kiállítás. van gogh budapesten (2007. április 1-jéig meghosszabbítva). a múlt hétig úgy tűnt, hogy lemaradok róla, de ha már csak az én kedvemért meghosszabbították, muszáj volt meglesni, hogy van gogh rövidke, de annál termékenyebb életművéből mit sikerült kölcsönkérni amszerdamtól és más kissebb gyűjteményektől. nem tápláltam túl nagy elvárásokat, így csalódnom se nagyon kellett: kb. félszáz kép és még egyszer annyi rézkarc, fametszet és litográfia várt, plusz apró kis ízelítő azoktól a művészektől (delacroix, rembrant, millet, stb.) és stílusokból (japán fametszetek), melyek nagy hatással voltak van gogh munkásságára.

a kiállított képeket nem minősítem: hogy nekem melyek tetszettek, az teljesen szubjektív, de szívesebben láttam volna többet életművének végéről (amikor már rendesen elborult az agya), mint a kezdeti szárnypróbálgatásokból. maga a kiállítás minősége viszont felemás: iszonyú zavaró félhomály van odabenn, fél óra után már jojóztak a szemeim... tudom, hogy a gyenge fénnyel a képeket kívánták megóvni, de mindennek van határa. és ha esetleg kilátogatsz, akkor azt tanácsolom, vastagon öltözz a kabátod alá is, ugyanis elképesztően hideg van odabenn. mindenki félelme, a tömeg nem annyira vészes: szombat délután mentünk ki, sokan voltak ugyan, de a sor gyorsan halad, jegyvásárlásnál pedig egyáltalán nem kellett sorba állnunk.