Egy nő összeverve és feltehetően megerőszakolva vonszolja be magát a fürdőszobába. A WC-tartályból előhalász egy mobilt és egy pisztolyt, és miután a mobilon senkit sem ér el, akit szeretett volna, a saját fejéhez emeli a pisztolyt. Persze, ha tényleg elkövetné az öngyilkosságot, akkor a film mindössze négy perces lenne, és közel sem szórakozhatnának rajta annyit az akció és/vagy a gore filmek rajongói.
Az említett hölgyről elnevezett Everly tehát in media res kezd, és a háttérsztorit csak később, egy-egy kiadós golyózáport követően ismerteti a nézővel, azt is foszlányokban. Ezekben elmesélik, hogyan rabolták el Everly-t (Salma Hayek) otthonától és családjától, hogyan lett belőle egy, a jakuza által felügyelt épületben szex-rabszolga. Az előbb említett tömbházban játszódik a teljes film, illetve annak egy lakásában, meg néha a hozzá tartozó folyosón. A kezdő képsorokat követően a pecóban csak Everly és egy halálos sebet bekapott jakuza tag marad. Amint ez kiderül, a nő fejére azonnali vérdíjat tűz ki a fő ellenlábas, Taiko, és ebből egy hatalmas vér-, belsőség- és agyvelő-lavina indul el, amit természetesen a címszereplő hölgy generál. Az a hölgy, aki a film elején még egy géppisztolyt is alig bír egyenesen megtartani a kezében.
És ezt tartom a film egyik legnagyobb hibájának. Sajnálatos módon nem találja magát: az egyik snittben még parodisztikus, a követezőben már véresen komolyan, ráncolt homlokkal zúdítja rá magát a nézőre. Hangvételében csapongva, narratívájában nyílegyenesen halad a történet a teljesen tipikus és a mindössze 92 perces játékidő ellenére is nagyon várt vég felé. Az akciójelenetek rettentően semmilyenek, és még a megvágásuk is elég silányul sikerült. Az operatőri munka amúgy sem nevezhető kiemelkedőnek, de az akciókat különösen kakofón módon vették fel. És ha már az akciókat említettem: a film kezdetén lévő Kill Bill spin-off hangulatot árasztó chick fightok rémesen nevetségesek. Viszont ami még ennél is durvább, hogy egy csapatnyi kommandós nem képes egy 30 nm2-es lakásban megtalálni és hatástalanítani egy több sebből vérző prostit, mi több, még „hagyják is magukat” kivégezni.
Nem tudom, ki hogy van vele, de azt, hogy a kamera többször mutatja a főszereplő nő melleit és fenekét, mint az arcát, illetve ahol a szóban forgó hölgy testének extrémebbnél extrémebb helyzetekben történő mutogatása a fő irány, én pornóban látnám szívesebben, és nem akciófilmben. Persze ha el tudunk vonatkoztatni – ami valljuk be, nagyon nehéz –, akkor még akár jól is szórakozhatunk az Everly-n, bár nekem nem igazán sikerült. Persze most nem Salma Hayek testére gondolok, hanem a film sekélyességére. Szerény véleményem szerint sokkal jobban jár a kedves olvasó, ha előszed két régebbi filmet, nevezetesen a Drágán add az életed és az Élve eltemetve címűeket. Azokban minden benne van, amit az Everly-be bele szerettek volna tenni, de nem sikerült: akció, véres trikó, keménykötésű hős illetve a szűk tér, no meg az ebből adódó szorongás érzete.
Megjegyzem, a második csillag roppant haloványan pislákol a pontozásnál, hiszen csupán a Hayek kisasszony iránti nosztalgikus ragaszkodásom és az itt-ott frankón elcsípett hangulat miatt lehet ott, ahol.
Kövess minket facebookon és twitteren!