torremolinos 73 (2003). all-europian feeling. nem elég, hogy egy almodovari stílusban pörgő, benignit idéző vehemenciával előadott, funes módra grimaszoló szexkomédiában az utazó ügynökösködésről családi pornóra átnyergelő főhős első szárnypróbálgatásai a bőrnadrágos filmek esztétikáját idézi meg, hogy aztán a későbbiekben felbátorodó direktor vízióinak engedve bergman átszellemült nihilje verjen tanyát a dugimuri közepén, de cimborámmal még legalább fél tucat európai rendező kézlenyomatát véltük felfedezni (wenders, trier, kaurismaki, lynch... aki akár európai is lehetne :), miközben röhögtünk és sírtunk - persze, a nevetéstől. komám, így is lehet nem országspecifikus filmet forgatni. 
Az oldalon található tartalmak kizárólag
