azt mondják, ben affleck jobb rendező, mint színész. ez így van. de hogy jó rendező lenne? hááát. tudom én, hogy a család fontos, talán az egyedüli érték, amit amerikában még úgy ahogy megőriztek, de legközelebbi filmjének főszerepét inkább egy olyan színészre kellene bízni, akinek hitele van. aki puszta jelenlétével el tudja hitetni a nézővel azt, amit affleck filmje dramaturgiát és érdeklődést feláldozva, hosszú, idétlen jelenetek sorában sulykol: hogy ez a fiatal srác sokkal keményebb, mint aminek látszik. akár szólhatott volna országos cimborájának, akivel az oscart magasra emelték, mert casey affleck képtelen súlyt kölcsönözni figurájának.
keménykedik a kocsmában, keménykedik a drogtanyán, osztja az észt a zsaruknak, s mindez úgy hat - mr. szavaival élve -, mintha egy főiskolás színi társulat próbálkozásait látnád. ez pedig elég csúnya érzés, miközben olyan színészlegendák is feltűnnek a vásznon, mint morgan freeman és ed harris (sajna, mindkettőt lejátssza a frizurájuk), s maga a sztori, ha minden amatőr macsóskodást, szájbarágott szociorizsát lefejtesz róla, nem is olyan rossz... (trailer)