nem tudom, mit gondoljak guy ritchie legújabb filmjéről. tulajdonképpen semmi újat nem hoz, de legalább azt a régit egészen jól. ugyanazok – egyébként többnyire jól eltalált - a karakterek, ugyanaz a dramaturgia, ugyanolyan vágások. olyan nagy hibái nincsenek, de nem egy sokszor újranézős film. ki kell emelnem tom wilkinsont, aki hihetetlenül ripacs és idegesítő. gerard butler határozottan cool.
a másik gondom a film rapszodikus voltából ered, ami annyit tesz, hogy miközben néztem vagy kurvára röhögtem (pl. kergetőzős jelenet, sebmutogatás) vagy komoly erőfeszítések árán bírtam csak figyelni. a komédiázás erősebb oldala a filmnek, mint a sztori. kicsit keserű szájízt hagy ez a csapongó minőség.
egyre biztosabb vagyok benne, hogy guy ritchie olyan, mint a legjobb karakterszínészek. egy zsánerben érzi jól magát, de abban nagyon. nem baj, ha szeretem a karakterszínészeket, akkor a karakterrendezőket is kedvelnem kell. soha rosszabb újévkezdést!