aeon flux

ready for the action now, danger boy?

tv-kritika: doctor who - the time of the doctor (2013) Kovács Erzsébet
2013. december 28. 10:40:23

Kategória: tv 26 komment

Meghalt a Doktor, éljen a Doktor! Az utóbbi években BBC-s hagyománnyá vált karácsonyi Doctor Who-különkiadás készítőinek vállát idén nemcsak az az elvárás nyomta, hogy egy kellemesen érzelmes, "feelgood" mesével járjanak a tévé elé telepedő, likőrtől, sült pulykától és karácsonyi pudingtól elnehezült családok kedvében, hanem az a körülmény is, hogy a tizenhárom életű földönkívüli időutazó tizenegyedik (tizenkettedik?) halála és újjászületése most lett esedékes (apropó, vajon merő egybeesés, hogy a jelenlegi showrunner másik sorozatában, a Sherlockban hasonló módon mutatták meg a címszereplő halálát és visszatérését?). Igen, jól kapiskálod, a Doktor az életciklusa végére ért. Vajon hogyan folytatódhat tovább a sorozat? Steven Moffat huszárosan hozzáadta az írói nehézségek fenti listájához még azt a kitételt is, hogy lezárja a Tizenegyes három évadjából függőben maradt történetszálakat, a végeredmény pedig erősen megosztó lett, amely legalább annyi kérdést felvet, mint ahányat megválaszol.

eleven.jpg

Míg az ötvenedik évfordulós részt, köszönhetően a három Doktor bivalyerős vígjátéki alakításának, csak fülig érő vigyorral lehetett végignézni (és e sorok írója bevallja: éppen ez kárpótolta azért a számára sajnálatos húzásért, hogy Moffat kiretusálta a főhős sötét múltját), ellenben az idei karácsonyi különkiadást bizony egészen más fából faragták.

Azt is lehetne mondani, hogy "A Doktor ideje" mintaszerű befejezése annak az érának, amelyben Moffat elképesztően megcsavart, csaknem követhetetlenné bonyolított, látványos és a sorozat kánonját lépten-nyomon megkérdőjelező, paradoxonokat és ütős képeket felvonultató történeteit, felnőttviccekkel megspékelt, és igen, sokszor kissé butuska párbeszédeit Matt Smith bámulatos beleéléssel és csodálnivaló elkötelezettséggel keltette életre. Az új, 2005 utáni Who három eddigi Doktora legalábbis a saját személyiségét csatornázta a színészi játékba: a Kilences éppen annyira volt feszült és kiszámíthatatlan, mint amilyen kényelmetlenül Eccleston érezhette magát (ha a pletykáknak hinni lehet) a számára "komolytalan" szerepben, Tennant, mint gyerekkori rajongó és mint a minél változatosabb, minél szélsőségesebb karakterek és történetek megélésére kíváncsi színész, valósággal lubickolt benne, Smith pedig a maga izgő-mozgó, mindenért lelkesedő, hiperaktív képére formálta a tizenegyedik Doktort.

Egyszóval, a színészi alakításra ezúttal sincs panasz. Akinek a Tizenegyes a kedvenc Doktora, örömmel nyugtázhatja, hogy Smith méltó módon búcsúzott el a szereptől, és mint ahogy azt már közhelyszámba megy említeni, most is hitelesen játszotta el az öregembert; a regeneráció előtt szájába adott kis beszéd, illetve visszaemlékezés pedig felér a Tízes híres utolsó mondatával. Másfelől viszont Clara, a jelenlegi útitárs továbbra is olyan halovány, mint eddig, és ha ez még nem lenne elég, a Doktor az egy óra nagyobbik felére Wilson sci-fi-verzióját kapta maga mellé társnak a Számkivetettből. Hogy még egy klisét kipipáljunk, Tasha Lem, a Church of the Papal Mainframe főnökasszonya veszélyesen közel áll ahhoz a Moffat-féle papírmasé femme fatale-hoz, amivé River Song a legelső megjelenése után torzult (vagy ha már itt tartunk, amivé Moffat írta Irene Adlert a Sherlockban).

Bár a Doctor Who írói a vallást továbbra is csak oppresszív hatalmi szervezetként tudják elképzelni, ennek a felfogásnak hála most végre megtudhatjuk, honnan ered a Silence. Meg a repedés a falon a kis Amy szobájában. Meg a The Name of the Doctorban rebesgetett Trenzalore, meg a The Day of the Doctorban Gallifrey, és mind a többi: a Tizenegyes egyéni múltjának összes szereplője és momentuma, ok és okozat egyaránt, valami olyan "wibbly-wobbly, timey-wimey" gubancba áll össze, amit meglehet, jobb nem is bogozni. Már csak azért sem, mert az író(k) fent említett, vallással kapcsolatos felfogása dacára a válaszokat ezúttal egyszerűen el kell hinnünk, hiszen nem magyarázza, magyarázzák semmivel.

Végső soron talán éppen ez a legnagyobb hibája ennek a résznek, mint a Tizenegyes három évadjának is - különösen ahhoz képest, hogy Moffat mekkora hangsúlyt fektet rá itt is és a Sherlockban is, hogy főhősünk voltaképpen azért különleges, mert okos. A Doctor Who évfordulós különkiadásával szemben ezt a karácsonyi részt legfeljebb a hűséges rajongók tudják majd követni, de érteni, nos, még ők sem biztosan. Ezúttal az egész kevesebb, mint a részek összessége. Akad benne egy-két jó metapoén (főleg az, amelyik szellemesen arra reflektál, hogy Smithnek egy filmszerep miatt le kellett vágnia a Tizenegyesre annyira jellemző lobogó haját), egy-két kínos felnőttvicc, néhány innen-onnan (például az A Town Called Mercyből) reciklált elem, egy hatásos ötlet (a város, aminek Karácsony a neve), és két-három kevésbé hatásos; sok-sok elpazarolt, mert félelmet nem keltő Doctor Who-ellenség, Smith szép játéka, néhány megható pillanat, egy-két, nagyon is helyénvaló utalás a klasszikus sorozatra, és megannyi kérdés. Mindjárt mondok is kettőt. Mi lett azzal a temetőbolygóval, és a Doktor sírjával, amelyet a The Name of the Doctorban láttunk? És vajon ez a rész párhuzamosan történik meg a Tízes legutolsó duplaepizódjával, a The End of Time-mal?

Isten vele, Matt Smith, isten hozta, Peter Capaldi!

twelve.jpg

Címkék

anniversary sci fi doctor who time travel brit flick tv kritika

A bejegyzés trackback címe:

https://aeonflux.blog.hu/api/trackback/id/tr425712196

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Spawn85 2013.12.28. 11:35:56

Na, akkor SPOILEREK :)

Nekem kicsit csalódás mert az előző Dokiváltás után én egy kicsit nagyobb durranásra számítottam. Ez az egész Trenzalore dolog is...ahogy be volt harangozva eddig...nem volt egy nagy szám szerintem.
De Matt Smith búcsújelenetei nagyon meghatóak voltak, ezt elismerem.

A Doktor hogyhogy nem ismerte fel a Trenzalore-t amikor felülről nézte a TARDIS-ból hiszen ez volt az a bolygó ahova soha semmilyen körülmények között nem akart menni. Szerintem illett volna tudnia, hogy néz ki.

Ügyesen megmagyarázták, amit Moffat egy interjúban mondott, hogy Matt Smith nem a 11. ,hanem a 13. Doktor vagyis nem tud tovább regenerálódni.

A temetőbolygó szerintem eltűnt azzal, hogy az Idő Lordok is beavatkoztak. Mivel így megváltozott a jövő, hiszen a Doki kapott új regenerációs ciklust tehát nem halt meg mint ahogy azt a Name of the Doctor-ban láttuk.

Tetszett, hogy Karen Gillan cameozott egyet (bár valószínű parókát viselt, hiszen ő is majdnem kopasz volt pár hónapja még a Guardians of the Galaxy-beli szerepe miatt, nem hiszem, hogy ilyen hosszúra visszanőtt a haja azóta :) ) hiszen ő és Matt Smith mégis csak együtt kezdék és ők a Moffat-éra első Doktora, illetve Útitársa.

Ami még érdekes, hogy az eddigi összes Karácsonyi Különkiadás kötődott valahogy a Karácsonyhoz, itt semmi, csak annyi, hogy Karácsonynak hívták a várost.

Én arra is kíváncsi vagyok, hogy talán a Capaldi féle inkarnáció lesz aki ténylegesen elveszi River Song-ot és kalandozik vele?

Ez már nem SPOILER

Eccleston állítólag eleve azért vállalta a szerepet anno mert jó haverja az akkori showrunner Russell T. Davies, ezért beszállt a sorozatba húzónévnek az újraindításkor, de már akkor leszögezte, hogy csak 1 Évadot vállal, és a továbbiakban semmilyen formában nem kíván részt venni a DW-ben. Ehhez tartja is magát, még a Day of the Doctor-ba sem tért vissza. (Moffat egyébként azt mondta, hogy ha visszatért volna akkor láttuk volna végig, ahogy a John Hurt Doktor regenerálódik és Eccleston lesz belőle. :) )

Amúgy Clara lehet, hogy halovány (nekem nincs gondom vele) de az őt játszó Jenna Coleman nagyon aranyos (és baromi alacsony :) ) meg csinos is.
És nem azért de ha már Matt Smith-t mutatták (félig-meddig) pucéran az epizódban, akkor Clarát is illett volna hiszen férfi nézők is vannak. :) (Na jó most a csak viccelődök kicsit. Félig-meddig...)

A résszel kapcsolatban egyébként több ismerősöm is csalódottságát fejezte ki. (Pl. nagy Matt Smith fanatikus angol barátom is) Néhányan pedig nem is értették, hogy miről szólt tulajdonképpen.

Én viszont biztos megnézem majd még minimum egyszer. :)

"És vajon ez a rész párhuzamosan történik meg a Tízes legutolsó duplaepizódjával, a The End of Time-mal?"

Ezt nem teljesen értem. Miért történne párhuzamosan?

Zirowe 2013.12.28. 11:38:39

A részben elmondják, hogy megváltoztatták a jövőt, ezért nincs ott sír, bár amit eredetileg a Doktor halálának mondtak, azt végülis korrigálták "csak" 11es (vagy akkor most már nevezzük rendesen 12esnek) halálának.

Az volt a bajom az egésszel, hogy rendkívül összecsapott volt, sok megmosolyogtató jelenet, de az egész összességében rossz volt.

11esként élt eddig is több száz évet, aztán kb 400 év alatt meg hirtelen baromira megöregedett.
Kezdődik a regenerálódás, hirtelen megint fiatal, aztán paff, már itt is a 13as, meg aztán Pond minek kellett ide, főleg Rory nélkül..

Az 1 órát nem tudták rendesen kitölteni, hogy aztán az utolsó percekben viszont felhalmozzanak túl sok dolgot.

Capaldi belépése meg egyszerűen bűn rosszra sikeredett, ahogy ez az egész rész, amiért kár, főleg az 50. évfordulós rész után.

Nagyon remélem, hogy most már Moffat tovább áll, mert tele van már a tököm belőle.

Zirowe 2013.12.28. 11:42:08

Spawn85: nem 13. Doki, hanem 12., de a 13. regenerálódását használta fel (mert ugye 10-es felhasznált egyet testcsere nélkül), szóval most már ideje lenne az "új" számozásra áttérni és Capaldit 13-asnak hívni.

Egyébként azt írják sok helyen, hogy Capaldit hosszú időre tervezik, tovább, mint az eddigi 3 éves "ciklusokra".

Ha jól értettem River már rég meghalt és 11-es (12-es) volt az, aki elvette.

TomPowell25 2013.12.28. 11:47:53

Szerintem ez a rész jól példázza a Moffat érát, és annak túlbonyolított nagyravágyását (ami egyébként már Davies-nél is felütötte a fejét a negyedik évadnál és Tennant búcsújánál). Tehát részleteiben nem lenne rossz, de összességében mégis kidolgozatlan, önmagának ellentmondó, épp ezért súlytalan az egész. Hiába vált évadról évadra Smith egyre jobbá, hiába voltak ügyesebben elszórva a nyomok a finálékra, azok magyarázatát gyorsan lezavarták, így jobbára tét nélküliek voltak az évadok (mondom ezt úgy, hogy az utolsó 3 évadot 6 nap alatt lezavartam a különkiadásokkal egyetemben). Jó lenne, ha Moffatnak valaki besegítene. Felőlem maradhat ő a showrunner, de Davies érzékenysége valahogy jobban állt a szériának, tehát pár részre jó lenne visszacsábítani. Smith búcsúját szépnek, de kissé elnyújtottnak éreztem, Clara vagány lazaságát én bírom és a párosuk Smith-el is jól működik, viszont a karakterrel nem nagyon tudnak mit kezdeni. Capaldi belépője tetszetős, kíváncsi vagyok, hogy ő milyen Doktort fog majd prezentálni.

Kovács Erzsébet 2013.12.28. 12:02:49

@Spawn85: Szia!

Igen, SPOILEREK :-)
Ez is azoknak a Moffat-részeknek az egyike volt, amit kétszer kell megnézni, hogy felfogja az ember, mit akartak vele. Minden elismerésem Smithé, hogy így elő tudta adni ezeket a lehetetlen forgatókönyveket, de nem vagyok benne biztos, hogy ugyanez a stílus jól állna majd Capaldinak is.

Na, akkor ügyesen beugrottál a csapdámba, mert az igazi kérdés az lett volna, hogy ha Trenzalore-ból mégse lett temetőbolygó (bár megjegyzem, azt nem láttuk, hogy a regenerálódott Doki megállítaná a háborút, legalábbis egy horda dalek kilövésén túl), akkor mi lett az utóbbi nem is tudom, hány rész központi motívumával, Clarával, a "lehetetlen lánnyal"?

Az a gyanúm egyébként, hogy Moffat vissza akarta kapcsolni a cselekményt a The End of Time-hoz (már azzal is, hogy az évfordulós rész középpontjába Gallifreyt írta), csak a Davies-féle túláradó érzelmesség nélkül, ami sokaknak megfeküdte a gyomrát. Hát, így sikerült.

Ja, Karen Gillan parókában volt, azt írják. A meztelenkedés nem tudom, minek kellett bele, ezt írjuk Moffat felnőttvicckísérleteihez... Eccleston távozásáról mondanak ezt is, azt is. A DW-val és a Thor 2-vel kapcsolatos megnyilatkozásai fényében én úgy értem a dolgot, hogy valószínűleg elvállal bármit, ami kicsit is érdekesnek tűnik, és ami fizet, de csak "komoly" dolgokkal szeretné összekötni a nevét (ami, valljuk be, elég nehéz, ha meggondoljuk, hogy a DW csaknem nemzeti intézmény).

@Zirowe: Csodálkoznék, ha River Songot visszahoznák, de hát Moffattől bármi kitelik, az meg különösen, hogy a saját szabályait rúgja fel.

Zirowe 2013.12.28. 12:07:31

@Kovács Erzsébet: egyszerű, egyrészt Moffat többször is lenyilatkozta, hogy Pondék "szágája" már lezáródott, és ebbe beletartozik River is.

Másrészt Doktorék már megélték a Trenzelorei eseményeket, így azok számukra nem törlődtek, legalább is szerintem. :)

Kovács Erzsébet 2013.12.28. 12:11:59

@TomPowell25: Minél több Moffat-sztorit látok, annál jobban érzem, hogy egyszerűen nem tud háromdimenziós, nem kartonpapírból kivágott női szerepeket írni, mint amilyenek Davies companionjai voltak (igen, még Marta is). De mivel valahogy mégis hiteles volt Madame de Pompadour, River Song és a többiek a Davies alatt írt Moffat-részekben, számomra ez egy újabb érvnek tűnik amellett, hogy vissza kellene térni a régi felálláshoz.
Legyen a showrunner valaki más (de nem ragaszkodom Davieshez!), Moffat meg írjon egy-két olyan feszes részt, mint a régiek, és mellette koncentrálhat teljes erőből a Sherlockra. Win-win.
Néha komolyan elgondolkodom rajta, milyen Doktor lett volna Smith, ha nem Moffat lehetetlen szkriptjeibe kell életet lehelnie.

Kovács Erzsébet 2013.12.28. 12:16:45

@Zirowe: Az meglehet, de korábban számtalanszor volt rá példa, hogy a változtatás kitörli a jelenből a szereplőket, bolygókat, stb.
De ha ezúttal a szubjektív élmények objektív valósággá válhattak is, ezt akkor sem magyarázták meg.

Zirowe 2013.12.28. 12:23:32

@Kovács Erzsébet: na igen, de történt már ez meg a főszereplővel?
Szerintem pont azért nem, mert ő éli meg, a változásokat is tudja csak érzékelni, illetve azért, mert ő változtat meg.

@TomPowell25: a lost íróival tudok párhuzamot vonni, akik sorra dobálták fel a jobbnál jobb rejtélyeket, amivel még izgalmasabbá tudták tenni a történéseket, de megmagyarázni már nem tudták azokat.
Ezzel szemben Moffatban a nagyság vágy akkorára nőtt, hogy ő meg is akarja magyarázni a folyamatosan grandiózusnak tűnő történéseket, de mindig egy olyan ostoba magyarázatot tud csak kiötleni, ami az egészet kifújja és értelmetlenné tesz.
Szóval ideje lenne már más kezébe adni az egészet.

Kovács Erzsébet 2013.12.28. 12:33:56

@Zirowe: Azt hiszem, a TomPowell25-nek írt kommented nagyjából válaszol is arra, amit nekem írtál.
Tegnapelőtt este (vagy mikor) egyébként még nem is voltam olyan csalódott, mint amikor azt néztem meg, hogyan oldotta meg (vagy inkább próbálta megoldani) az Impossible Astronaut elképesztően hatásos rejtélyét.

Zirowe 2013.12.28. 12:35:57

@Kovács Erzsébet: vagy hogy River honnan tudja a nevét és miért tekinti magát vele házasnak, ha az esküvő során nem is ő, hanem egy robot volt helyette és nem a nevét suttogta a fülébe.

Meg úgy egyáltalán minek ekkora feneket keríteni a Doktor nevének, amikor eddig se tudtuk, ezután se fogjuk tudni, jól van ez így, ám mégis állandóan úgy lengeti előttünk a dolgot, mintha mindjárt megtudnánk.
Idegesítő.

Kovács Erzsébet 2013.12.28. 12:49:42

@Zirowe: Szerintem River Song egy zseniális ötlet volt, egy nagyszerű lehetőség a legelső feltűnésekor a könyvtárban, amikor rögtön az ő életpályája végén hozta be. Aztán, amikor Moffat megpróbálta kibontani ezt a rejtélyt, pontosan úgy rontotta el, mint ahogy feljebb írtad. Jöttek a keszekusza megoldások, plusz, ami az én legnagyobb gyomorfájásom: milyen nőképe lehet az írónak, ha az erős, önálló, karakteres nőt csak egy ilyen kétdimenziós femme fatale-nak tudja elképzelni (rúzzsal, dekoltázzsal, ami kell, pszichopata, a férje gyilkosa, satöbbi, satöbbi)? Már kicsit se csodálkozom, hogy Irene Adler olyan lett, amilyen.

Meg aztán nekem nagyon úgy tűnik, hogy Moffat nem tud ellenállni a jól hangzó kifejezéseknek és/vagy szóvicceknek (amik aztán többnyire nem jelentenek semmit végül): "the man who stayed for Christmas", "no more", satöbbi, satöbbi. Egy sasszemű néző egyébként kifigyelte, hogy abban a részben, amelyikben River Song a világ legértékesebb sziklájába vésett graffitivel üzen a Doktornak (ez is milyen már?), a "Hello Sweetie" után két görög betű, a théta és a szigma olvasható. Jelentsen ez bármit is.

Zirowe 2013.12.28. 12:54:06

@Kovács Erzsébet: ha jelent is, tuti, hogy elfelejtette, vagy majd vmikor egy középszernél is rosszabb magyarázattal fogja lezárni. :D

Amúgy engem akkor idegesített fel a legjobban, amikor 11essel egy majdnem teljesen új világot kezdett a "magányos" Doktorral.
Mind az, amit az eredeti sorozat, és a felélesztett előző évadai addig letettek az asztalra (a sok barát, segítő, unit és hasonlók) hirtelen, és teljesen érthetetlen módon, a kukában végezték.
Csodálkoztam is, amikor az évfordulós résznél előkerült a unit.

Oblath Ádám 2013.12.28. 13:00:33

Néhol SPOILER:

Nos, nagyjából le is írtátok, hogy miért szeretem nagyon a sorozatot, azzal együtt, hogy mi az, amit nem szeretek benne. Én úgy látom, hogy Moffat egy remek író, és baromi jó showrunner is lenne, ha valaki a földön tartaná. Már az ötödik évad végén is teljesen ellentmondott mindennek, amit felállított, és ezt azóta is előszeretettel műveli. Van, aki ezt meg tudja emészteni, és van, aki nem. Én többször nem, mint ahányszor igen, olyankor viszont mindig kárpótol valami. A problémám inkább a következő: Az nem baj, ha szabályokat hoz egy készítő: George Lucas például azt mondta, hogy tudja, hogy az űrben nincs hang, de a Star Wars univerzumban van, és kész. Így ehhez tartják magukat. Moffat pedig egyszerűen nem tartja magát a saját maga által felállított szabályaihoz. Hasraütésszerűen találja ki, hogy mi fix pont az időben, és azt is, hogy mi megváltoztatható, és aztán magyarázat nélkül lógnak a szálak a levegőbe. Kvázi azt a kis logikát, ami van, feláldozza egy baromi jó történetért. És ez a kettősség van bennem, mert tényleg nagyon jók lennének a sztorik, ha egy picit olyan irányba terelné őket, hogy ne rúgjon fel minden eddigi dolgot...

Clara karakterét azért sajnálom, mert én is érzem, hogy baromi súlytalan, ellenben lenne benne potenciál, de egyszerűen nem hagytak elég időt a nézőknek, hogy megkedveljék, hisz nincs itt még egy évada sem. Szerintem ő majd Capaldi méltó útitársa lesz.

És hát itt van az idő: A régi Doktoroknál nem igazán teltek el évszázadok... A hatodik évad első részében megtudtuk, hogy az Idő Lordok sokkal-sokkal lassabban öregszenek. Csak a hatodik-hetedik évadban eltelt kb 300 év. Így kvázi csak szemezgetünk a kalandjaiból, és nincs már súlya annak, hogy ő akkor most 1000, vagy 1200 éves. Ugyanez a baj River szálával. Tök jól kidolgozott történetszál volt az, hogy ki is ő, de ennek ellenére soha nem éreztem őt annyira közel a Doktorhoz, mint azt a negyedik évad könyvtáros részeiben sugallni akarták. Plusz, az egy hihetetlenül várt pillanat volt, amikor látjuk az ő utolsó találkozásukat, és tessék, egyszercsak kiderül, hogy ja, azon már túl vagyunk (igen, tudom, hogy volt egy erre vonatkozó miniepizód, de az valljuk be, messze nem volt elég).

Szóval most ott tartunk, hogy a Doktor hozzávetőlegesen 1800 és 2000 év között lehet. Megint egy baromi jó sztorit kaptunk, remek drámaisággal, csak éppen fel lett áldozva a logika, és ismét nincs súlya az időnek.

Kovács Erzsébet 2013.12.28. 13:18:58

@Zirowe: A fene tudja, nekem már az új sorozat első évadjából úgy tűnt, hogy a Doktor fontos összetevője az, hogy a végén mindig egyedül marad: eltűnnek, meghalnak, csalódnak, továbblépnek az útitársak, és neki mindig újra kell kezdenie, elölről. És szerintem ez legalább annyit hozzáad a karakter érdekességéhez, mint az, hogy mit csinált Gallifreyjel.

@Oblath Ádám: Még ha baromi jó történet lenne... Baromi jó ötletek vannak, igen, de úgy látszik, hogy ha az egy epizód keretei nem kényszerítik, akkor nem tudja egyben tartani a cselekményt.
Clarán szerintem nem az idő segítene, hanem egy másik író. Ő is, mint River Song, a legelső részében volt igazán jó, és azóta csak egy súlytalan karakter lett. Mondom, szerintem Moffat kétfajta női karaktert tud írni. Van a végzet asszonya, aki fegyvernek használja a szexualitását (River Song, Tasha Lem), és van az ártatlan, cuki fiatal lány, akit viszont csak az határoz meg, hogy vonzódik valakihez (Clara). A kettő közt van Amy Pond (néha valósággal rettenetes volt nézni, milyen lekezelően bánik Roryval, jesszusom, mit gondolhat ez az ember a házasságról?), akinek a karakterét több-kevesebb sikerrel próbálták azzal erősíteni, hogy ő öntudatos skót... nos, láthattuk, melyik változatot választja Rory és a Doktor abban az egyébként meglepően bátor részben, amikor a járvány sújtotta üdülőbolygón ragadtak.

Zirowe 2013.12.28. 13:29:07

@Kovács Erzsébet: az más, azok az utitársak, és azok rendben vannak úgy, én a köré épített segítőkről (nem companionok) és mitológiáról beszélek, ami a 11-essel teljesen semmissé váltak, egészen az unit novemberi megjelenéséig.

Oblath Ádám 2013.12.28. 13:30:27

@Kovács Erzsébet: Rory eleinte tipikus papucs volt, sajna van ilyen. De igen, tény, hogy csak és kizárólag a végletekben tud gondolkodni, ha női karakterekről van szó. Ezért is leszek kíváncsi, hogy, ha Clara marad, akkor mit hoznak ki egy idősebb Doktorral való kapcsolatából.

Persze nyilván vannak jobb,és rosszabb, történetek, nálam Moffat összességében azért jókat hoz össze, nyilván annak fényében, amit fent írtam.

Kovács Erzsébet 2013.12.28. 13:37:30

@Zirowe: Gondolom, nem puszta egybeesés, hogy a korábbi segítők spin-off sorozatokban tűntek el (The Sarah Jane Adventures, Torchwood). Azért számomra a sorozat egyik nagy vonzereje, hogy a színészváltással teljesen megújul a karakter is.

stabika 2013.12.28. 17:13:55

Peter Capaldi nagyon gáz... :(

Spawn85 2013.12.28. 18:17:49

@Zirowe: Elvileg 12. Doki, de 13. inkarnáció mert John Hurt is volt csak ott nem nevezte magát Doktornak, bár a Day of the Doctor után meg elvileg mégis. :)

"Mind az, amit az eredeti sorozat, és a felélesztett előző évadai addig letettek az asztalra (a sok barát, segítő, unit és hasonlók) hirtelen, és teljesen érthetetlen módon, a kukában végezték."

Nekem ez annyira nem meglepő, amikor Moffat átvette a stafébatot, asszem nyilatkozta, hogy RTD karakterei nem fognak visszatérni.

" Pond minek kellett ide, főleg Rory nélkül.."

Gondolom azért mert ő volt az első akit a Doki meglátott, amikor regenerálódott 11-essé (12-essé :) ), vele kezdődött a végére is behozták, szerintem jópofa dolog. Bár Karen Gillan-t mindig öröm látni (nemcsak képernyőn :) )

"Meg úgy egyáltalán minek ekkora feneket keríteni a Doktor nevének"

Egyetértek. Mekkora gáz lesz, amikor az egyik részben majd kiderül, hogy a neve mondjuk Bob vagy Alejandro. :D :D

yosha 2014.01.07. 14:48:24

"És vajon ez a rész párhuzamosan történik meg a Tízes legutolsó duplaepizódjával, a The End of Time-mal?"

Miért történne? Akkor karácsonykor mindenki mesterré változott, itt szo se volt ilyesmiről. Továbbá az ottani gallifrey nem a másik dimenzióbol akarta magát kihuzni, hanem az időháborúból. A Day of the Doctorban mondják is a tanácsban, hogy "The High council have plans on their own", utalva rá, hogy másik szálon fut a mester-dobszó-kristály kihorgonyzás. Persze az kérdést vet fel, hogy akkor a doki visszalökte őket az időháboruba, és onnan jön a fall of Arcadia, és utána az időbeli fagyasztás, DE Tizes azért lökte vissza őket, mert elvileg a Time Lordok meghülyültek és szét akarták tépni az időt, tudati lényekké válva, a vég nélküli háboru alatt begolyoztak. Most ugyanezeket a kattant Timelordokat szeretné visszahozni a valóságba?
Továbbá ott van Trenzalore, ami a jövőben egy temető, benne a Doktor sirjával és idővonalával. Tehát ő halott. Clara ott lép be, ott találkozik vele ezáltal először, Gallifreyen, ahol mondja hogy másik Tardist lopjon el a Hartnell-féle Egyes...
Viszont a jelenlegi események után Trenzalore-on NINCS tömegsir, a doki se halt meg ott, tehát a multban nem volt mibe belépjen Clara, a doktor egész életútja ismét változik, ez egy akkora rohadt paradox hogy egy ilyenhez még a Mesternek is paradox-gép kellett mikor kiirtotta az emberiséget saját magával.
Nem is beszélve arrol, hogy egy hasonlo "meghal a doki-nem hal meg a doki" szituáció már befagyasztotta az időt, mikor a Silentio tónál River visszafogta a halálos lövést, és igy emiatt egyszerre történt meg a történelem egy pillanat alatt, alternativ valoságot keltve. Most pedig következmények nélkül szabad ekkora, súlyosságában ugyanolyan hibát véteni? Ott megszakadt az idő mert a dokinak ott MEG KELLETT halnia. Hát az a fránya helyzet hogy itt is, mert már jártak ott, Clara szerepe onnan ered, vissza Gallifreyig, tehát fixpont. Szabad büntetlenül eltörölni egy fixpontot? Miért nem sikitott a doktor, mint a 6. évad végén Rivernek, hogy "NEKEM ITT MEG KELL MA HALNOM BAZE!!"

A rész végén a beszéd pedig... Úristen. A szinész pocsékabbnál pocsékabb közhelyekkel jön, mint Baker a Day-ben, szinészi utalások, stb. Amire Davies két doktorának elég volt egy-egy mondat hogy emlékezetes maradjon, arra Smith-nek egy ötperces monológ is kevés... Az "i will always remember when i was the doctor"nál már zuztam volna be a monitort.
Emiatt a sok pocsékság miatt, az emészthetetlenül szar 7. évad után, a Doctor, Widow gardrobe-os karácsonyi giccsfeszt és millió irói következetlenség miatt Moffat tényleg leléphetne a francba.
Az ő munkássága a Christmas Carollal és a 6. évaddal volt csucson, de zsenialitása ott ki is égett, azóta csak pukkan a villanykörte.

yosha 2014.01.07. 14:53:14

Amit kihagytam a Moffat hibák közül, ezer bocs a dupla posztért.

Tennant távozása a Day végén...
Ugye az End of Timeban késlekedett az Oodok hivására válaszolni. Mikor megérkezik, kalap, napszemüveg, elkezdi mesélni hogy elvette Erzsébet királynőt, meg hogy nem sietett, hisz az Oodok megmondták neki legutóbb hogy vége a dalnak.
Belehaltak volna, ha Tennant nem ugy lép le, hogy "i dont wanna go" hanem elmondja hogy eddig félt elmenni az Oodokhoz, mert azt hitte meghal, de most, hogy látta, van jövője, van 11es, igy nem fél? Valahogy ráadni azt a kalapot és napszemcsit, legyen zsírul összekötve a két rész? Az mekkora elégedettséget váltott volna ki a fandomból. Esküszöm egész rész alatt számitottam rá hogy igy lesz a leköszönés.

Kovács Erzsébet 2014.01.07. 16:10:10

@yosha: Én csak kettőt emeltem ki a kérdések közül, te pedig kidolgoztál még vagy tízet (és mennyi lehet még...) :-)

Úgy sejtem, Moffat tisztában volt vele, hogy Tennant még mindig az egyik legnépszerűbb Doktor, ebből a szempontból tehát ésszerű volt Smith "trilógiáját" a Tízes utolsó történetéhez kötni. De ja, írói következetlenségek. Egye fene, az nem is zavar annyira, hogy nem világos, hogy az End of Time és a Time of the Doctor milyen relációban vannak egymással. (Zárójelben: igen, miért is akarná a dalekek mániákusságáig süllyedt Time Lordokat visszahozni?) Hanem a Name of the Doctor teljes és sunyi átírása... Igazad van, de mit várjunk attól az embertől, aki a Lake Silencio melletti nagyszerű ötletet képes volt ilyen ócska copouttal lezárni?

Tennant távozását a Day végén talán úgy kell érteni, hogy a háborús Doktorhoz hasonlóan megnyugodott, amikor az utódját megismerte - és akkor talán az az "I don't wanna go" nemcsak idézet a Tízes-rajongók kedvéért, hanem új értelmet is nyer: "nem akarom itt hagyni ezt a jó társaságot"... talán.

Ami a regeneráció előtti pillanatokat illeti, meglátásom szerint az 2005 után mindig is kicsit meta volt. Eccleston nyugodtan, mosolyogva zárta le a dolgot, mint ahogy nyilván annak is örült, hogy a szerepet maga mögött tudhatta. Viszont a Tízes és a Tizenegyes búcsúja rettenetesen érzelmes volt, mint ahogy Tennant is, Smith is szorosan összenőtt a szereppel. Az ő elköszönésükben nem is annyira a Doktor, hanem a színész beszél, ezért én nem éreztem túlzásnak a mostanit sem (bár, ugye, a Tízes elnyújtott, melodrámai búcsúja sokak gyomrát megfeküdte).

yosha 2014.01.07. 16:22:12

@Kovács Erzsébet: Én imádtam Tennant búcsúját. Érződött hogy az Russelé is. Azt megkönnyeztem, Smith-et nem igazán tudtam.

A Name of the Doctor pedig jelen pillanatban meg sem történhet. Ugye a Turn Leftben kiderült hogy egy egyszerü döntés megmásitása mekkora katasztrófához vezethet, pedig ott csak Donna megmásitott döntése miatt halt meg a Doktor, nem volt szükség a teljes életfolyamában eloszlásra. Ha Clarának nincs hol belépnie az életfonalba, akkor sose találkoznak (mondjuk a Dalek Asylum igy kivétel, mert ott eleve Clara miatt küldték le őket a dalekok), és az egész a legelejéig retconálodik, mert az Egyes eleve egy MÁSIK TARDIST lop EL! (Name of teh Doctor első jelenete)

Talán annyival magyarázható, hogy a Timelordok megengedték a dokinak hogy ujrairja a személyes multját (és jövőjét), de ekkora paradoxont engedélyezhetnek ők? Ennyire öncéluan ráadásul?

Továbbá!!! A Name of The Doctorban is Trenzalore-on vannak. El van pusztulva a bolygo. DE!!! A repedésnek akkor is ott kell lennie, hisz gallifrey nem tért vissza ott. Az igazság-mezőnek is. Ugy emlékszem voltak hazugságok abban a részben... Lehet bezárult a hasadék a harc végén, de miért zárult volna? A doktor ellenált, a dalekok leperzselték a bolygot, mindenki meghalt, nem merte kimondani a nevét, a hasadéknak még állnia kellett akkor.

Kovács Erzsébet 2014.01.07. 16:38:25

@yosha: Sorban: Én mindkét búcsúnál elszontyolodtam (utóbbi esetében ez már valami, mert az egész részt olyan hidegen ültem végig, mint a kő).

Turn Left. Haha, ne feledjük, hogy az még RTD alatt történt! :-D Csak a szokásos Moffat-féle következetlenségek.

Jó meglátás, mert tényleg nem láttuk (még, mert legyünk igazságosak, talán majd Capaldi első részében fogjuk), hogy mi lett a trenzalore-i csatából azután, hogy a Doktor kilőtt valahány daleket. Arra is kíváncsi volnék (én is), hogy hogyan hazudhatott a Doktor az igazság-mezőben.

De megint csak: hogy ez mennyire egy felemás rész volt, azt mi sem példázza jobban szerintem, hogy Moffat mennyire elpazarolta a síró angyalokat, akik szerintem az új Who legjobb szörnyei.

yosha 2014.01.07. 16:44:55

@Kovács Erzsébet: Nem csak a Síró angyalokat, MINDEN szörnyet elpazarolt, főleg a Silenteket, mindezt azért hogy az jöjjön ki, hogy megint a Dalekok a főgenyók, és a tudatukból kitörölt Doktor emlékét hirtelen visszaszerezték Tasha lemtől, tehát ismét egy felesleges dolog, ami ugyan minek kellett az Asylum végén. Minek ügyködött három évadon keresztül Moffat azon, hogy kitörölje a doktor emlékét mindenhonnan, ha mindenki tudja hogy él és ott lesz Trenzaloreon.

És bármi is maradt Trenzalore-on, halott Tardis és életvonal biztosan nem. Hacsak a Timelordok nem választották le a doktor első 12 regenerációját és helyezték el ott egy hamis tardis-hullában...
Attol félek iylesmi legalább annyira nem lesz, mint annak magyarázata, hogy a doki hogy szedte ki a saját életvonala mélyéről Clarát.
Kérdéset tizedét dobjuk itt fel, legalább ezzel elérte a célját ez az idény :)Ezt azért szeretem

Az oldalon található tartalmak kizárólag
18 éven felülieknek ajánlottak.
A belinkelt video- és hanganyagok tartalmáért nem vállalunk felelősséget

Facebook

Beszélt

Filmes naplók

süti beállítások módosítása