Az Anyát a Marsra! fatális megfeneklése gondolkodóba ejti az embert: mennyi a túl sok és mennyi a nagyon kevés? A hollywoodi stúdiók már a múlt század derekán is belekóstoltak a méretes kudarcokba, ám az igazi pénznyelők csak a blockbuster-korszak beköszönte után, az 1990-es évektől sorakoztak fel. A 100 milliós költségvetés másfél évtizeddel ezelőtt még heves hüledezést váltott ki, ma már visszafogottként tekintünk rá egy olyan produkció esetében, amitől erős jelenlétet várnak a bevételi listákon. De mi van, ha a nézők viszont nem tervezik a megjelenést? Bukta. Jobb esetben csak akkora, hogy a home video részleg és egyéb források kárpótolnak, drasztikusabb forgatókönyvek azonban a gyártó cég megszűnéséhez és fejek hullásához is vezethetnek. Hollywood 50 legnagyobb anyagi csődjének körülményei változatosak; minden esetben helytálló következtetés nem vonható le arra nézve, miért is kárhoztattak ilyen sorsra, de az biztos, hogy megemlegették őket...és csak az esetek egy részében tanultak belőlük. Következzék tehát az 50 legnagyobb amerikai box office-bukás!

Első tízesünk visszatérő vendégei Jerry Bruckheimer, Bruce Willis és a Universal Pictures, de a '80-as évek egyik hírhedt delikvense is terítékre kerül az 1999-es esztendő legszapultabb filmje mellett.

Az Anyát a Marsra! fatális megfeneklése gondolkodóba ejti az embert: mennyi a túl sok és mennyi a nagyon kevés? A hollywoodi stúdiók már a múlt század derekán is belekóstoltak a méretes kudarcokba, ám az igazi pénznyelők csak a blockbuster-korszak beköszönte után, az 1990-es évektől sorakoztak fel. A 100 milliós költségvetés másfél évtizeddel ezelőtt még heves hüledezést váltott ki, ma már visszafogottként tekintünk rá egy olyan produkció esetében, amitől erős jelenlétet várnak a bevételi listákon. De mi van, ha a nézők viszont nem tervezik a megjelenést? Bukta. Jobb esetben csak akkora, hogy a home video részleg és egyéb források kárpótolnak, drasztikusabb forgatókönyvek azonban a gyártó cég megszűnéséhez és fejek hullásához is vezethetnek. Hollywood 50 legnagyobb anyagi csődjének körülményei változatosak; minden esetben helytálló következtetés nem vonható le arra nézve, miért is kárhoztattak ilyen sorsra, de az biztos, hogy megemlegették őket...és csak az esetek egy részében tanultak belőlük. Következzék tehát az 50 legnagyobb amerikai box office-bukás!

Első tízesünk visszatérő vendégei Jerry Bruckheimer, Bruce Willis és a Universal Pictures, de a '80-as évek egyik hírhedt delikvense is terítékre kerül az 1999-es esztendő legszapultabb filmje mellett!

(Módszer: az egyes filmekről fellelhető költségvetési adatból levontam az észak-amerikai bevételt, s az így kapott deficitet minden esetben a 2010-es árfolyamhoz igazítottam, hogy a régebbi produkciók is egyelő eséllyel induljanak. A "bukta" adat tehát csak a 2010-es filmeknél egyezik a "költségvetés" és a "bevétel" adatok különbségével, egyébként nem tükrözi a valós veszteségeket, természetesen. Tájékoztató jellegről van szó.)

#50 Arthur király (King Arthur, 2004)
költségvetés: 120 millió dollár
bevétel: 51,9 millió dollár
bukta: 86,5 millió dollár
Jerry Bruckheimer és a Disney 1: a brit mondavilág hősét Jack Sparrow kapitány nyomába szánták az egészen hasonló bemutatási körülményekkel, de nem minden kard arany, ami fénylik. Antoine Fuqua filmje azonban csak egyike volt a 2004-es év történelmi kalandfilmjeinek, amelyek -a kedvező nemzetközi fogadtatás ellenére- embereset hasaltak. Nagy károkat ugyanakkor nem okozott senkinek az Arthur király: Clive Owen Oscar-jelölést hozó szereppel folytatta, Ioan Gruffudd pedig szuperhősként tért vissza a vászonra.

#49 A varázslótanonc (The Sorcerer's Apprentice, 2010)
költségvetés: 150 millió dollár
bevétel: 63,2 millió dollár
bukta: 86,8 millió dollár
Jerry Bruckheimer és a Disney 2: tavaly nyáron újabb kísérletet tett az egyre kevésbé mindenható producer és stúdiója, ezúttal a mindenre kapható Nicolas Cage-dzsel, ám ebből sem lett egy A Karib-tenger kalózai, de még csak egy A nemzet aranya se; hiába, a varázslós sztorikra csak akkor kíváncsiak az amerikaiak, ha Harry Potter a főhős. Bruckheimer úr kicsit visszavett a hazardírozásból, s ezután biztosra megy az újabb A Karib-tenger kalózaival, továbbá pedzegetik a Bad Boys, A nemzet aranya és a Top Gun folytatását is.

#48 Az utolsó emberig (Last Man Standing, 1996)
költségvetés: 67 millió dollár
bevétel: 18,1 millió dollár
bukta: 87,3 millió dollár
Bruce Willis visszatérő szereplője a bukások krónikájának, ám ez a sokszor vászonra vitt történet tán még érthető módon nem találta meg az összhangot a nézőkkel. Walter Hill rendező a zakót követően egy még nagyobbal folytatta tevékenységét, majd a 2002-es Vitathatatlannal le is tette a lantot - egészen mostanáig, ugyanis tíz év elteltével egy bérgyilkos-thrillerrel tervezi a visszatérést, illetve az új Alien-projekt produceri gárdájából sem maradhat ki. Ami pedig Willist illeti, karrierje legnagyobb sikerei (Armageddon, Hatodik érzék) még hátra voltak.

#47 Vadiúj vadnyugat (Wild Wild West, 1999)
költségvetés: 170 millió dollár
bevétel: 113,8 millió dollár
bukta: 87,3 millió dollár
Az 1999-es az az év volt, amikor nagyon elkényelmesedtek a producerek: csaknem félszáz olyan filmet mutattak be, amely 20 millió (2010-es árfolyamon számítva 31 millió) feletti hiánnyal zárt. A szörnyű összeget felemésztő sci-fi western ráadásul még nem is a legsúlyosabb, de kétség kívül a legkínosabb volt mind közül, hiszen addig a pontig 100 milliós bevétel felett nyert ügyről volt szó. A kritikai kudarc sem segített a dolgon, de Barry Sonnenfeld rendező legalább magába nézett, s megcsinálta a Totál káoszt: az csak feleennyit bukott.

#46 A Titanic kincse (Raise the Titanic, 1980)
költségvetés: 36 millió dollár
bevétel: 7 millió dollár
bukta: 88 millió dollár
A Clive Cussler regénye nyomán készült kalandfilm hírhedt feneketlen kúttá lett: az egyik befektető szerint -aki ezután vissza is vonult- olcsóbb lett volna csökkenteni az Atlanti-óceán vízszintjét. Cussler is elszörnyedt, s ezután nem engedte, hogy Hollywood írásaihoz nyúljon (az ugyancsak vaskosat bukó Szahara alkotóit be is perelte). A többszörös Arany Málna-jelölt filmre az érdektelenség azért is érdekes, mert a Titanic-roncs körül forgó történet később -igaz, csak kerettörténetként- minden idők (második) legsikeresebb alkotásában köszönt vissza.

#45 Farkasember (The Wolfman, 2010)
költségvetés: 150 millió dollár
bevétel: 62 millió dollár
bukta: 88 millió dollár
A Universal több mint egy éven át húzta-halasztotta klasszikus szörnyének új színre lépését, s mire erre végül sor került, már behozhatatlan távolságba kerültek a költségek. Hiába a rezonábilis szereplés az amerikai jegypénztáraknál, a szörnyeteg súlyos sebet ejtett a stúdió elszámolásán, de ez tulajdonképpen minden második filmjükről elmondható volt a tavalyi évben. Joe Johnston rendező ettől függetlenül töretlen bizalmat élvez, hiszen idén Amerika Kapitányt küldi bevetésre, s ezzel aligha űz kockázatos játékot.

#44 Atomcsapda (K-19: The Widowmaker, 2002)
költségvetés: 100 millió dollár
bevétel: 35,2 millió dollár
bukta: 88 millió dollár
Vadászat a Vörös Októberre, Az utolsó esély, U-571. Tengeralattjárós filmek, amelyek nyerők voltak, azonban ez a független befektetők által pénzelt, nyári durranásnak szánt opus hamar léket kapott. A dolog nem teljesen érthetetlen: az amerikai közönség számára jórészt közömbös szovjet történelem egy szelete elevenedik meg az orosz akcentussal dörmögő Harrison Forddal, akinek ezzel a filmmel vette kezdetét rossz szériája (következő munkája, az ugyancsak huppanó Hollywoodi őrjárat az első volt az 1986-os Moszkitó part óta, amely nálunk nem került mozikba). A rendező, Kathryn Bigelow tudta, mit kell tennie: fújt egyet, s következő, alacsony költségvetésű, de nem kevésbé férfias filmjével Oscar-díjat nyert.

#43 Ausztrália (Australia, 2008)
költségvetés: 130 millió dollár
bevétel: 49,6 millió dollár
bukta: 88,4 millió dollár
Baz Luhrmann dédelgetett, s az ausztrál állam által részfinanszírozott projektjének legnagyobb baja az volt, mikor az amerikai mozikba került, hogy a címe nem Amerika volt. Különösebb csorbát azért nem ejtett senki karrierjén a nemzetközileg decensen szereplő kalandfilm, ám gyanút ébresztő, hogy Hugh Jackman és Nicole Kidman is üdítőital-reklámozásra kényszerült ezt követően.

#42 EDtv (EDtv, 1999)
költségvetés: 80 millió dollár
bevétel: 22,4 millió dollár
bukta: 89,4 millió dollár
A már említett '99-es évad újabb abszurd anyagi kudarca: Ron Howard valóságshow témájú vígjátéka többe került, mint a pár héttel később debütált Mátrix, vagyis a Universal már tíz évvel ezelőtt sem nagyon tudott gazdálkodni a pénzével. Howard jóvátette baklövését, mikor a következő évben megrendezte nekik a 2000-es évet vivő A Grincset, s a főszereplő Matthew McConaughey is rehabilitálta magát náluk a U-571-gyel.

#41 Hudson Hawk (Hudson Hawk, 1991)
költségvetés: 65 millió dollár
bevétel: 17,2 millió dollár
bukta: 89,5 millió dollár
És megint Willis. A Die Hard-filmekkel befutott színész forgatókönyvírói babérokra is tört a nálunk is forgott akció-vígjátékkal, ami annyira mellément, hogy szakajtónyi Arany Málnája mellett a kegyelemfödést is megadta a TriStar Pictures-nek. A céget egyesítették a Columbiával, s onnantól kezdve az újólag elnevezett Sony Studios felügyelete alatt működik tovább, ma már egyre ritkábban, de nem észrevétlenül (District 9). Willis néhány módosabb sikerrel igyekezett felejteni (Az utolsó cserkész, Jól áll neki a halál), ám az 1994-es évet (Az éj színe, Világgá mentem) csak a Ponyvaregény mentette.

folyt. köv.