mikor épp nem szögegyenes állathorrorokat szövegez, john sayles olyan kitűnő szociódrámákat alkot, mint a passion fish, a limbo, vagy a lone star, amely ide-oda csúszkál 40 évet az 1996-os jelen és az ötvenes évek között, mégis színtiszta westernnek tűnik ünnepelt hősökkel, sokat látott kocsmárossal és egy nyughatatlan seriffel, aki a város szellemét kívánja megőrizni a felejtéstől. igen ám, de sayles filmjében ez a szellem feltámad, egészen új és baljós oldalát mutatja, mintha csak egy king-iromány kísértetvárosának mélyen örzött titka tárulna fel. rémségek helyett azonban olyan indítékok és érzelmek bugyognak elő a texas és mexikó határán fekvő városka szikkadt földjéből, melyek alapjaiban kezdik ki a westernek fekete-fehér hősmítoszát. és mindezt olyan színészek (chris cooper, kris kristofferson, et al.) tolmácsolják, akik lóra születtek. no, ez aztán az ajándék. (trailer)
szókátrány: lone star (1996)
2007. október 03. 23:11:17
Kategória: Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr194534764
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.