Westend. Péntek este 8 óra. Mindjárt kezdetét veszi az Éjszakai hajsza című Liam Neeson-film, amelyben nagyon sok embert lőnek fejbe, szúrnak le, vernek agyon. És közben a szájukra sem vigyáznak. Teljesen jogos a 16-os karika. 

De minek?

A mellettem lévő sorban jómódú família, amely magával hozott egy négyéves forma gyereket (ő csendben, gondolom, némileg sokkos állapotban nézte végig a történéseket), valamint egy maximum másfél éves csecsemőt, aki végigzajongta a filmet, amely amúgy sem volt túl jó, de így még annyira sem tudott lekötni, mivel máson járt a fejem.

Szólhattam volna nekik, hogy talán fáradjanak ki a gyerekkel, mert zavarják az előadást, meg amúgy sem egy ilyen filmen van egy ekkora gyerek helye (de talán még a Bogyó és Babócához is kissé késő lett volna az este 8-tól 10-ig tartó sáv), de egyrészt lehet, hogy kellemetlen atrocitásoknak tettem volna ki magam, másrészt tényleg az én dolgom lett volna felhívni a figyelmüket arra, hogy mégis, mit művelnek?

Mondhatnád, hogy a moziüzemeltető dolga lenne figyelmeztetni a nézőközönséget az előttük álló élményre, de nem, mert egyrészt nem kötelezi rá semmi, másrészt nem is áll érdekében eltanácsolni bárkit is egy adott film látogatásától. Tiszta sor. Meg aztán aki a jegyet eladta, talán nem tudta, kinek adta el (valószínűleg nem állt be az egész család a sorba), aki meg a bejáratnál érvényesítette, nos, ő már nem mondhatja azt, hogy "bocsánat, de nem kéne". 

És itt van a hiba. Nem az üzemeltetőnél, hanem a törvényben. Abban a törvényben, ami szigorúbbnál szigorúbb szabályokat vet ki a forgalmazókra, filmszínházakra, meg még a filmekkel foglalkozó sajtóra is (bizony, bizonyos szinten ránk is), aztán ahol a legfontosabb lenne azok betartatása, ha már ennyit szívatják a szolgáltatót miatta, nos, ott kifullad az egész. Mert a korhatár a felhasználó felé csupán ajánlás jellegű.

Így aztán a nagycsalád simán beülhet, és nézheti kisgyerekestül, csecsemőstül, ahogy öt percenként kiloccsantják valakinek az agyát és közben kurvanyáznak serényen. Ez persze őket minősíti leginkább, mert ahogy elnéztem őket kifelé menet, nem úgy festettek, mint akinek nem telik bébiszitterre. De ha ők nem tudják vagy nem akarják tudni, mekkora kárt okoznak utódaik fejében, akkor talán valaki más szólhatna nekik.

Nem, mert ez a film csak "nem ajánlott", nem tilos.

Ugyanakkor ott van az érem másik oldala is: ha a korhatár betartása kötelező jellegű lenne a nézőre, az egyrészt rendesen kinyírná a mozik forgalmát (mert hát a tiltott gyümölcs: minél magasabb a szám, annál több tizenévest érdekel a téma), másrészt nehogy már egy teljesen következetlenül és követhetetlenül működő bizottság döntse el, hogy mit nézhet a nép. Ne ők mondják azt, hogy a Rontó Ralph pont ugyanolyan durva, mint A lehetetlen, és mindkettőnél durvább a Men in Black III...