Felsorolni is nehéz, mennyi értékkel járult hozzá az orosz származású Mike Nichols a filmművészethez. A színpadi színészből, majd rendezőből lett filmdirektor bemutatkozó rendezése, a Nem félünk a farkastól gyakorlatilag egész pályamunkáját behatárolta: emberekkel foglalkozott, pontosabban emberek kölcsönhatásával, azok drámai vagy humoros oldalát ragadta meg, és ennek szellemében olyan klasszikusokat tett le az asztalra, mint a Diploma előtt, a Silkwood, a Dolgozó lány, A nemzet színe-java, vagy legutolsó rendezése, a Charlie Wilson háborúja. Még a kevésbé sikerültebb darabjai - a Csak egy lövés, a Farkas, a Madárfészek vagy a Közelebb - is fel tudtak villantani egy-egy maradandó képsort, karaktert vagy dialógust. Filmjei mögött rendszerint produceri státuszban is állt, illusztris karrierje során hatszor jelölték Oscarra (egyébként Emmy-, Grammy- és Tony-díjat is nyert - ezzel egyike egy igen szűkös, mindössze 12 fős csapatnak), ebből egyet díjra is váltott. Egy 2008-as szívműtétje után gyakorlatilag visszavonult. Tegnap hunyt el, 83 évesen.
Az oldalon található tartalmak kizárólag
