Megdöbbentő képsorokkal nyit a film. A 18 éves Joshua Cody egy vetélkedőt néz a tévében. Mellette a heverőn egy középkorú nő fekszik. Valószínűleg elnyomta az álom. De nem. Mikor megjelenik két mentős és megkérdi a fiút, mi történt, ő csak annyit mond, hogy "anyám túladagolta magát". Ügyetlenül feláll, odaengedi a mentősöket, de közben le sem veszi a szemét a tévéről - a tekintete üres. Az anyja halott. De a kárhozat nem rá, hanem a fiára vár...
Megdöbbentő képsorokkal nyit a film. A 18 éves Joshua Cody egy vetélkedőt néz a tévében. Mellette a heverőn egy középkorú nő fekszik. Valószínűleg elnyomta az álom. De nem. Mikor megjelenik két mentős és megkérdi a fiút, mi történt, ő csak annyit mond, hogy "anyám túladagolta magát". Ügyetlenül feláll, odaengedi a mentősöket, de közben le sem veszi a szemét a tévéről - a tekintete üres. Az anyja halott. De a kárhozat nem rá, hanem a fiára vár...
A pokol ott fortyog Ausztrália alatt, s e felől már nincs kétségem. A THE PROPOSITION és a VAN DIEMEN'S AND is erről tanúskodott - az előbbi a lélek, az utóbbi pedig a hús kannibáljait táncoltatta meg a tűzforró porondon, és ide a bökőt, hogy Max Rockatansky is paktumra lépett az ördöggel, mielőtt belefogott volna az egész apokalipszist átvészelő bosszúhadjáratába. És most itt van David Michod Melbourne-ben játszódó darabja, melyben a pokol szintet lép és magától értetődő természetességgel itatja át egy kisstílű bűnözőkből álló família tartópillérjeit, miközben körülöttük is felperzselődnek azok az értékek, eszmék és törvények, melyek esélyt nyújthatnak a megváltásra.
Az anya és otthon nélkül maradt Joshua rettegve lép be nagyanyja házába, hisz tudja, hogy a nyugalmát mindig megőrző, olcsó ruhákat és elnagyolt sminket viselő nő farkasokat nevel kertvárosi egyszintesében. Farkasokat, akik kívül keménynek mutatkoznak, de valójában rettegnek - részben azért, amit tettek (halvány utalás drogokra és vérre), részben azért, hogy a rendőrség már rájuk szállt emiatt. A rettegő farkasoknak pedig remeg a keze a ravaszon, mégsem ők húzzák meg előbb, és ez a falkavezér, a csendes pszichopata Andrew szerint okot ad a megtorlásra. Bosszúhadjáratában pedig Joshuának is fontos szerepet szán.
A legtöbb gengszterfilm ilyenkor a jól legyalult utat követve kreatív kivégzésekre, látványos lövöldözésekre és egyéb popcorn-fogyasztó közhelyekre helyezné a hangsúlyt, ám ez az ausztrál film szinte végig csak a családra fókuszál: a rendőri szervek homályosak, még a Guy Pearce alakította jó zsaru is csak egy eszköz a cselekmény előremozdításában - David Michodot sokkal jobban érdekli az, hogy emészti fel a famíliát a bizonytalanság, a félelem és a düh, hogy jutnak el arra a szintre, ahová még a legsötétebb lelkűek sem merészkednek, és hogy mennek még egy kicsit messzebbre... És nem lehet őket sem gyűlölni, sem megvetni, félni tőlük annál inkább.
Manapság egyre több filmben látni ultrabrutális gengsztereket, főleg brithonban rendeznek ámokfutást a sötétlelkűek a THE RISE OF THE FOOTSOLDIER-től a HARRY BROWN-ig, de ezek a vérlények csak rajzfilmfigurák - 18-as karikával, az nem vitás, de papírból hajtogatott gyilkosok. Az ANIMAL KINGDOM, a Vadak Birodalma ezzel szemben olyan figurákat mozgat, akiknek van lelkük - mocskos, kátrányba mártott és menthetetlen, de létező, megfogható, átérezhető. Nem az elképesztő atmoszféra, nem is a kiszámíthatatlan cselekmény, nem is metszően éles színészi játék miatt, hanem eme kézzelfogható valóságnak köszönhetően lesz ez a film olyan rémületesen jó, hogy az szinte fáj. 
Az oldalon található tartalmak kizárólag
