Végre egy folytatás a mozikban! A remakek és a képregényadaptációk mellett Hollywood nagy ritkán helyet szorít a továbbgondolt történeteknek, amiket természetesen az eredeti alkotást szem előtt tartva készítenek el. A helyzet akkor a legjobb, ha még a színészekkel sem kell bajlódni, ugyanis ez a hálás feladat a számítógépek mögött ülő "varázslók" feladata. A kötelező Pixar-os kitérő helyett inkább nézzünk szét a DreamWorks háza táján.

A Madagascar első része jó animációs filmhez hűen a lehető legszélesebb közönséget szólította meg (0-100 éves korig) és a Jégkorszak Scrat-jével vetekedő mellékszereplőkkel ajándékozta meg a nézőket, a felejthetetlen pingvinkommandó még Wallace & Gromit egészestés kalandja előtt is tiszteletét tette. Kowalskiék a folytatásban sajnos ismét csak mellékszereplőként vannak jelen, de a cselekmény alakulásából jócskán kiveszik részüket.

Történetünk kezdetén ugyanis az újdonsült pingvinkapitány és lelkes cimborái kényszerleszállást hajtanak végre Afrika kellős közepén. Az enyhén leamortizált repülőgép újbóli hadrendbe állításáig magukra hagyjuk a pingvineket és elmerülhetünk főhőseink afrikai kalandjaiban, oroszlánostul, zebrástul, zsiráfostul és vízilovastul. Nem létezik animácios film más alkotásokra történő utalások nélkül, ezúttal az egeres cég legjobb rajzfilmje kerül megidézésre, Simba háromdimenziós változata azonban a kiszáradt könnycsatornák helyett inkább a humort helyezi előtérbe. Hans Zimmer és will.i.am duója garantálja a minőségi muzsikát, zenei fronton a Dreamworks legújabb alkotásának kevés ellenfele akad.

A világbajnok dalbetétek és a kellemes poénok mellett a mondanivaló sem sikkad el, ezzel a teljesítménnyel pedig az idén bemutatott animációs filmek közül elfoglalhatja a képzeletbeli dobogó legalsó fokát Wall-E és a Kung Fu Panda után. A Madagascar: Escape 2 Africa folytatásként és önálló alkotásként is megállja a helyét, ha tetszett az első rész, akkor irány a mozi, úgyis riszálni fogod.