a szöszi örök. internet ide, tévé oda, bulvárlapok meg amoda, naiv szőkékből még manapság is dunát lehet rekeszteni: nincs is olyan férfi a földkerekségen, aki ne ismert volna legalább egy olyan csajszit, akinek szépségén és hiszékenységén túl nincs más fegyvere. hisz az utóbbi az, amivel könnyedén le lehet ütni egy férfit a talpáról. igérhetsz neki fűt, fát, ahogy szoktad, ezúttal azonban hangyányit sem kell törődnöd azzal, hogy szavaid mögött legyen bármi. ez pedig maga a megtestesült tévéfotel.
szöszi pedig bevesz mindent: őzikés poént, banális tenyérjóslást és bazári gyűrűt, így aztán egyik szerelemtől a másikig rohan egy lelki roadmovie hőseként, s persze mindig pofára esik. tulajdonképpen üres ez a film, mint főhősének buksija: nézői kultuszt minden bizonnyal a szöszi bevillantott idomaival és az amerikai pitét idéző, de annál sokkal ismerősebb helyzetkomikumával vívott ki magának. forman ennél csak jobb lett. 
Az oldalon található tartalmak kizárólag
