aeon flux

ready for the action now, danger boy?

kritika: koszorúslányok [bridesmaids] (2011) Takács Máté
2011. június 09. 08:00:00

Kategória: film 14 komment

A lányok angyalok, ebben nem illik kételkedni, de Judd Apatow tudja, hogy az angyalok is esznek babot...vagy legalábbis hasonló hatással bíró brazil kaját.

Hogy miről is beszélek, annak inkább járjon mindenki maga utána a moziban, essék inkább szó a producer úr további tudományáról. Átütő sikere, A 40 éves szűz óta már egy tucat filmet finanszírozott, s ezek jelentős része a barátságról mesélt sajátos megközelítésben. Nos, a Koszorúslányok sem szól másról, az esküvő és az azt övező felhajtás csupán háttérrel szolgál ehhez, de hát mi is lehet -a filmek és sorozatok tanítása szerint- nagyobb trauma annál egy harmincas nőnek, mint mikor legjobb barátnőjét eljegyzik, ő meg ott áll pasi (meg pénz, meg minden más) nélkül. Ha ez nem lenne elég, még legjobb barátnői és koszorúslányi pozíciójáért is meg kell küzdenie.

E küzdőt pedig Kristen Wiig alakítja, aki teljesen rászolgált erre a főszerepre, s mindent meg is tett a siker érdekében. Botladozásai, viccesen kínos pillanatai és kapcsolatai tisztességes és kevésbé olyan férfiakkal idézik Bridget Jonest is, nagy kár, hogy nincs brit vonatkozás, mert így nincs túl sok esélye az Oscar-jelölésre. A nézők azonban hálásak neki az amerikai jegyeladások tanúsága szerint, s miért ne lennének azok: nemcsak a hölgyközönség rokonszenvezhet vele, hanem az erősebbik nem is, ha másért nem is, hát a filmmel magával összhangban álló szókimondóságáért és bevállalósságáért (a nyitójelenet egy igen kiadós ágyjelenetet tár elénk). A többiek is jó partnerek ebben: mindenkinek megvan a maga bája és baja, s az is kiderül, hogy van, aki egészen más, mint amilyennek kezdetben gondoltuk.

Egy szó mint száz, ezekre a szereplőkre és színészekre ugyanúgy, vagy tán még jobban lehet számítani, mint a korábbi, hasonló vígjátékokéira, s nagy szerencse, hogy ezúttal szoknyát viselnek: ez kellő frissességgel tölti meg az ismert formulát (aminek része a két órás játékidő is), de ezzel együtt nem szakad el az erős gyomrot kívánó momentumoktól sem. De tényleg, aki könnyen kidobja a taccsot, inkább válasszon mást. Aki viszont bírja a gyűrődést, annak sok jó, ámbár nem mindig újszerű poénban lesz része, meg egy ugyancsak semmi meglepetéssel nem szolgáló, de azért kellemes szerelmi történetben. Épp mint egy esküvőn.

Címkék

kritika comedy universal judd apatow rose byrne melissa mccarthy maya rudolph kristen wiig paul feig chris o dowd 7csillagos uip duna film

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr554539797

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_1068 2011.06.03. 12:03:02

El lehet ezt olvasni a film nemismeretében?

Ismeretlen_82723 2011.06.03. 12:39:38

El, kivéve ha még az alapsztorit sem akarod tudni.

frmn 2011.06.03. 13:43:31

Megvan a kötelező 2 és fél óra? :)

Ismeretlen_1068 2011.06.09. 08:02:00

Akkor ezt a hétvégén meg is nézzük (első évfordulónk alkalmából, khm).

Eszter 2011.06.09. 08:12:40

mi meg pont ma nézzük meg

Ismeretlen_115179 2011.06.09. 08:23:14

Apatow nálam ugyanaz a kategória mint Luc Besson. Amint meghallom a nevüket még a hideg is kiráz. Mindkettejük neve garancia az egyszer (talán)nézhető filmek megalkotására. 10 filmből kb 2 érdemes arra, hogy újra megnézzem őket. Luc Besson a Taken esetében azt hittem visszatér régi önmagához, de ezután jöttek a szokásos gagyi filmek. Szeretem a vígjátékokat, de Apatow vígjátékaira a majdnem vicces kifejezés a legjobb. Ennek a filmnek is adok egy esélyt és most remélem meg fog változni a véleményem.

Ismeretlen_1068 2011.06.09. 08:50:57

Én meg úgy vélem, hogy Judd Apatow (és a sleppje) a legjobb dolog, ami az elmúlt tizenvalahány évben a vígjátékkal történt. Pontozzuk a filmjeit (író/producer/rendező)! :) Celtic Pride 10/X The Cable Guy 10/8 Anchorman 10/10 (minden idők egyik legjobb vígjátéka) Kicking & Screaming 10/X The 40-Year-Old Virgin 10/8 Fun with Dick and Jane 10/6 Talladega Nights 10/8 Knocked Up 10/8 Superbad 10/6 Walk Hard 10/5 You don't Mess with the Zohan 10/1 Forgetting Sarah Marshall 10/7 Drillbit Taylor 10/X Step Brothers 10/8 Pineapple Express 10/7 Year One 10/3 Funny People 10/8 Get Him to the Greek 10/6 Remélem, nem hagytam ki semmit. A lényeg, hogy alig-alig csúszik be hiba, és ugyan még azokon a filmeken is észrevehető a keze lenyomata, melykben csak producerként vesz részt, de mindegyik sajátosan eredeti, hol hisztérikusan vicces, hol meghökkentően valószerű, tele szerethetően esetlen, hús-vér figurákkal. Kivéve Ron Burgundy-t, ő ugyanis egy fél-isten. :)

Ismeretlen_82723 2011.06.09. 08:52:41

6: Szerintem ez a film sem fog változtatni a véleményeden, hiszen ugyanolyan, mint az utóbbi idők hasonlói.

Ismeretlen_115179 2011.06.09. 11:33:43

A Forgetting Sarah Marshall előtt leborulok, mert azt a filmet imádom! A többinél még mindig tartom a véleményemet. :-)

Ismeretlen_1068 2011.06.09. 11:58:25

Ha a Funny People nem lenne olyan embertelenül hosszú, egyenesen mesterműnek tekinteném. De még így is Adam Sandler legjobb filmje (a Punch Drunk Love után).

Ismeretlen_74688 2011.06.09. 15:41:44

The Cable Guy 10/3 Anchorman 10/2 The 40-Year-Old Virgin 10/8 Knocked Up 10/9 Superbad 10/9 You don't Mess with the Zohan 10/1 Forgetting Sarah Marshall 10/5 Step Brothers 10/7 Pineapple Express 10/9 Year One 10/8 Get Him to the Greek 10/9 Csak végeznének már a mozink felújításával :)

Ismeretlen_1068 2011.06.12. 20:49:32

Valóban hosszabb volt a kelleténél. Az altesti humorról szóló rémületes pletykák szerintem túlzók: egészségesen mocskos volt a film, de nem ízléstelenül. Néhány jeleneten hisztérikusan röhögtünk, másokon a kínunkban. Kristen Wiig irtó szimpatikus nő, figurája is bájos volt, de már-már olyan szinten taszította magát a saját poklába, hogy a vége felé majdnem elveszítette a szimpátiámat, ráadásul a gondok java magától megoldódott, amiből nehéz levonni bárminemű tanulságot.

Ismeretlen_139112 2012.04.16. 05:14:22

Apatowban lesz a hiba, se a 40-year-old virgin, se a pineapple express, se ez nem bírt felmutatni nálam pár félmosolynál többet, viszont totál eluntam magam az első óra végére mind a háromnál. Wiig viszont teljesen jó volt a Paulban, amin nagyon jól szórakoztam. Itt se rajta múlott. Egyszerűen ezek a filmek nincsenek megcsinálva. Mindegyikről kiderül, hogy a felét improvizálták, nincs rendezés, nincs koncepció, nincs semmi, csak lerakják a színészeket a kamera elé és majd lesz valami. Teljesen szétválik a cselekmény meg a párbeszédek, és a gusztustalankodásra se kéne hogy szükség legyen. Aztán mondjuk úgy tűnik hogy ez még mindig elég sok embernek, kiadnak rá egy csomó pénzt meg minden. De nekem valahogy jobban tetszenek a klasszikus helyzet- és jellemkomikumra meg tévedésekre és személycserékre építő, átgondoltabb, feszesebb komédiák...

Ismeretlen_139112 2012.04.16. 05:16:18

Egyébként ha már Simon Pegg, a Hot Fuzzt is mostanában láttam és azon is sokkal jobban szórakoztam, annak ellenére hogy a teljes és totális abszurditásba fordulás kicsit hirtelen volt. De mégis működött, meg az egész film ott is szépen össze volt rakva.

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása