Britt Reid, az elkényeztetett milliárdos és Kato, a műszerész harcművész eleinte csak a hecc kedvéért kezd hősködni, aztán mikor magukra irányítják a törvény mindkét oldalának figyelmét, kicsit komolyabban kezdik venni az öntörvényeskedést.
Ahhoz képest, hogy a forrás mennyire közkedvelt, a végeredmény pedig alig nehezebb egy diétás négercsóknál, a Zöld Darázs bizony keményen megjárta a hadak útját, mire - nomen, est omen - zöld utat kapott.
Britt Reid, az elkényeztetett milliárdos és Kato, a műszerész harcművész eleinte csak a hecc kedvéért kezd hősködni, aztán mikor magukra irányítják a törvény mindkét oldalának figyelmét, kicsit komolyabban kezdik venni az öntörvényeskedést.
Ahhoz képest, hogy a forrás mennyire közkedvelt, a végeredmény pedig alig nehezebb egy diétás négercsóknál, a Zöld Darázs bizony keményen megjárta a hadak útját, mire - nomen, est omen - zöld utat kapott. Már a 90-es években, azaz még a nagy képregényfilm-hullám előtt felmerült egy új mozifilm ötlete George Clooney-val, akit aztán az akkori "next big thing"-nek tartott Greg Kinnear váltott. Sőt, a sors iróniájaként a rendezői széket egy tehetséges, de Hollywoodban még egyáltalán nem ismert kliprendezőnek, Michel Gondry-nak szánták, aki Kinnear, majd a helyére kiszemelt Mark Wahlberg lelécelését követően szintén távozott.
A projekt ezt követően a Universalnál landolt, melynek muftijai Jet Li-ben látták a tökéletes Katót, ő viszont akkoriban még többet nézett ki magából egyszerű sidekicknél, úgyhogy köszönte szépen, de inkább balra el. Később Kevin Smith és a Miramax flörtölt az anyaggal, de abból sem lett semmi. Végül aztán a Sonynál kötött ki a matéria, melynek élelmes producerei a Superbaddel virító Seth Rogen/Evan Goldberg párost bízták meg egy könnyed szkript összetákolásával. Egy darabig úgy volt, hogy Stephen Chow ölti magára Kato szerepét és még a filmet is ő rendezi, de aztán húzott egy "kreatív indifferenciák" lapot és beintett Rogenéknek, s ezzel vissza is került a megafon Michel Gondry-hoz, aki örömmel vette újra kezelésbe elhagyott gyermekét. Ó, és a forgatás előtt pár héttel a főgonosz szerepére szerződtetett Nicolas Cage-től is elbúcsúztak, mert a kedvenc színészünk vélte, a megformálandó ukrán maffiózónak jamaicai akcentust kölcsönöz.
Így megy ez Hollywoodban.
Néha nem is baj az, ha a nagy nevek eltolják a szekeret, és olyan filmesek vethetik rá magukat az adott matériára, akik szokatlan szerszámokkal munkálják meg az alapanyagot. A Rogen/Goldberg páros már a Pineapple Express esetében is sajátosan keverte a debil vicceket a 70-es (és 90-es) évek akciófilmjeinek nomenklatúrájával. Az improvizatív karosszék-humor ezúttal is alapvető, és szerencsére az elkényelmesedett, felelőtlen, de alapjában véve gyermekien ártatlan Britt Reid (a valamivel soványabb, de még mindig puhos Seth Rogen megformálásában) sem prezentál szuperhősökre jellemző testi-lelki átváltozást. Legalábbis nem olyan nagy mellényűt és közel sem olyan drámait, mint a Marvel-hősöknél szokás. Igazából ő csak a buli, a pörgés kedvéért ölti magára a hacukát, és így van ezzel a nála mérföldekkel tehetségesebb, de önmagában csak egy bátortalan geekként funkcionáló Kato (Jay Chou, japán tajvani popsztár) is.
A két figura között a kémia eleinte döcögősen alakulgat, végül aztán az infantilis és rendkívül szórakoztató "ki kinek a segédje" és "ki fogja megdugni Cameron Diazt" konfliktusoknak hála jó vaskos kapocs jön létre kettejük között.
Ennél nagyobb baj, hogy Michel Gondry máskor eltéveszthetetlenül sajátos jelenléte csupán szórványosan érhető tetten - például a Kato főszereplésével lezavart pofátlanul cirkuszi verekedések vagy Britt Reid sajátos detektívmunkájának vizuális kivetülései során. Ugyanakkor a film legváratlanabb erénye - még a Pineapple Express ismeretében is - az, hogy mennyire decensek az akciójelenetek. Néha már annyira, hogy az ember hajlandó elfelejteni, hogy tulajdonképpen egy vaskos humorú haverfilmet néz, melyben a főgonosz (Christoph Waltz, born to be bad) kapuzárási pánikkal küszködik, csak vörös sportautó helyett lila sportzakót ölt és hülye jelmondatokat gyárt. Mert így is mehet ez Hollywoodban.