Szó se róla, rendesen megfáradt már ez a recept, mióta Guy Ritchie először felküldte a vászonra nagydumás, elvhű és pitiáner gaztevőit, de hálát adok az égnek, hogy celebrity-toldalékból és émelyítő szőrös-büdös köldöknézegetésből (ez volna a Revolver) visszatért oda, ahol a legjobban érzi magát - a nézőivel egyetemben.
Erősen kétlem, hogy a RocknRolla is olyan gyakori vendége lesz a kocsmai dumapartiknak, mint a Lock, Stock... vagy a Snatch., kohéziós téren is betegeskedik (a befejezés olyan, mitnha kihagytak volna egy tekercset...), s maradandó karakterekből is hiányt szenved, de ha él, akkor nagyon él. A Lethal Weapon 3 sebmutogatós jelenetének sajátos értelmezése világbajnok. Gerald Butler bármelyik táncjelenete úgy szintén. Mark Stong és Toby Kebbell büntet. S jó, milyen jó azt látni, hogy Ritchie ugyan decens audiovizuális maltert kevert a sztorinak, de nem hagyta, hogy az a film fejére nőjön.
Londoni gengszterkarikaturákon pedig nem lehet eleget röhögni.