aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: the lord of the rings trilogy (2001-2003) Zalaba_Ferenc
2010. április 07. 17:40:18

Kategória: 36 komment

A mai napon megjelent BD-változat kapcsán (teszt itt) ismét összegeztem, hogy számomra - majd tíz év távlatában - mit jelent ez a trilógia. Hasonlóra buzdítalak benneteket is: a kommentekben bátran fejtsétek ki, mit jelent számotokra "a film, amiben emberek mennek".

A mai napon megjelent BD-változat kapcsán (teszt itt) ismét összegeztem, hogy számomra - majd tíz év távlatában - mit jelent ez a trilógia. Hasonlóra buzdítalak benneteket is: a kommentekben bátran fejtsétek ki, mit jelent számotokra "a film, amiben emberek mennek".

A 2000-es évek elején jó volt nekünk. Ugyan Harry Potter mifelénk kitúrta karácsonyról, 2001 és 2003 között az ünnepek mégis Gyűrű-lázban teltek. Sőt, a bővített változatok megjelenésének köszönhetően még 2004. karácsonyára is jutott az örömből. Én azóta is visszasírom ezeket az időket, hisz Hollywood minden törekvése ellenére (AVATAR, NARNIA, KING KONG, et al), a szent ünnep mellé nem jár olyan eseményfilm, melyről barátok és/vagy családtagok társaságában úgy jöhetnék ki, hogy talán mégis minden rendben van a világgal.

Pedig LOTR-filmek – a regényekhez hasonlóan – nagyon is komoly dolgok körül forognak, melyeket Tolkien annak idején a világháborúban szerzett tapasztalatai alapján vagy inkább azok elől menekülve vetett papírra. A keresztényszimbólumok még hagyján (Frodó úgy cipeli az Egy Gyűrűt végzete felé, mint Jézus a keresztjét), de a történet olyan pszichológiai/filozófiai alaptételeket hordoz magában, melyeket előbb a hatvanas évek fiatalsága, majd az ő felerősített hangjuknak köszönhetően az egész világ magáévá tehetett.

Tündék, törpök és hobbitok ide vagy oda, A Gyűrűk Ura ugyanis az ember erényeiről és defektusairól mesél: az egyén fontosságáról, az individuum a mindennapokban és a történelemben betöltött szerepéről ugyanúgy, mint a humánum gyarlóságáról: a függőségről, a hatalomvágyról és az irigységről. Bátran felvállalt példázat ez magával ragadó történetbe ágyazva.

A film születésének hányattatott részleteit azok, akik végigvették a négylemezes DVD-k kommentárjait és sok-sok órát felölelő dokumentumfilmjeit, már bizonyára kívülről fújják, így talán érdekesebb lenne megvizsgálni trilógia jelenét és jövőjét. Hétvégén ismét Középföldén kirándultam, melynek szűk tíz esztendővel ezelőtti életre keltésekor maga az életre keltés volt az egyik legnagyobb erénye: egy-két trükk valóban deresebbnek tűnik, ám az az alaposság és szeretet, ahogy ezt a világot vászonra álmodták, ezúttal is pillanatok alatt magával ragadott.

A színészek, akiknek már puszta megjelenése is beszédes volt Sean Astin pufi arcától kezdve Christopher Lee ráncos, mégis lángoló tekintetéig. Új-Zéland csodálatos flórája, amely fantasztikus házasságot köt Alan Lee és a többiek által megálmodott díszletekkel. A Weta forradalmi speciális effektusai, melyek nem csupán költségvetés tekintetében tűntek hatékonyabbnak az ILM által kínált F/X-szel szemben. Howard Shore rezonáns muzsikája, amely azóta is ott visszhangzik a fejekben és természetesen Peter Jackson odaadó munkája, melyet nem lehet egyszerűen „rendezésnek” nevezni, sokkal inkább a nevelés, a dédelgetés, az álmodás és az alkotás ritka elegye az, amit véghez vitt.

Ami pedig a trilógia jövőjét illeti: a szuperprodukciók korát éljük. Bevételi és kiadási szempontból majd minden hónapra jut egy trónbitorló, közülük nem egy kacsingat Frodóék nagy kalandja felé, de ezeket a mozikat többnyire illékony élményként éljük meg. Jönnek és mennek, tartanak, amíg tartanak, de a pillanatnyi lelkesedésen túl egyik sem képes megragadni, énünk olyan elválaszthatatlan részévé válni, mint 30 évvel ezelőtt a STAR WARS, 20 éve a BACK TO THE FUTURE, 10 éve pedig a THE LORD OF THE RINGS. Az a generáció, amely ezeket átélte és megélte, valószínűleg a sírig magával hordozza majd őket. Példaként, kincsként: a sajátjaként.

Címkék

kritika fantasy lord of the rings viggo mortensen peter jackson adventure 10csillagos bd teszt newline bd

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr494537882

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mozinauta · http://mozinauta.blog.hu 2010.04.07. 18:28:23

Az utolsó bekezdés olvasása alatt a Broken Records - Nearly Home számot hallgattam. Nagyon hatásos volt. :) És igazad van!

Ismeretlen_129422 2010.04.07. 18:46:07

Köszönöm a visszatekintést! Klassz volt olvasni. :) Mi is mondhatnék. 16 éves fejjel fogalmam sem volt az első rész előtt, hogy mi is az a Gyűrűk Ura. Emlékszem, valamelyik tv újságban olvastam, hogy jön Tolkien műve. De a moziba végül úgy ültem be rá, hogy nem tudtam, mit fogok nézni, épp ezt vetítették a kis vidéki filmszínházban. Aztán megtörtént a csoda. Igaz, hogy a kép homályos volt, a hangfalak halkak voltak és recsegtek, a széken 10 perc alatt megfájdult a megfájdulni valóm, de megtörtént. Odaszögezett, tátott szájjal könnyeztem gyermeki álmaimat látván. Ez után már nem volt megállás, eljött a multiplexek kora nekem is, újra és újra meg akartam nézni őket és meg is tettem. :) A bővített változatok már rég ott csücsülnek a polcon, ha kedvem szottyan, csak leveszem valamelyiket és újra elmerülök Középfölde mélységében.

Locutus · http://locutus.sfblogs.net 2010.04.07. 19:13:11

Csillagok nem fejezhetik ki ezeket a filmeket - bár jónéhány éve annak, hogy utoljára elővettem őket, mégis még mindig felülmúlhatatlanok. Pedig Randall megmutatta: alig húsz másodperc alatt letudható az egész. :-)

Lord Picard 2010.04.07. 20:36:32

Én 2002 őszén kalandoztam először Középföldén, bátyám beküldött tékába, hozzak már ki valami dvd-t, ott akadt kezembe a Gyűrű szövetsége, megtekintése után kerestem az újságcikkeket, kritikákat, híreket. Ekkor tudtam meg, hogy egy trilógia nyitódarabjáról van szó, A Két Torony már úgy ért moziban, hogy elolvastam olyan három nap alatt Tolkien művét. És azóta is Középfölde rabja vagyok :) A történet, a színészek, a látvány, a zene - egy megismételhetetlen kaland részei, egymástól le nem választhatóak, és meg nem ismételhető MŰ. A Király visszatért amúgy egy rádiós játék nyereményeként a magyar díszpremieren láttam :))) Jó érzés volt benne lenni az első néhány száz nézőben, aki látta itthon :) Egy szó mint száz, ez az a MŰ, ami egész életemen végig fog kísérni :)

Ismeretlen_9654 2010.04.07. 21:47:12

nekem először moziban annyira nem is tetszett a szövetség. aztán a bővített változat megjelenésekor kölcsönadta egy barátom és onnantól beszippantott. irány a könyvesbolt, ezt el kellett olvasnom. megvettem a filmzene cd-ket és mindkét dvd változatot is. és persze a két torony és a király is háromszor megvolt moziban.

Action 2010.04.07. 22:23:40

Én a filmek előtt olvastam a regényt, szóval tudtam, miről szól a dolog. Amikor hallottam, hogy filmet forgatnak belőle, szkeptikus voltam. Jackson előző filmjei alapján nem gondoltam volna, hogy ezt így össze tudja, hozni, de aztán 2002. januárjában kiderült számomra, hogy a Star Wars mellé újabb megkerülhetetlen film kerül. Kismillió helyen el lehetett volna szabni a filmeket (a Két Toronyban össze is jött pár szar jelenet), de PJ és stábja sikerrel vette az akadályokat. Számomra a bővített változatok az igaziak, sokat hozzátesznek a történethez, ráadásul a filmeket nem érzem hosszúnak. Aeonnak meg igaza van: azóta sincs olyan film karácsonykor, ami méltó lenne az ünnephez.

Ismeretlen_150947 2010.04.07. 22:28:26

Emlékszem 2001-ben a csapból is a Harry Potter (könyv!) folyt. Igaz nem tudtam mi is az, de rohadtul irritált. Kisiskolásoknak Potteres táska, tolltartó, füzet...:S Aztán ha jól emlékszem az A.I. - Mesterséges értelem előtt elkezdtek vetíteni egy előzetest. Alig ment le fél perc, de totál elvarázsolt. Különös lények, fantasztikus helyszínek, díszletek, mágia...hát a végén szinte pofán vágott a cím: Harry Potter és a bölcsek köve. Hát..khmmm...ezt megnézzük, mondtam magamban :) Így 2001 decemberében el is mentünk szüleimmel, öcsémmel HP-t nézni. A film előtt újfent egy csodálatos előzetes pergett le, (kissé komorabb, felnőtesebb hangvételben ugyan) egy grandiózus filmet ígérve, szintén remek látványvilággal. Ez volt a Gyűrűk ura - A gyűrű szövetsége. Nem is volt kérdés, hogy ezt is moziban nézem meg. Majd így tettem a következő részekkel is. Jajj, de nehéz is volt kivárni az egy éveket... Egyébként akkoriban mifelénk az internet a gazdagok szórakozása volt :), így onnan semmilyen infot nem olvastam a fentebb említett filmekről. Illetve mozis újságot sem vettem akkoriban, szóval totális tudatlansággal ültem be a HP és a LOTR első részeire. Nem tudtam, hogy ez most mi fán terem, folytatásos lesz, vagy ki rendezte. Egyedüli info az 1x moziban megnézett előzetes volt. És szerintem ez így van jól. Ma már szinte akaratlanul is belefut az ember a sok spoilerbe, ami megöli az élményt. Az elmúlt 8 év alatt jöhettek fantasy filmek tömegei (Eragon, Narnia, Arany iránytű és még ki tudja mi), de egyik sem tudta kiváltani azt az érzést, amit a két film bemutatójakor éreztem. Akkor már a trailerből lehetett tudni, hogy itt bizony maradandó alkotás született. A újabb fantasyknál csak ásítok egyet... Na majd a Hobbit! ;)

Pizsama 2010.04.07. 22:56:48

Számomra a GYU igazi hőse Samu, és hát a Két Torony végén elmondott monológja, legyen bármennyire szentimentális, nálam mindent vitt. Számomra a GYU - ahogy a könyv, úgy a film is - a barátságról, a bajtársiságról, és jóért való közös küzdésről szól. Na, fel is hívom az én "Samumat", és megbeszélek vele egy találkozót holnapra, mert el kell pusztítani az Egy Rekeszt, le kell gurítani a végzet gyomrába...

Ismeretlen_104405 2010.04.07. 22:59:45

Ami egy hetvenes-nyolcvanas évekbeli kölyöknek a Csillagok háborúja volt, az nekem a LOTR. Jó, legyünk korrektek. Tökéletes? Objektíve nem. Sokszor giccses, a harmadik rész hetvenötször ér véget, a történet arányai sem stimmelnek helyenként, az átírt karakterekről nem is beszélve. Eddig tartott a politikailag korrekt rész, most jön a rózsaszín ömlengés. Magukat a filmeket egyben öt-hatszor, részletekben kismilliószor láttam. Az első rész előtt három nappal kezdtem el olvasni a könyveket, utána megvolt az évi kétszeri újraolvasás. Azonnal megkedveltem mind a történetet, mind a szereplőket, majd az első bővített DVD megjelenésekor egy új szintre léptem: beleszerettem a stábba és a LOTR-jelenségbe. Lenyűgöző a tény, hogy ennyi tehetséges ember dolgozott egy ekkora trilógián, egyesek néhány hónapig, mások egy, két, nyolc évig, és a sok súrlódás és munka árán egy ilyen, a nézők által ezerszeresen is meghálált csodát tudtak alkotni. Az összes werkfilmről ordított, hogy mennyire belemerültek a készítők ebbe a világba, és a világtól elszállt filmbuziként nagyon is tudom értékelni az efféle odaadó munkát. Szívesen lennék Richard Taylor, aki lehúzott jópár évet a Gyűrűk urában, később a Narniában és a King Kongban, majd végül az Avatarban és a Tintinben kötött ki. Kellemes élmény volt minden évben a bemutatókra és a bővített DVD-k megjelenésére várni, máig emlékszem, milyen vizsgákra tanultam, milyen tételeket húztam, és mi minden járt a fejemben, amíg megpróbáltam kihúzni a premierig hátralévő néhány napot. Való igaz, ilyen azóta sem adódott. Amire még szívesen emlékszem, azok a kezdeti netezős időszakaim, amelyek egybeestek a LOTR térnyerésével. Mennyi időt lógtam a Tolkien.hun, az imdb-n, a onering.neten és a rengeteg rajongói galériában... Az egyetem mellett volt egy kis internetkávézó, oda jártam információt gyűjteni. Aztán a LOTR hozta magával a többi tündés-törpös-kardozós bizbasz iránti felfokozott érdeklődést, és fél évvel később már a Bioware szerepjátékain zombultam, de ez már más téma. :) Két polcom van tele játékfigurákkal, és a könyvek minden olyan nyelven megvannak, amelyeken legalább alapszinten megy a makogás. A DVD-k pedig kincset érnek, nyolc éve nem sikerült senkinek sem hozzájuk hasonló szuper kiadványt piacra dobnia.

Ismeretlen_104405 2010.04.07. 23:12:25

8: "Számomra a GYU igazi hőse Samu" Igen, meg a másik három hobbit. Szeretem én Gandalf gondterhelt tekintetét, Szarumán önhittségét, Aragorn tartását, Éowyn ritka mosolyát, Gimli beszólásait, a metroszexuális tündék felsőbbrendűségét, Théoden és Denethor tragédiáját, Gollam beszédhibáját, de számomra a hobbitok viszik a pálmát - Trufa és Pippin életkedve, Pippin butasága és gyávasága, amelyeken olyan szépen felül kerekedett a harmadik részre, Frodó, az örökké szenvelgő Frodó ártatlansága és önfeláldozása, és végül Samu végtelen, már-már ostoba hűsége. Nélküle Frodó és Középfölde már az első kanyarban elbukott volna. "Számomra a GYU - ahogy a könyv, úgy a film is - a barátságról, a bajtársiságról, és jóért való közös küzdésről szól." Pontosan. Nehéz ezt egy kívülállóval elhitetni, aki csak annyit lát, hogy Narnia, Potter, GYU, mifene, nagy csaták, ronda szörnyek, kardok, á, ez baromság, de a szüleimet egyszer rávettem, hogy velem együtt nézzék részletekben a filmeket, és őket is megragadták a karakterek közötti kapcsolatok. *és most feltörlöm a monitoromból kiömlő nyálat*

Ismeretlen_22899 2010.04.07. 23:23:18

Én sose a Gyűrűk Urát mondtam elsőre, ha megkérdezték, melyik fantasy-t szeretem. Mert megvolt, elolvastam (kb 3. nekifutásra), de nem lettem a rabja. Akkoriban még rendszeresen hozzáfértem az Empire-hez, az ottani rajongást is, ami megelőzte a filmeket, csak felületesen szemléltem, egyedül az a kép fogott meg igazán, ahol Peter Jackson csücsül egy kis hobbitlak előtt torzonborz frizurával rövidnadrágban (most, hogy lefogyasztották, már sose lesz olyan kedves mackó). Amikor itthon jött, hogy bemutatják a filmet, úgy gondoltuk, oké, majd megnézzük. Aztán az utolsó pillanatban a bemutató második napjára lett helyünk, mert nagy rajongó barátnőmék bevásároltak a társaságuknak, de lemondták 2n, szóval beugrottunk. Tömeg volt a Corvin nagytermében és hangzavar, de aztán elkezdődött a film és csend lett és visszafojtott lélegzet, mert már az első filmkockák varázslatosak voltak. S mivel csak halványan emlékeztem a történetre (csupán nagy vonalakban), végigizgultam az egészet, meg nevettem a kis hobbitokon, lenyűgözött Aragorn megjelenése és felugrottam, amikor Bilbo a gyűrű felé nyúlt... sorolhatnám még. Olyan mese volt, amilyenről mindig is álmodtam, hogy tanúja lehetek. Biztos szegényesebb a képzeletem, hogy nekem ez nem jött annyira át a könyvekből, de hála Peter Jacksonnak, mindez megelevenedett a vásznon. Innentől kezdve nem volt kérdés, hogy mindig legalább 2x néztem meg a filmeket moziban (szinkronizált és eredeti verzió), valamint kivártam az extra kiadásokat DVDn is, s becsülettel végignéztem elsőre mindig az összes kiegészítéssel együtt és azóta is, ha van szabad 3 óránk DVD-re, betesszük. Meg kell hagyni, főleg az első két rész az, amit igazán brilliánsnak tartok. A gyűrű szövetségét a varázs miatt, amit hozott, a Két Tornyot a kibontásért és Gollamért. A Király visszatért csak a győzelemig szeretem igazán nézni, bár az extra verzióban nem fáj annyira a sok búcsúzós jelenet. S basszus én látom, nagyon öreg vagyok, mert megvan mind a 3 feeling, amiről írtál. Remélem még lesz legalább ennyiben részem, még ha 10 évente is :)

Ismeretlen_1068 2010.04.07. 23:53:40

Wow, köszi a hosszú és őszinte beszámolókat, igazából én is lógok a sajátommal, szóval íme: Először még a 90-es években találkoztam a könyvekkel: egyik főiskolás cimborám tukmálta rám (azok a kék fedeles kiadások erősen emlékeztettek egy helyesírási kézikönyvre :), de száz oldal után visszaadtam neki azzal, hogy "ebben nem történik semmi, csak családfákat sorolgatnak". Később felreppent a film híre, jöttek a trailerek (még a megboldogult Kinowelt színeiben) és Lobóhoz hasonlóan én is az Empire-ből szedtem magamra az infót, szóval a film felkerült a várólistára, már csak azért is, mert Jackson korábbi filmjeit is nagyon kedveltem. Az első részt én is a Corvinban láttam, méghozzá olyan addig csak netről ismert figurák társaságában, akik többé-kevésbé azóta is jó barátok (ide is szoktak kommentezni néha-néha, ha van kedvük, akkor leleplezhetik magukat - én nem teszem :). A második filmet már a Duna Plazaban néztem: azt tartom a leggyengébbnek a trilógiából a tipikus "középső gyermek" betegség miatt, s Lobóval ellentétben a harmadik a kedvencem: soha nem tudom könnyek nélkül megállni azt a jelenetet, melyben Aragornék az utolsó elkeseredett csatába indulnak - öngyilkos művelet ez, amely arról szól, hogy eltereljék Szauron figyelmét Frodóról, aki talán már nem is él akkor... Még egy kis adalék, hogy egy nap láttam A Gyűrű Szövetségét és a Harry Potter első részét - elég erőtejesen érezhető volt a két film közötti differencia. :)

Ismeretlen_1068 2010.04.07. 23:55:06

Ja igen, még annyit, hogy A király visszatért sikerült karácsony előtt elcsípni egy bécsi moziban. Igen, csak emiatt képesek voltunk kiautózni. :)

Balee 2010.04.08. 00:00:13

Mikor még létezett Cinema magazin elég sokszor megvásároltam. Egyik januári számban szokásukhoz híven éves előzetes volt a várható új filmekről több oldalon. Akkoriban még Shrek is ismeretlen volt. Kapott egy gyufásdoboz méretű sarkot az előzetese az egyik sarokban. A legjobban várt filmek fél oldalt kaptak. Mikor a Gyűrűk Ura előzeteshez lapoztam, kikerekedett a szemem. 3 (!) oldalt kapott. Fintorogtam is, hogy mi ez a baromság, amire ennyi helyet fecséreltek. Addig soha életemben nem hallottam a történetről (15 éves voltam). Pár héttel később beültünk megnézni valami filmet a moziba (fogalmam sincs, hogy mi volt az). Ültem, mellettem öcsém és vártam az előzeteseket a film előtt. A Gyűrűk Ura előzetesét is vetítették. Tátott szájjal néztük végig. Hazafelé a buszon csak erről áradoztunk. Megnéztük a filmet. Életem egyik legnagyobb élménye volt az első rész. Másnap megvettem a 3 kötetet. Nemsokára ki is olvastam. Felejthetetlen élmény. Az egyik legjobb könyv és egyik legjobb film, ami valaha készült. Akinek nem tetszik, az elfelejtette, hogy mit jelent gyereknek lenni, elfelejtette a varázslatot. Azóta megvettem videókazin, később DVD-n díszdobozban a filmeket. Megunhatatlan darab.

Ismeretlen_1068 2010.04.08. 00:04:04

Ööö, azt kifelejtettem, hogy a mozibemutató előtt újból nekiveselkedtem a könyveknek, s ezúttal határozottan jobban tetszettek.

Ismeretlen_104405 2010.04.08. 00:14:32

Tizenöt évesen én is olvastam valami Gyűrűk urát, de olyan szinten kiesett a memóriámból (az első film alig négy évvel később jött), hogy gyanítom, csak az első és a harmadik könyvön szenvedtem végig magam. Egyedül arra emlékeztem, hogy Gollam leharapta Frodó ujját. Azóta meg a Szilmarilok és a GYU függelékei a kedvenceim. Perverz módon rákaptam a családfákra. A Corvinban láttam az összes filmet, az elsőt egyszer, a másodikat kétszer, a harmadikat háromszor. :) Utánuk rögvest mentem a kölcsönzőbe lelkendezni. A második Király visszatérnél nálunk is dugig volt a terem, és valahol a szélén ültünk, ahol akkusztikailag leginkább a madárcsicsergős háttérhangok uralkodtak. A két tornyot nagyon szeretem mind filmen, mind könyvben. Lehet, hogy középső gyerek, de hadd soroljak pár vezényszót: rohírok, Gollam, Éowyn, rohírok, Faramir, The King of the Golden Hall témája, rohírok. :)

Ismeretlen_1068 2010.04.08. 00:17:28

Oké-oké. :) Éowyn egyébként is köröket ver Arwenre. Talán rosszul emlékszem, de mintha ő lett volna az egyetlen olyan női karakter, aki említésen túl is kapott szerepet Tolkien művében.

Lord Picard 2010.04.08. 02:45:21

Igen, Éowyn komolyabb szerepet kapott, és azért Galadriel is, míg Arwen szerepe még kisebb volt, nem is ő mentette meg Frodót Széltetőnél, hanem egy másik tündenő, de mivel neki ennyi is volt a szerepe Tolkiennél, ezt a szerepet összegyúrták Arwennel :) Egyike a kisebb változtatásoknak, és őszintén meg kell mondjam, hiába olvastam már háromszor a regényt, a filmeket jobbnak találom, az az igazság, ezért is szoktam mondani, hogy a film ami megtörtént a "valóságban" Tolkien pedig megírta néhány ezer év múlva :))

Ismeretlen_1068 2010.04.08. 06:18:09

Én csak azt nem értem, hogy azt az érzelmi egyensúlyt, ami olyan markáns a LotR-trilógiában, PJ miért nem tudta megteremteni a KING KONG esetében is, pedig az karrierjének legszemélyesebb projektje... Miért éreztem ott azt, hogy a harmadik percben feleslegesen nyáladzanak olyan figurák, akiknek jóformán még a nevét sem tudom?

Csilla 2010.04.08. 10:51:45

Kövezzetek meg, de számomra a film huszadrangú és teljesen felejthető a KÖNYV (sőt, könyvek, mert a Szilmarilok az etalon) mellett. Ez van.... :-)

Csilla 2010.04.08. 10:56:54

Ja és kérlek, kérlek, ne beszéljetek trilógiáról! A Gyűrűk Ura véletlenül sem trilógia, ez EGYETLEN REGÉNY, csak olyan hosszú, hogy általában három kötetre osztva jelentetik meg. Tegyük hozzá, hogy vannak egykötetes (!) és kétkötetes kiadásai is, csak azok jó vastagok és három kötetben sokkal praktikusabb kiadni ugyebár. :-)

Ismeretlen_1068 2010.04.08. 11:01:31

Pedig először három kötetben jelent meg (túl sokba került volna egy könyvként, s a kiadó félt, hogy megbukik a kiadvány) és csak később gyűjtötték egybe.

VVega · http://halfpecssquad.blog.hu 2010.04.08. 11:09:30

Úgy 12 éves lehettem, amikor apukám kezembe adta a könyveket. A rengeteg névvel és rokonnal ugyan voltak problémáim az elején, de így is rekord sebességgel tudtam le a trilógiát. Aztán nem is tudom már, a Shrek vagy a Pearl Harbor előtt lement a Bölcsek Köve előzetes, (akkoriban még HP rajongó is voltam, vállalom :D) és ujjongtam, hogy fú de jó lesz ez. Aztán jött az igazi nagy szám. Pár pillanat alatt levágtam, hogy miből is látom az első kockákat és vadul elkezdtem löködni apukámat, hogy úristen apa, nézd, nézd, nézd, de csak annyit láttam, hogy tátott szájjal mered a vászonra. Lenyűgöző volt. Azt hiszem, ezek után vettem meg az első Cinemámat is, csak hogy képben legyek. A Király visszatér után azt mondtam, hogy egyértelműen ez a legjobb rész, egyszerűen mindent üt látványban, érzelmekben, mindenben. Azóta már az első rész a kedvenc (könyvben is), talán az a legváltozatosabb, számomra a legszerethetőbb. A csatajelenetek közül pedig a Helm szurdok ostroma. Valószínűleg az éjszaka, az eső, és a teljes reménytelenség miatt. Théoden a harc előtt...és amikor Aragorn kimondja, hogy mindig van remény...na nálam ezek a mindig könnyezős pillanatok. Mondjuk ugyanígy az is, amikor a rohírok megérkeznek Pelennor mezejére. Áhh, imádom :) 19: azért érzed így, mert ez így is van. Borzalmasan elfuserált film a King Kong.

Csilla 2010.04.08. 11:38:16

Igen, igazad van, ezért is van külön címe mindhárom "résznek". Tolkien viszont tényleg egy történetként írta meg, egynek szánta, ezért ódzkodom a trilógia megnevezéstől. Atyaég, ha belegondolok, hogy szinte napra pontosan 20 éve olvastam először, főiskolás koromban... Egy kiárusításon, akciósan vettem meg :-) a sötétkék borítós kiadást.

nosferatue 2010.04.08. 11:51:06

Hétvégén én is részese voltam a középföldi kirándulásnak aeon társaságában. Azt nem mondanám, hogy a film huszadrangú, viszont katarzist sem váltott ki belőlem. Végig úgy éreztem, hogy amit látok az nagyjából 12 éves koromban még le tudott volna venni a lábamról, ma már nem tud beszippantani. A könyveket még néhány évvel a film beharangozása előtt vettem meg, mindig is szerettem a "fantasy" regényeket. Már az első kötetnél elakadtam, állítólag ott, ahol igazán beindulna a cselekmény (eljutottam a fogadóig majd agyérgörcsöt kaptam a 10+ oldalas leírásoktól arról, hogyan hullik le egy levél a fáról). Azóta sem sikerült kiolvasnom a köteteket, majd nyugdíjas napjaimban egy hintaszékben ücsörögve a préri közepén. A másik dolog amire felfigyeltem az újranézés során, hogy nem tudtam átérezni a szereplők veszteségeit, a mini-tragédiákat. Ennek a földjét az rombolta le, nincs királyunk mer' széthúzunk, xy szereplő meghal, sajnáljuk 2 percig majd tovahaldunk (okéoké sok-sok randa, gonosz ork volt a nyomukba). Megkapjuk a tipikus szereplőket, a bátor, hős katonát, a szerencsétlen gyűrűhordozót, a hideg tekintetű, hallgatag villámgyorsrádnézekmeghalsz tünde íjászt ésatöbbi. Egyszerűen nem tudok azonosulni velük, nem tudom átérezni a motivációjukat. Ellenben amit igencsak becsülök a filmekben, az a gondosság, a figyelem, amit a részletekre fordítottak. Itt a láncing tényleg szőtt láncing, a kardok kovácsolt kardok (a színészek részére külön könnyített darabok), a ruhák, a környezet, az épületek eszméletlen kidolgozottra sikeredtek, egyszóval oda lett rakva a legutolsó porszem is (a gyönyörűen fényképezett képekről nem is beszélve). Azt hiszem az én ízlésemnek túl klisés a történet, a jó legyőzi a gonoszt, a fény eloszlatja a sötétséget. Igen, tudom, hogy a történet során ez áldozatokkal jár, mégsem tudom ezeket átérezni. Kis, instant szeletet kapunk mindenkiből, rohanunk egyik helyszínről a másikra, egyik csatából a másikba, néha meghallgatjuk a másik kétségeit, félelmeit, megveregetjük a vállát és tovább megyünk.

Ismeretlen_87470 2010.04.08. 12:47:58

22. Sőt, valójában 6 könyv, a három kötetes kiadások is 2-2 részre vannak osztva, de láttam már 6 kötetes kiadást is. Én 2000 előtt már nagy Peter Jackson-rajongó voltam, minden filmjét láttam, amikor hallottam, hogy filmet forgat A gyűrűk urából. Sohasem voltam fantasy-rajongó, de ha PJ adaptálni akarja, akkor nem lehet rossz, gondoltam. Aztán egyszer megláttam egy könyvesboltban, megvettem, és egyből belevágtam. Az első kötet nyögvenyelősen indult, aztán ahogy beindult a kaland, úgy szippantot magába Tolkien világa. Minden kötet elolvasása fele annyi napot vett igénybe, mint az előző. A Végzet hegyén játszódó részt újból és újból elolvastam, nem tudtam betelni vele. Ez még több, mint egy évvel a bemutató előtt volt, amit onnantól kezdve egyre izgatottabban vártam. Minden nap olvastam a theonering.net beszámolóit, bejegyzéseit, nézegettem a képeket, az előzeteseket, egymás után többször is. Úgy emlékszem az első két részt a Duna Plaza éjféli vetítésén láttam, a harmadikat pedig az ominózus bécsi kirándulás alkalmával. Az a kis mozi - ami kifejezetten eredeti nyelvű filmek bemutatására specializálódott - nem volt nagy szám, mégis úgy jöttünk ki, hogy életünk filmélményét éltük át. Nem voltunk benne biztosak, hogy lesz még hasonlóban részünk...

Csilla 2010.04.08. 12:56:58

Nosferatue: pontosan ez a bajom a filmmel! (Igazából minden filmmel, ami valami megfilmesíthetetlent próbál megfilmesíteni). Ha a filmet látod először, "csak" egy nagyon jól megcsinált fantasy-kalandfilmet látsz, amit valószínűleg kívülállóként fogsz nézni. Lehet, hogy tetszeni fog, de akkor is kívülálló maradsz. De ha anno a regénnyel kezdted volna, akkor át tudnád élni a motivációkat, minden egyes szereplőét - mert akkor éreznéd és értenéd ennek a világnak az egész múltját, történelmét, a szereplők sokszor több ezer éves hátterét. :-) Mindenkinek azt javaslom, hogy ha még nem ismeri, kezdje a könyvvel/könyvekkel, aztán ha tetszett, nézze meg a könyvillusztrációt, vagyis a filmet. ;-)

Ismeretlen_104405 2010.04.08. 13:25:56

Csilla (off csincsilla a Zindexről?): vagy éppenséggel azért jobb a filmmel kezdeni, mert az ember nem bosszankodik az átírásokon, jobb esetben élvezi azt, amit elé tesznek, majd elolvassa a könyvet, és ha még mindig érdekli, akkor új információkkal gazdagabban ismét megnézi a filmet. Én nagyon szeretem így egymásra építeni a rétegeket. Bár a LOTR-nál pont nem ezt csináltam... :)

Ismeretlen_104405 2010.04.08. 13:34:54

Ami a motivációkat illeti: imádok a háttéranyagokban turkálni, legyenek azok vaskos könyvek, vagy a készítők pár szavas megjegyzései a karakterekről, de egy filmnek önmagában is meg kellene állnia a lábán. A trilógiában szerintem aránylag jól felépítették a karaktereket (még ha változtattak is rajtuk), és minden cselekedetükre volt elfogadható magyarázat. Még Faramir átalakítása is érthető volt. A bővített verziókra különösen igaz ez.

Csilla 2010.04.08. 13:46:00

Nem én vagyok csincsilla, de tetszik az ötlet, a csincsilla nagyon aranyos kis állat! :-) Végül is igaz, ha mindkét réteg (regény és film, film és regény) jó és működik, akkor egymást támogatják és egymás hatását fel is erősíthetik. Az már az én személyes "bajom", hogy nekem a regény máig akkora élmény és olyan mélyen hatott, hogy a film már nem tudott hozzátenni semmit. Ettől függetlenül abszolúte elismerem, hogy a film a legjobb adaptációk egyike, le a kalappal Peter Jackson előtt, hogy bele mert vágni és ennyire jól meg is tudta csinálni.

Ismeretlen_104405 2010.04.08. 13:53:50

Akkor elnézést. :) Azért írtam, mert (ha jól emlékszem), a szóban forgó fórumozónak centire ugyanez a véleménye a filmekről. "nekem a regény máig akkora élmény és olyan mélyen hatott" Ez teljesen érthető és természetes. Kicsit más stílus és színvonal, de engem a Sógun minisorozattal lehet az őrületbe kergetni.

Csilla 2010.04.08. 14:25:11

Richard Chamberlein nyomán? Nem láttam ezt a minisorozatot, de ezek szerint kb. olyan lehet, mint a Hegylakó-sorozat Christopher Lambert és a Queen nélkül... Bocs, ez már offtopic! :-)

Csilla 2010.04.08. 14:28:02

Sziasztok, mentem, dolgoznom is kellene már valamit... :-)

jani-vankenobi 2010.04.08. 14:56:37

Örömmel olvastam a fenti sorokat és a kommenteket is, mind előjöttek a régi érzések mikor még általános kisiskolásként részese lettem a csodának ami máig nem ereszt. Én is leírom, hogyan is találkoztam a trilógiával: Mikor a Gyűrű Szövetségére mentem először moziba nem tudtam, hogy milyen film lesz( nem hallottam akkor még a könyvről és akkoriban a filmes világot sem követtem nyomon),aztán ahogy elkezdődött tudtam, hogy nem lesz mindennapi. Elvarázsolt Középfölde minden tája, szépsége, lakói. A film adott egy alap hangulatot amit még azóta sem tud más film megközelíteni. Ahogy vége lett az első résznek, moziból kijövet már tudtam, hogy kedvenceim közé fog tartozni a film. Egy jóbarátommal voltunk rajta és másnap utána jártunk az egész filmnek minden téren, és ekkor nagy öröm lett úrrá rajtunk mivel megtudtuk, hogy lesz még 2 része, ezután számoltuk vissza a napokat a következő részig. A Két Torony monumentális kürtvári csatajelenete, mélyen belénk ivódott, és ismét izgatottan vártuk az utolsó részt. A Király Visszatér megtekintése után, pedig már világos lett számomra, hogy ez a filmtrilógia az örök kedvencem lesz. Ahogy kijött dvd-n megvettem mindhárom részt, és örömmel vettem tudomásul, hogy lesz egy bővített kiadás is, és abból már a szobros változatok landoltak otthonomban. Időközben hatalmas gyűjteményt halmoztam fel, és örülök ha új taggal bővül a "család". Így ma beszerzem életem első Blu-ray lemezét ami nem is lehet más mint a Gyűrűk Ura egy része, mivel jelenleg egy részre futja, ezért megveszem azt ami legközelebb áll a szívemhez. Mindenki A Két Tornyot tartja a "leggyengébb" résznek, nekem mégis az a kedvencem. Nyitójelenete kedvenc filmes kezdésem, hegyvidékes nyitány Gandalf harca a Barlog ellen, máig tátott szájjal nézem. Szarumán az egyik nagy kedven karakterem és ebben a filmben kap a legnagyobb teret. Uruk sereg bemutatása, háborús gépezeten való végigpásztázás, közben a jelenetsor alatt megy Szarumán beszéde, csodálatos. Entek háborúba mennek rész, és a kürtvári csata a végén tökéletes. Így a végére megemlíteném a könyvet is. Vannak akik szerint könyvből nem lehet jó filmet csinálni, erre szerintem a Gyűrűk Ura a legjobb ellenpélda. PJ-ék úgy írták át, hogy élvezhető és időtartamban is a tömeg még végig bírja ülni, bár bevallom én akár 6 órán át is néznék egy részt. Szerintem a film és a könyv külön kezelendő maguk műfajában mesterművek. Már csak egy aggályom van, hogy a lassan készülő Hobbit az felérjen a Gyűrűk Ura szintjére, mert bizony nagyon magasan a mérce, ha sikerül akkor letörölhetetlen mosollyal jövök majd ki a moziból. :)

Action 2010.04.08. 19:21:17

19: Én úgy érzem, hogy PJ a GYU-filmekkel megalkotta élete főművét. Ez nyomasztóan hathat az emberre, valószínűleg ezért se jött össze a King Kong (meg sztem a Komfortos mennyország se nagy szám). Egyébként a GYU kiváló adaptáció. A változtatások/kihagyások nem zavaróak, a mű lényege megmaradt. A Két Toronyból meg szvsz nehéz ennél jobbat kihozni, hibái ellenére az is szerethető. Sztem kultkönyvekhez csak így szabad nyúlni, sok munkával és szeretettel. Ha valaki pl. a Korbácsból akar filmet készíteni, csak ilyen hozzáállással tegye.

Ismeretlen_38951 2010.04.09. 09:09:15

Randall megmondta a frankót!

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók