Emlékeztek még a HIGHLANDER 2-re? Emlékeztek arra, hogy viszonyult az első filmhez? Hogy hugyozta le, hogy köpte le, hogy nyelte le és öklendezte ki az elődöt? Hogy alázta meg azokat, akik rajongónak vallották magukat? A [REC]2 pontosan ugyanezt művelte.
Emlékeztek még a HIGHLANDER 2-re? Emlékeztek arra, hogy viszonyult az első filmhez? Hogy hugyozta le, hogy köpte le, hogy nyelte le és öklendezte ki az elődöt? Hogy alázta meg azokat, akik rajongónak vallották magukat? A [REC]2 pontosan ugyanezt művelte.
Adott egy nem túl eredeti, de remekül összerakott film, amely hasonszőrű társai - a kézi kamerával rögzített tényfeltáró dokumentumok valós ízű parájával apelláló horrorok - közül talán a legmegfontoltabb, hisz a kameramannak és a riporternek egyszerűen tennie kell a dolgát, hogy aztán később már az életük múljon azon, amit a kamera lencséjén keresztül láthatnak. A [REC] olyan kiemelkedő sikert aratott, hogy még egy amerikai remake-et is megért... de itt meg kellett volna állniuk.
Állítólag már a folytatás újrája is tervbe van véve, s csak remélni tudom, hogy ez a film nem követi el a következő hibákat:
- ha már közvetlen folytatást gyártasz a filmednek, amely azonnal visszakalauzolja a nézőket az eredeti helyszínekre, akkor próbálj meg következetes lenni: azok az ajtók, melyek legutóbb nyitva voltak, legyenek ezúttal is nyitva; azok pedig, melyek zárva voltak, legyenek zárva - és most nem csak egyszerű nyílászárókra gondolok;
- ami nincs eltörve, azt nem kell földhöz baszni: ne csinálj az agyatlan zombikból beszélő démonokat, és főleg ne több síkon mozgó szellemeket a maguk titkos átjáróival (mert ez aztán gyorsan felveti azt a kérdést, hogy mit szarakodunk egy elzárt helyen, amikor kedvünkre varázsolhatunk magunknak ajtókat ide meg oda);
- a sokkeffektusok ne merüljenek ki abban, hogy az ácsorgásból hirtelen futóbolonddá váló zombik démonok kivétel nélkül arra törekednek, hogy izomból belerohanjanak a kamerába;
- ha nincs annyi mondanivalód, hogy az kitartson a vége főcímig, akkor még véletlenül se henteld fel több szálra a narratívát, mert nem csak te fogod úgy érezni, hogy félúton kifulladtál;
- ne erőltesd rá az első részben olyan jól megbástyázott "kamerával dokumentált események" megközelítést a második film valamennyi szálára, mert csúnyán aláásod a találmányod hitelét;
- végül, de nem utolsósorban, még véletlenül se hozz vissza korábban halottnak elkönyvelt szereplőket, mert azzal pillanatok alatt a hatásvadász tévésorozatok gagyi limbójába merülsz.
Habár te már ott elbasztad, amikor az első zombid kinyitotta a száját.