újabb hollywoodi tökönlövésként könyvelhető el az a tény, hogy az álomgyár legjobban fizetett színésze hivatalosan is chris tucker, aki ott van majd' minden  "legidegesítőbb színészek" listán, s tulajdonképpen szart se csinált a 2001-es rush hour 2 óta. nekem nem volt hiányérzetem az elmúlt években.

nem úgy a new line-nak, amely jó mélyen a zsebébe nyúlt és kiperkált 35 millió dollárt a gülü szemű feka szopránhuszárnak. és mindezért cserébe mit művel tucker a vásznon? jóformán semmit. bambul, fáradt szóvicceket ereget és fejben számolja a nullákat. ezt vehetnéd akár jó hírnek is, hisz kevesebbet majomkodik, mint az előző részekben, de el kell, hogy szomorítsalak: így is bőven kiveri a biztosítékot.

azonban a legnagyobb vesztes nem ő, nem is az a néző, aki jegyet vált erre a filmre, hanem jackie chan, aki szemlátomást megöregedett: vetített háttér előtt dolgozik, műteremben parolázik, kaszkadőr helyettesíti, s csak rövid snittek erejéig villog. tudom: ki vagyok én, hogy megmondjam neki, mikor kell abbahagyni, mikor hazájában még mindig imádják (habár kína kimarad a rush hour 3-ból), de jobb lenne, ha más szerepkört keresne magának. felőlem akár hangosabban is énekelhet, azt könnyebb megkerülni. :)

gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a rush hour 3 buta film: az előző részek sem a kifinomult humorukról voltak híresek, de a nációkat jellemző klisék és ezek ütköztetése sokkal jobban csúszott (nem is csoda, hogy a beach boysszal való dobálózás egész szériás poénná vált). a harmadik részben már a sötét arrogancia diktál, amely közeli rokonságban áll a rasszizmussal, hiába is hangoztatják úton-útfélen, mennyire jó fejek a kínaiak és az amerikaiak, és végsősoron a gusztustalan csigazabálók is.

a poénok igazán magasröptűek: az egyik jelenetben a homofób tucker buzi stylistnek adja ki magát, egy másikban egy apáca nyomat menő feka riszát, míg egy haramadikban a lehető legősibb szóviccet veszik elő, amelyben az egyik tagot "ki"-nek hívják, a másikat meg "mi"-nek. tényleg vártam, hogy valaki elsüssön egy taszilós poént.

nem gondoltam volna, hogy valaha leírom a következő mondatot: a filmben polanski a legjobb. kár, hogy mindössze két jelenete van, de azok legalább nem tűnnek akkora blamázsnak, mint max von sydow jelenése, akiről (SPOILER!) süt, hogy ebben a filmben ronszilverezik. s ha már a film végét kapirgálom, vajh a "war, huh, what is it good for?" dallamira denszelő párosnak mikor juthatott eszébe, hogy tulajdonképpen a megmentendő kínai kiscsajt ott hagyták az eiffel-toronyban a rosszfiúk között? (trailer)