aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: pi élete [life of pi] (2012) Németh Barna
2012. december 10. 08:38:42

Kategória: film 8 komment

Már néhány éve annak, hogy először a kezembe került Yann Mertel regénye, amely egy hajótörött fiúról szól, aki több mint kétszáz napig hányódott a tengeren egy tigrissel összezárva. Ez már bőven azután volt, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítottam volna a közhelyesnél is ócskább "igaz történet alapján" és a "New York Times bestseller" reklámfogásoknak, amikkel még manapság is sikk elcsúfítani egy könyv borítóját - de a Pi élete más volt. Már az első húsz-harminc oldalán annyi kép, érzés és hangulat kavargott, hogy képtelen voltam eldönteni, hogy ebből most valami iszonyatos katyvasz lesz vagy egy csoda.

lifeofpi05.jpg

De ennél a két szélsőségnél jóval érdekesebb végeredmény született: a Pi élete egy fantasztikus mesélői bravúr (aki nem olvassa el a könyvet, annak ez a film utolsó két jelenetéből ki fog derülni), egy lélekemelő utazás és egy szép történet egy kötetben, amire nem véletlenül akasztották rá a szintén elcsépelt megfilmesíthetetlen jelzőt. Hogy miért? Csapongó, anekdotázós stílusa ide, statikus nyitánya oda, a regény tele van olyan gondolatokkal, melyeket nem lehet képekben kifejezni. A csillagok szerencsés állásának köszönhetően viszont a könyv találkozott a megfelelő forgatókönyvíróval, kinek adaptációja találkozott a megfelelő rendezővel, és a végeredmény egy olyan kristálytiszta film lett, mint amilyen a Piscine Molitor vize.

Ez az a párizsi uszoda, amelyről filmünk főhőse a nevét kapta egy úszóbajnok nagybácsi után, de nem ez volt az egyetlen különös dolog a kis Piscine Molitor életében. A hindunak született fiú egy gyerekcsíny végrehajtása közepette megismerkedik egy másik istennel, aki a saját fiát áldozta fel azért, hogy az emberek bűnbocsánatot nyerjenek. De ezzel még nincs vége, hiszen később egy mecsetben újabb isten keresztezi Pi életét, aki ekkor már kénytelen három vallással azonosulni. Ez már önmagában is abszurd, de Pinek akkor kell igazán szembenézni isteneivel, mikor egy hajókatasztrófát követően egyedül marad az óceán közepén apja állatkertjének egyetlen túlélőjével, Richard Parkerrel.

A film magvát ez a pokoli túra adja, ami egyúttal a megvilágosodást is meghozza a tizenéves Pi számára. Az önmagába, másokba, a természetbe és Istenbe vetett hite tétetik próbára, hogy helyére kerüljön mindaz, amit az életről gondol. Az persze jó kérdés, hogy mit keres mindez egy százmilliós hollywoodi filmben, de a válasz egyszerű: Ang Lee megtartotta a klasszikusnak nevezhető kalandfilmes vonalat (harc a túlélésért! harc az elemekkel! harc a bengáli tigrissel!), úgyhogy azok sem fognak agybajt kapni, akik a kukoricájuk mellé nem kérnek gondolatokat. Ugyanakkor Lee valami mással is megpróbálkozott, jelesül hogy vászonra ültessen láthatatlan dolgokat.

Ehhez egyrészt két idősíkot, és ezzel együtt két elbeszélőt használ. A film keretét az a beszélgetés adja, amelyben az idős Pi (Irrfan Khan) elmeséli "kalandját" Yann Martelnek (Rafe Spall), másrészt ott van maga a történet, melyen a fiatal Pi (Suraj Sharma, egy újabb kiváló Lee felfedezett) segít át bennünket. És amihez már a szavak sem elegendők, ott lép be a képbe a technika. Sok helyről lehetett már hallani, hogy az Avatar óta nem volt ilyen átütő a 3D-élmény, és az alkotók is többet ígértek, mint egy újabb látványosság. Tisztelettel jelentem, senki nem hazudott. Ami itt plusz dimenziót kapott, az maga a történet, illetve az, amiről a történet szól: az élet. Szinte megelevenedik az a végtelen, ami körülvesz minket - s teszi ezt most víz és égbolt formájában, egy szél kavarta hullámban, egy szétoszló felhőben vagy a film trükkmestereinek legnagyobb bravúrjában, egy állat tekintetében. Itt viszont fel kell hívnom a figyelmet egy szomorú tényre. Ez a film a mozitermen kívül már nem lesz ilyen szép kerek egész, úgyhogy aki nem akar kiszúrni magával, az ne várjon más megoldásra: itt most tényleg ő fog veszíteni.

Persze az sem utolsó szempont, hogy ezzel most üzenhetünk az álomgyárnak: nem csak rombolással, építkezéssel is lehet nyereséget termelni. Jó lenne, mert a folytatások és franchise-ok korában jólesik elmerülni egy ilyen meseszép, lélekemelő utazásban; és még jobban esik leírni, hogy az év egyik legjobb és legértékesebb filmje az amerikai stúdiórendszerből került ki.

poster_lifeofpi_hun.jpg

Címkék

kritika drama ang lee adventure life of pi 9csillagos 3d cinema

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr264956187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2012.12.10. 08:52:53

Saját hülyeségem miatt lemaradtam a sajtóról (annyira hozzászoktam már, hogy a nagy forgalmazók mindig ugyanott vetítenek :), ugyanakkor a könyv negyedénél tartva el nem tudom képzelni, hogy lehet egy ilyen szerkezetű írásból filmet csinálni, de gondolom, a kész mű inkább arra a részre összpontosít, ahol még nem tartok. Egyébként a szerkezete milyen: tele van flashbackekkel, vagy Ádámnál és Évánál kezdődik, mint a regény?

Bérgyilkos Bohóc 2012.12.10. 09:25:12

Hú de várom ezt a filmet! Bár még nem láttam, csak a könyvet olvastam, de az már a trailerekből is lejött, hogy ehhez a filmhez nagy vászon kell és aki megelégszik a letöltéssel az nagyon sokat veszít.
(Tudom, ne legyek telhetetlen, de azért egy IMAX verzió jó lett volna:)

K. Kálmán 2012.12.10. 09:28:15

Tetszett a kritika, szép írás! Annak meg külön örülök, hogy ezek szerint filmen is átjön a könyv mélyebb mondanivalója. Remélem, nálam is legalább ennyi csillagot ér majd a film.

Németh Barna 2012.12.10. 09:34:23

@Zalaba_Ferenc: Az egész egy nagy flashback, de az időrendben Ádámtól Mexikóig:)

Andrews 2012.12.10. 11:32:49

Én is várom a trailerben is látott hangulata miatt, habár lehet hogy csak januárban tudom majd megnézni. Bár félek a CGI-től néha műnek tűnt a tigris és egy két háttérszínezés (meg color-grading) is.

exilis 2012.12.21. 12:02:43

@Andrews: A wetá-nál a hobbiton dolgozó magyar srác is megnézte moziban, mert a tigris miatt WFX oscárra jelölték. Na ha ő azt mondta, hogy szerette volna lehúzni a CGI-t de nem tudja, akkor azzal a cgi-vel semmi gond nem lesz.

Lazók György · http://filmekapolcrol.blog.hu/ 2012.12.21. 12:37:05

Sajnálom Pi, nem győztél meg, de a tigris azért szép volt.

Zalaba_Ferenc · http://aeonflux.blog.hu 2012.12.21. 15:03:18

@Andrews: Amit ebben a filmben műveltek, az egy új mérföldkő az F/X történetében.

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása