvánvalóbban, mint az első részen. Arra azonban figyelmeztetnék mindenkit, akinek herótja van a szóviccektől, hogy a magyar szöveg írója alaposan kitett magáért (hengerfej-fej mellett haladnak stb.).
Az összkép végül egy színes, feszes tempójú kavalkád, amelybe szorult némi az alkotók humorából, s rengeteg kreativitásukból, ötletességükből, aminek hála sikeresen elkerülik az önismétlést, azonban abból most elfelejtettek feltankolni, ami révén olyan kivételes helyet szereztek maguknak a nézők szívében. Aki sokallta a drámai vonásokat a WALL-E-ben, a Felben vagy a Toy Story 3.-ban, az ezúttal nyugodtan huppanhat bele a moziszékbe, aki azonban e három filmre hozzám hasonlóan többször is benevezett, az most valószínűleg mást választ a műsorból a második körben. A Szörny Rt. 2.-t nagyban készítő, s a Toy Story 4.-et rebesgető Pixar csapata pedig legjobb lesz, ha kiáll inkább a boxutcába egy alapos olajcserére.