borat: cultural learnings of america for make benefit glorious nation of kazakhstan (2006). azt hiszem, valahol fenn északon a hegyek között él egy nép, melyet nem ér támadás* e filmben, amely olyan bűnösen szórakoztató, hogy a tisztesség azt kívánja, hogy mindenkit figyelmeztessek: darth sidious smafu, borat egy szemvillanás alatt ránt át a sötét oldalra, és a kíméletlen poénokon addig fogsz röhögni, amg le nem szakad a veséd. persze, ha tisztességes szórakoztatásra vágysz, akkor menj csak tovább, nincs itt semmi látnivaló: ülj be inkább egy steve martin-filmre.  ellenben ha érdekel, milyen groteszkül banális a világ, amelyben évezredek óta olyan nevetségesen primitív okokból torzsalkodnak egymással az emberek, mint a másság, akkor a borat a te filmed.

sacha baron cohen (ali g) ugyanis nem kímél senkit és semmit, mindenkit oszt, aki csak osztható: legyen az szemita, vagy antiszemita, fekete vagy fehér, keleti vagy nyugati, kulturált vagy retardált, férfi vagy nő, de inkább az utóbbi. :) s miközben messzebb megy, mint amerre a szem ellát, valami szédületes módon képes fenntartani az egyensúlyt az oldalak alázásában, mivel a film csupán azt fogja felháborítani, aki amúgy is botrányra éhezik. hisz ki tudja komolyan venni a misztikus szörnyként ábrázolt izraelitákat, akik tojásokat raknak és embereket esznek (valószínűleg), mikor maga cohen is zsidó?

de az ali g indahouse-zal szemben - amely a földönkívüli ZAZ-világban játszódik - a borat nagyon is földön jár. a koncepció nem újkeletű, maga az ali g show is arra épül, hogy gangsta rap hőse valóságos szituációkba, létező emberek közé keveredik, s a reális/szürreális találkozásából megpróbálja kihozni a maximumot. a borat is így működik: tény, hogy számos megrendezett jelenet van a filmben, de azok működnek a legjobban, melyekben a delikvens nem tudja, hogy ez az arc nem igazi. pl. borat az autókereskedésben arról kérdezi az ügynököt, hogy mennyivel kell mennie a hummerrel, hogy az elütött cigány meghaljon, de a kocsinak ne legyen baja; a kereskedő rezignáltan rávágja, hogy kb. 60-nal.

s ez még a finomabb jelenetek közé tartozik: miközben borat karaktere maga a megtestesült homofóbia, elég gyakran keveredik meleg helyzetekbe. a film egyik legdurvább jelenetében hosszú percekig birkózik meztelenül a producerével, s e szcénához képest a women in love hírhedt csupasz férfibunyója olyan, mintha walt disney rajzolta volna.

felejthetetlen. de nem minden jelenet működik, és akadnak ismerős szituációk is: olyanok, melyek egy másik alázós áldokumentum-szériából, a curb your enthusiasm-ból lehetnek ismerősek (pl. a váratlan és a társaságból messze kilógó vacsoravendég esete), nem utolsósorban azért, mert a borat fölött bábáskodó larry charles ott sertepertél larry david sorozatának kreatív csapatában is. de ő legalább végig kitartott a produkció mellett, nem úgy, mint todd phillips, az eredeti direktor, aki akkor állt fel végleg a rendezői székből, mikor borat egy rodeó bajnokságon bejelentette, hogy bushnak szerinte meg kéne inni valamennyi iraki férfi, nő és gyerek vérét... (trailer)